Az állásfoglalásban a képviselők üdvözlik a már eddig elfogadott intézkedéseket, de szerintük nagyszabású helyreállítási és újjáépítési csomagra is szükség van, amelyet egy megnövelt hosszú távú költségvetésből (MFF), a meglévő uniós alapokból és pénzügyi eszközökkel, valamint az uniós költségvetés által garantált „helyreállítási kötvényekből” kellene finanszírozni. A válságra adott válasznak nem kell kiterjednie a közös adósságkibocsátásra, hanem a jövőbeli beruházásokra kell irányulnia, hangsúlyozzák a képviselők.

Koronavírus Szolidaritás Alap

Ezen túl a képviselők egy állandó európai munkanélküliségi viszontbiztosítási rendszer és egy legalább 50 milliárd eurós ún. Koronavírus Szolidaritási Alap felállítását kérik. Az alap a tagállamok egészségügy terén tett erőfeszítéséhez járulna hozzá kölcsönök biztosításával, a válságot követően pedig finanszírozná az egészségügyi rendszerek ellenállóbbá tételét és azt, hogy azok a leginkább rászorulókról is célzottan gondoskodjanak. Megfogalmazták azt is, hogy a mostani tapasztalatokból kiindulva a határokon átnyúló egészségügyi veszély esetére szélesebb uniós jogosítványokra van szükség. Így érhető el, hogy késlekedés nélkül szülessenek meg az európai szintű válaszlépések, a készleteket pedig – legyen szó arcmaszkokról, lélegeztetőgépekről, gyógyszerekről vagy pénzügyi segítségről – oda irányíthatnák, ahol leginkább szükség van rájuk.

A képviselők ragaszkodnak hozzá, hogy az unión belül a gyógyszerek és védelmi eszközök, az élelmiszer és az alapvető árucikkek szállítása céljából végig nyitva kell tartani a határokat. Az Unió egységes piaca „közös boldogulásunk és jólétünk forrása” és a Covid19-járványra adandó közös és folyamatos válasz kulcsa, hangsúlyozzák. A Parlament egy európai egészségügyi reagálási mechanizmus létrehozását is szorgalmazza, amellyel hatékonyabban lehetne válaszolni bármely jövőbeli egészségügyi vagy higiéniai válságra. Az állásfoglalás szerint a kijárási korlátozások megszüntetését követően közös, összehangolt uniós lépésekre van szükség ahhoz, hogy megakadályozzuk a vírus ismételt felbukkanását. A Parlament kéri a tagállamokat, hogy közösen alakítsák ki a karantén és egyéb veszélyhelyzeti intézkedések feloldásának feltételrendszerét.

Magyar és lengyel jogállamiság

Külön kitértek a jogállamisági kérdésekre, nevesítve Magyarországot és Lengyelországot.

Ami a lengyel lépéseket illeti: a Parlament törvénytelennek tartja a lengyel kormány döntését a választási törvények megváltoztatásáról, és az európai értékekkel teljes mértékben összeegyeztethetetlennek nevezi, hogy a lengyel kormány a járvány közepén készül elnökválasztást tartani.

A képviselők felkérik az Európai Bizottságot, hogy sürgősen mérje fel, hogy a veszélyhelyzetben hozott intézkedések összhangban állnak-e az uniós szerződésekkel, súlyos és tartós jogsértés esetén használja ki az összes rendelkezésre álló uniós eszközt, beleértve akár a költségvetési eszközöket is. A Parlament a tagállamokat tömörítő Tanácstól azt várja, hogy ismét tűzze napirendre a Magyarország és Lengyelország ellen folyamatban lévő, a 7. cikkely szerinti eljárással kapcsolatos vitát és eljárásokat.

A Fidesz EP-képviselői tartózkodtak a szavazás során. Közleményük szerint ezzel kifejezik egyrészt, hogy elutasítják a Magyarországgal szembeni provokációt, másrészt pedig a járvánnyal szembeni közös európai fellépés támogatását. Ezt írják:

A határozat az európai parlamenti frakciókon átívelő baloldali-liberális-centrista többség politikai álláspontját tükrözi. Annak a bevándorláspárti balliberális többségnek a véleményét, akik már hosszú évek óta indulatosan támadják Magyarországot a rágalmaikkal.

A fideszes képviselők szerint ezek az erők a koronavírus-járvánnyal szembeni küzdelemhez szükséges széleskörű összefogás helyett most is a politikai és ideológiai vitákat helyezték előtérbe, aminek részeként Magyarországot nyilvánvaló hazugságokkal támadják. A határozat ugyanakkor a járvánnyal szembeni közös európai fellépés néhány fontos elemére is tesz javaslatot, amelyek megvalósítása érdemi előrelépést jelentene a jelenlegi helyzethez képest – teszik hozzá.

A szocialista Ujhelyi István szintén közleményben reagált. Ujhelyi szerint a Fidesz nem támogatta az egészségügyi védekezés megerősítését, nem támogatta a munkájukat elveszítő emberek megsegítését, a járvány miatt kieső bérek pótlását, de nem támogatta az Európai Unió működésének átalakítását sem a hatékonyabb válságkezelés érdekében.

A Fidesz képviselőinek többet ért kiállni Orbán Viktor frusztrált hatalommániája mellett, mintsem kiállni az európai és így a magyar emberek életének biztonsága mellett. A Fidesz világossá tette, hogy számára nem a koronavírus az igazi ellenség, hanem az Európai Unió

– jelentette ki Ujhelyi István.

Gyöngyösi Márton jobbikos EP-képviselő véleménye szerint a legtöbb kormánnyal ellentétben a Fidesz rendszere nem megoldani akarja a válságot, hanem nyerészkedni próbál rajta.

Ezt a viselkedést a civilizált világban nem tűrik. Ezért az összegek felszabadítása mellett az is bekerült az elfogadott szövegbe, hogy Orbán politikája elfogadhatatlan. A 27 országból, köztük Közép-Európából is érkezett képviselőkkel együtt én is megszavaztam az indítványt. Segítséget és támogatást a magyar embereknek, büntetést a korrupt tolvajoknak!

– írja Gyöngyösi Márton.

Hárommilliárd euró az egészségügynek

Egy másik döntésében az EP jóváhagyott egy 3,08 milliárd eurós keretet, mely uniós források közvetlenül a tagállamok egészségügyi rendszerét támogatják a koronavírus-járvány elleni küzdelemben. A kezdeményezésnek köszönhetően az Európai Unió megvásárolhatja a sürgősen szükséges orvosi eszközöket (arcmaszkokat és lélegeztetőgépeket), betegeket és orvosi berendezéseket szállíthat a határmenti régiókban, további szakemberek munkába állítását finanszírozhatja az Unió legnehezebb helyzetbe került területein, és segíthet a tagállamoknak mobil tábori kórházak létesítésében. Az erre fordítható 3,08 milliárd eurót elsősorban a Szükséghelyzeti Támogatási Eszközön (2,7 milliárd euró) és a rescEU-n (380 millió euró) keresztül juttatja célba az Unió.

(Borítókép: Az Európai Parlament majdnem üres épülete, a koronavírus-járvány miatt tartott mini plenáris ülés előtt 2020. április 16-án. Fotó: John Thys / AFP)