Hongkongban eleinte példásan kezelték a koronavírus-járványt, de márciusban jött a második hullám, nagyot nőtt a fertőzöttek száma. Most ismét sikerült elfojtani a járványt, ezzel viszont nemcsak a mindennapi élet, hanem a politikai viszályok is újrakezdődtek, a hétvégéken beindultak a tüntetések, amelyekre a hatóságok könnygázzal és tömeges előállításokkal reagáltak.
Hongkongot a világ döntő többségével ellentétben nem érte felkészületlenül az új koronavírus-járvány. A különleges közigazgatású kínai területen 2003-ban 300 áldozatot szedett egy hasonló betegség, a szintén egy koronavírus által terjesztett súlyos akut légzőszervi szindróma (SARS); az akkori tapasztalatoknak köszönhetően idén január–februárban gyors és hatékony lépéseket hoztak a fertőzés ellen, és az egyébként a helyi kormányzat ellen jó egy éve lázongó lakosság is fegyelmezetten viselte a járványhelyzetet.
Annak idején Hongkongban (Tajvanhoz és Szingapúrhoz hasonlóan) már az első pillanatban szigorú közösségi korlátozásokat vezettek be, rengeteget teszteltek, aprólékos kontaktkutatást végeztek; az eleve magas színvonalú egészségügyi rendszer is jól vizsgázott, nem alakultak ki súlyosabb gócpontok.
Azonban, ahogy február végétől elkezdtek fellélegezni, márciusban elkezdett növekedni a fertőzöttek száma: míg az aktív esetek száma március 18-án nem érte el a százat, április elején 700 körül tetőzött. Bár az elsőnél is súlyosabb második hullámot elsősorban nem helyi terjedés, hanem külföldről érkező fertőzöttek okozták, ettől még kénytelenek voltak visszatérni az eredeti recepthez, és egy sor újabb korlátozást bevezetni.
A napokban ugyanakkor már ezeket is elkezdték feloldani:
az aktív esetek száma visszatért a március eleji szintre, a második hullám a jelek szerint lecsengett.
Az élet újraindulása azonban egyelőre ott is elég óvatosan megy, és szakértők szerint egy ideig még nem lehet visszatérni a régi kerékvágásba. Egy kivétellel: a járvány visszaszorulásával szépen lassan újraindulnak a tüntetések, a rendőri vegzálás és a pekingi kormány közvetlen befolyásának növelése.
A második hullám megérkezése után az addig a járványkezelés éllovasának számító Hongkong áprilisban nagyjából ugyanott tartott, ahol például Európa nagy része. Lezárták a határokat, csak hongkongi lakosok léphettek be és ki, még a tranzitforgalom is megszűnt az egyébként fontos ázsiai átszállóhelynek számító hongkongi reptéren.
Bár kijárási korlátozásokat nem vezettek be, fokozatosan elfojtották a társasági érintkezés színtereit: március 28-án bezáratták az edzőtermeket és mozikat, április 3-án a bárokat és sörözőket, április 10-én a szépségszalonokat is. Az éttermek nyitva maradhattak, de legfeljebb négyen ehettek egy asztalnál, egy ötfős családot már külön ültettek. Sok helyen a vendégek elmaradása miatt egyébként is kénytelenek voltak bezárni.
A korlátozások a jelek szerint működtek, a hétvégére 59-re csökkent az aktív esetek száma, és 982-re nőtt a koronavírusból felgyógyultaké. Az újonnan regisztrált fertőzöttek három hete kivétel nélkül külföldről hozták be a vírust, helyi terjedésre a hatóságok szerint 21 napja nem volt példa.
Az ezernél kicsivel több regisztrált betegből mindössze négyen haltak bele a Covid-19 névre keresztelt betegségbe a 7 milliós területen.
A javuló adatok fényében a napokban megkötésekkel ugyan, de kinyithattak a bárok, a mozik, edzőtermek, teniszpályák, szépség- és masszázsszalonok, az éttermekben az eddigi négy helyett már nyolcfős asztaltársaságokat is engedélyeztek, a strandok és a túraútvonalak megteltek a hétvégén. (Bár Hongkong általában betondzsungelként él az emberek fejében, valójában elég nagy zöldterület tartozik a város igazgatása alá.)
A hatóságok mindenesetre óvatosságra intik az embereket, és hangsúlyozzák, a további lazításhoz legalább két lappangási ciklust, 28 napot kell kivárni helyi terjedés nélkül. Az iskolák újranyitását ugyanakkor csak május 27-től kezdik meg (a nyári szünet arrafelé csak július közepén kezdődik), és a karaoke-bárok és a szórakozóhelyek sem nyithatnak meg.
A helyi járványügyi szervek egyik vezetője például arról beszélt, a korlátozások teljes feloldása még nem reális, és azt sem lehet kizárni, hogy a lazítással ismét kilő a megbetegedések száma. Egyrészt a járvány továbbra is tombol a világban, ez elől Hongkong sem zárhatja el magát teljesen, másrészt egyszerűen nincs ismert, tudományosan alátámasztott módja annak, hogy hogyan induljon újra az élet. Csuang Suk-kvan úgy fogalmazott,
Soha nem láttunk még ehhez fogható járványt, ezért nem tudunk tudományos kutatásokra támaszkodni.
Egyesek szerint az élet sok területén a jövőben sem fognak eltűnni a járvány hatásai. A maszkok még a meleg idő beköszöntével sem tűnnek el az arcokról (Ázsiában a maszkviselés eddig szezonális szokás volt), a boltok és éttermek bejáratánál marad a lázmérés, és a folyamatos kézfertőtlenítés is alap marad, pedzegette a Financial Times egy helyi szerkesztője. Felmérések szerint az emberek mentális állapotát is megviselte a járvány Hongkongban, sokan panaszkodnak kimerültségre és lelki problémákra.
Az utóbbi hónapok a gazdaságot is megrengették: 2020 első negyedéve minden idők legsúlyosabb gazdasági visszaesését hozta, a negyedéves GDP 8,9 százalékkal csökkent az előző év első három hónapjához képest (az eddigi negatív rekord 8,3 százalék volt az 1998-as ázsiai pénzügyi válság során). Ráadásul ez már sorozatban a negyedik mínuszos negyedév volt, miután tavaly a súlyos tüntetések tépázták meg az adatokat. Bár a helyi vezetés elfogadott egy komolyabb mentőprogramot, a gazdaság hirtelen talpra állása nem valószínű, miután a munkanélküliség évtizedes csúcson van (bár ez még mindig csak 4,2 százalékot jelent), és a gyengélkedés mögött álló politikai feszültségek nem csökkentek.
Az élet újraindulása nem csak a strandokon volt érzékelhető: lassan és kis számban ugyan, de ismét élénkülni kezdenek a demokráciapárti tüntetések. Hongkongban tavaly tavasszal indult (2014 után újra) a csúcspontján milliókat megmozgató tüntetéshullám, miután a város egyik (jellemzően fiatalabb) felének aggodalmai szerint a Kínai Kommunista Párt és a Peking-barát helyi vezetés különböző politikai és jogi manőverei fenyegetik a területet megillető szabadságjogokat.
Az egyéb társadalmi-gazdasági feszültségektől sem független demonstrációkat kemény hatósági fellépés fogadta, amit a tüntetők eldurvulása, majd még durvább rendőri akciók és pekingi fenyegetések követtek, aminek hatására az ellenzék végül hatalmasat tarolt az inkább jelképes fontosságú novemberi helyhatósági választásokon. A télre aztán alábbhagytak a rendőrség és a tüntetők keménymagja közötti összecsapások, a koronavírus-járvány pedig véget vetett a megmozdulásoknak, azonban az utóbbi hetekben már minden érdekelt fél elkezdett ébredezni a téli álmából.
Peking a járvány alatt Hszi Csin-ping államfő-pártfőtitkár egy keménykezű bizalmasát nevezte ki a hongkongi ügyek felelősévé, és nyilvánosan megfenyegette a törvényhozás egyes ellenzéki tagjait is, amiért akadályozták a (hivatalosan Pekingtől függetlenül működő) szerv munkáját. Április közepén a hongkongi hatóságok egy tavaly nyári tüntetés kapcsán veterán demokráciapárti politikusokat és aktivistákat vettek őrizetbe, köztük a hongkongi törvényhozás egy aktív ellenzéki tagját is, Carrie Lam kormányzó, a tüntetők egyik fő ellensége pedig a járványvédelem szabotálásával vádolta az ellenzéket.
Ezzel párhuzamosan április végén már százak kezdtek újra tüntetni, egyebek mellett bevásárlóközpontokban.
Az Egyesült Államokkal vagy Németországgal szemben nem a kijárási korlátozások feloldását követelték, hanem demokráciát és Carrie Lam távozását. A lazítással a tüntetők száma nőni kezdett, május elsején a rendőrség a közegészségügyi korlátozásokra hivatkozva már könnygázzal oszlatta a békésen tüntetgető fiatalokat, május második hétvégéjén 250 embert vettek őrizetbe a hatóságok, köztük tizenéveseket is. Ellenzékiek szerint a hatóságok a járványhelyzetre hivatkozva megpróbálják elfojtani a demokráciapárti mozgalmat, és a közegészségügyi helyzetre hivatkozva a jövőben is korlátozhatják a megmozdulásokat.
A tét jelentős: szeptemberben törvényhozási választást tartanak, és egyes elemzők szerint most először reális az esélye, hogy az ellenzék megszerezze az eddig végig egy Peking-barát konzervatív pártszövetség kezében lévő többséget a legfontosabb (bár csak részben közvetlenül választott) politikai szerv felett. A kormányerők abban bízhatnak, hogy a járvány sikeres kezelése javított megítélésükön, Peking viszont egyes értékelések szerint kevésbé bízik Carrie Lamban, és inkább a keménykedésben hisz.
Borítókép: Rendőrök kiürítenek egy bevásárlóközpontot Hongkong belvárosában május 10-én, hogy megakadályozzanak egy kormányellenes tiltakozást. Az erős rendőri jelenlét miatt az erre a napra tervezett Hongkongi Függetlenség menete elmaradt, de helyette több bevásárlóközpontban is megjelentek a tiltakozók és a korábbi tüntetések dalait énekelték. Fotó: MTI/EPA/Jerome Favre