A koronavírus-járvány talán legijesztőbb politikai mellékterméke az USA és Kína amúgy sem felhőtlen viszonyának elmérgesedése. A világ első és második számú hatalma ezúttal a koronavírus-járvány kitörésének és globális elterjedésének felelőssége miatt ugrott össze; nagyon leegyszerűsítve: miközben a kommunista rezsim a világ megmentőjének szerepében tetszeleg, addig a Trump-kormányzat igyekszik a valóban sok területen sáros Kínára áttolni saját bénázásait is. Azonban ez a konfliktus a diplomáciai posztpárbajon túl a Csendes-óceánon egymással fakasszemet néző álló fegyveres erők felduzzasztásával is jár.

A Reuters szerdai riportja szerint a Pentagon nagy hatótávolságú, szárazföldi indítású Tomahawk robotrepülőgépekkel fogja felfegyverezni az amerikai támaszpontokon állomásozó tengerészgyalogságot, az új feladatra szabott egységek 2022-re lennének bevethetők. Korábban már az F-18-as vadászbombázókat, a B-1-es stratégiai bombázókat, sőt, a P-8-as felderítőgépeket is felszerelték a 2018-ban rendszerbe állított, 600 kilométeres hatótávolságú AGM-158C LRASM robotrepülőkkel (a 2021-es költségvetésben a Pentagon 3,6 milliárd dollárt kért hiperszonikus robotrepülőgépekre)

Az amerikai hírügynökség által megszólaltatott szakértők szerint az amerikai stratégiaváltás és a fegyverkezés 2024-25-re teljesen visszavenné az előnyt az utóbbi évtizedekben óriási fegyverkezésbe fogó (és az Egyesült Államokkal szemben lényegében egyetlen potenciális hadszíntérre koncentráló) Kínától.

A fegyverkezés természetesen Kína figyelmét sem kerülte el, a rezsim illetékesei „hidegháborús mentalitással” várolják az Egyesült Államokat, de leszögezték, nem fognak meghátrálni.