A Magyarország ellen zajló példátlan támadásról és dezinformációs kampányról, valamint az ezek alaptalanságát kimondó európai bizottsági állásfoglalásokról írt levelet Orbán Viktor miniszterelnök, a Fidesz elnöke az Európai Néppárthoz (EPP) tartozó valamennyi párt elnökének, tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a kormányfő sajtófőnöke hétfő délután.

Orbán Viktor értékelése szerint az elmúlt hetekben egy Magyarország ellen zajló „példátlan támadás és dezinformációs kampány tanúi lehettünk. Akkor, amikor világszerte a koronavírus-járvány elleni eredményes fellépésért küzdünk, amikor emberéletek forognak kockán, egy valós alap nélküli, koordinált támadást indítottak ellenünk. Engem és országomat már korábban is támadtak igazságtalanul, részrehajló ideológiai propaganda alapján, de a mostani volt a legaljasabb és legcinikusabb, amit tapasztaltam. Szándékosan figyelmen kívül hagyták, hogy egy olyan kormányt vettek célkeresztbe, amely épp emberéletek mentésén fáradozik” – áll a levélben.

Orbán azt írta a levélben, hogy az összehangolt politikai támadás résztvevői hamis információt és hazugságokat terjesztettek. „Azt híresztelték, hogy az Országgyűlés bezárt, holott rendszeresen ülésezik, és heves vitáknak biztosít helyszínt. Azt is állították, hogy korlátlan hatalmat szereztem magamnak. Pedig éppen ellenkezőleg: az Országgyűlés hatásköre a kormány kárára bővült. Az Országgyűlés hatásköre lett, hogy véget vessen a veszélyhelyzetnek, sőt bármely rendkívüli intézkedést visszavonhat” - írta, hozzátéve: „az álhírek terjesztésébe sajnálatos módon nemcsak formális politikai ellenfeleink, hanem egyes EPP-s politikusok is aktívan bekapcsolódtak”.

Orbán Viktor arról is írt, hogy az Európai Néppárt elnöke, Donald Tusk „odáig merészkedett, hogy párhuzamot állított a magyarországi intézkedések és Carl Schmitt, a náci német rezsim támogatója és ideológusa között”.

A miniszterelnök az EPP-tagszervezetek elnökeinek írt levelében azt írta, hogy az Európai Bizottság időközben megvizsgálta a magyarországi intézkedéseket, és félreérthetetlen módon kimondta, hogy ezek a támadások alaptalanok. „Věra Jourová, az Európai Bizottság alelnöke, aki nem vádolható azzal, hogy Magyarország iránt elfogult lenne, ráadásul másik pártcsaládot képvisel, már több alkalommal kijelentette, hogy a magyar törvény, amely szabályozza a kormány különleges hatásköreit a veszélyhelyzet alatt, nem ütközik európai uniós jogszabályokba” – írta.

A Fidesz elnöke arról is írt, hogy az Európai Parlament április 17-én határozatban ítélte el Magyarországot. „Azzal, hogy egyes hazugságokat a határozat szövegébe foglaltak, az európai parlamenti képviselők nevetség tárgyává tették magukat és intézményüket is. Az Európai Parlament archívumai örökké őrizni fogják ezeket” – írta. Szerinte a Bizottság nyilatkozata helyre tette a politikai hisztériát.

Azt is írta, hogy „az okozott kárt azonban nem lehet helyrehozni. Köszönöm valódi szövetségeseinknek, hogy a rájuk nehezedő nyomás ellenére hűségesek maradtak az igazsághoz, és kiálltak mellettünk. Azoktól pedig, akik tájékozatlanságból vagy rosszindulatból az álhírterjesztőkhöz csatlakoztak, elvárom, hogy bocsánatot kérjenek a magyar emberektől, és levonják a megfelelő következtetéseket” – írta levelében a magyar miniszterelnök.

Orbán a levélben arra is kitért, hogy „nem engedhetjük, hogy politikai ellenfeleink kisajátítsák a jogállamiság elvét, és ezt a közös értéket pártpolitikai eszközzé silányítsák. Hamarosan döntenünk kellene: engedjük, hogy megosszanak, és tovább gyengítsenek bennünket, vagy összefogunk, és továbbra is az európai politika vezető, konzervatív ereje maradunk. Az előttünk álló, kihívásokkal teli időszakhoz sok erőt és bölcsességet kívánok!”

Havasi Bertalan az MTI-nek elmondta: a levelet angol nyelven Európa-szerte 53 néppárti pártelnöknek, magyar nyelven 4 pártelnöknek valamint a Most/Híd szlovák-magyar vegyes párt elnökségének küldték el.

A koronavírus-törvény megszavazásával a kormány ahhoz kapott felhatalmazást határozatlan időre március végén, hogy a veszélyhelyzet megszűnéséig a védekezés érdekében rendeletekkel irányíthassa az országot, a parlament viszont ülésezik.

Márciusban az európai politika rengeteg szereplője aggodalmát fejezte ki a magyar koronavírus-törvénnyel kapcsolatban. Többek között az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen mondta, hogy kifejezetten aggódik a magyarországi helyzet miatt, és arra is figyelmeztett, hogy 

noha a koronavírus jelentette rendkívüli helyzetben gyors és hatékony intézkedések szükségesek az emberek egészségének érdekében, azoknak időben korlátozottnak kell lenniük, és a céllal arányosnak, lehetőséget adva a felülvizsgálatra is.

Bár név szerint nem említették Magyarországot, hasonló módon hívta fel a figyelmet 13 európai ország kormánya is a jogállamiság fontosságára – a levélhez később amúgy Magyarország is csatlakozott.

A magyar koronavírus-törvény az Európai Néppártban is komoly kritikát kapott: a pártcsalád elnöke, Donald Tusk levélben javasolta a tagpártoknak, hogy a járvány után gondolják át ismét a Fidesz tagságának kérdését. Ezzel párhuzamosan 13 tagpárt kezdeményezte, hogy a Néppárt politikai gyűlése tárgyaljon ismét a Fidesz kizárásáról. Lényegében ugyanezek a politikai erők arra kérték a Néppárt európai parlamenti frakciójának elnökét, Manfred Webert is, hogy zárják ki a magyar kormánypártot a politikai csoportból.

Orbán a levelében most arra utalt, hogy az elmúlt két hétben Věra Jourová európai értékekért és jogérvényesülésért felelős biztos több fórumon is kifejtette,

Magyarország koronavírus-járvány elleni védekezés során eddig nem fogadott el olyan jogszabályt, amely ellenkezne az európai uniós joggal.

Legutóbb a múlt héten beszélt erről az uniós biztosok ülését követő sajtótájékoztatón, de egy cseh tévének adott interjújában, illetve Varga Judit igazságügyi miniszter beszámolója szerint az uniós ügyekkel foglalkozó miniszterek videókonferenciáján is hasonló véleményt fogalmazott meg. Ugyanakkor Jourová azt is hozzátette minden alkalommal, hogy az Európai Bizottság folyamatosan ellenőrzi, hogy az európai normák érvényre jutnak-e.

Didiers Reynders igazságügyi biztos viszont arról beszélt április végén, hogy a magyar jogszabályok „különös aggodalmakat” vetnek fel, mert más országokhoz képest szélesebb hatásköröket biztosítanak a kormánynak és nincs egyértelmű időbeli behatárolása.

(Boríótkép: Anadolu Agency / Getty Images)