A 20. század elején élt Kelet-Afrikában egy Kinjeketile Ngwale nevű ember, aki médiumnak mondta magát, és akként tisztelték sokan. A német gyarmatosítók elleni Maji Maji felkelés idején azt hirdette, hogy a Hongo istenségtől kapott csodavíz (Maji – innen a felkelés elnevezése) hatására a német golyók vízzé válnak majd. A felkelést leverték, tízezrek vesztek oda. Ehhez a Kinjeketile Ngwaléhoz hasonlítják a BBC szerint gyakran mostanság, a koronavírus-járvány idején John Pombe Magufulit, Tanzánia 2015 óta hivatalban lévő elnökét.
Tanzániában március 16-án regisztrálták az első megbetegedést. A római katolikus vallású Magufuli elsőként azzal vonta magára a világ figyelmét, hogy megkérte a tanzániaiakat: imádsággal vegyék fel a harcot a járvány ellen.
És hogy ehhez a megfelelő helyszín is adott legyen: a gyülekezésben rejlő veszélyt figyelmen kívül hagyva az elnök nem záratta be a templomokat, a mecseteket sem.
Magufuli azzal állt ki a népe elé, hogy a koronavírus afféle démon, az igazán hívők testében nem tud megmaradni, ott azonnal elég, a valódi gyógyulás így – Istennel együtt – az imahelyeken keresendő. Miközben a kelet-afrikai szomszédok bezárkóztak, és amennyire csak lehetett, leállították az életet, Tanzánia félszívvel vezetett be korlátozásokat, és azokat is csak azután, hogy megvolt már az első ismert beteg, vagyis az igazán korai beavatkozás esélyét elszalasztva.
Bezártak az iskolák, betiltották a sport-, a zenei és más rendezvényeket, a politikai gyűléseket, leálltak a nemzetközi repülőjáratok, a jobb éttermek csak elvitelre árulnak ételt, de az olcsóbb beülős helyek, kávézók működnek tovább, mintha mi sem történt volna, és a régi a tömegközlekedés is.
Vagyis például a kereskedelmi központnak számító legnagyobb tanzániai városban, a gyorsan növekvő Dar es-Salaamban az emberek továbbra is buszokon zsúfolódnak össze. A 7 milliós városban a buszos közlekedésnek nincs is valódi alternatívája a munkába igyekvők számára: a távolságok túl nagyok, semhogy gyalog bejárhatók lennének, az autózás túl drága. A halpiacon a bejáratokhoz kitettek ugyan vizestartályokat és szappant, de biztonságos távolságot tartani nem lehet, és maszkot sem visel a többség.
Magufuli kizárta Dar es-Salaam lezárását, arra hivatkozva, hogy itt folyik be az ország bevételének 80 százaléka, inkább megkérte a médiát, hogy ugyan tudósítson már kicsit pozitívabban a járványról. Amikor pedig a sajtóban olyasmit tesznek, ami nem tetszik neki, annak megvannak a következményei. A sajtószabadság napjára készült Amnesty International-gyűjtésbe is bekerült, hogy Tanzániában a hatóságok április 20-án felfüggesztették a Mwananchi nevű online újság működési engedélyét, miután megjelent benne a 60 éves elnökről egy olyan fotó, amelyen épp emberekkel körbevéve vásárolgat.
Abból, hogy ilyen kép elkészülhetett, úgy tűnik, hogy az elnök, ha saját magáról van szó, akkor sem veszi mindig komolyan a járványveszélyt, bár egyébként az idejét mostanság jórészt a Dar es-Salaamtól jó 1200 kilométerre lévő falujában tölti, és március elején az első olyan vezetők között volt a világon, akik a lábbal végrehajtott üdvözlésre, az úgynevezett vuhani kézfogásra cserélték a hagyományos kézfogást.
Az amúgy kémiából phd-zett Magufuli azon a véleményen van, hogy a magas koronavírusos esetszám a szemétre való tesztek eredménye. Ennek a bizonyítására lépte meg az eddigi legszórakoztatóbb húzását:
megszervezte, hogy a mit sem sejtő tanzániai labor teszteljen le koronavírusra egy fácánféle madarat, egy kecskét és egy papaját.
A labor a hamis címkék (a papaja például 26 éves nőként, egy bizonyos Elizabeth Annként futott) alapján emberinek hitte a mintákat, és szépen ki is hozta az eredményt: mind pozitív lett. A laborvezetőnek az állásába kerül a dolog, az imperialista ármánykodást emlegető Magufuli kiállásának másnapján felfüggesztették, és vizsgálat indult az ügyben.
Ugyanígy imperialista ármányról beszélt Magufuli akkor is, amikor az ellenzéki Chadema párt a múlt hét végén a parlament szüneteltetését indítványozta, és távol maradásra, kéthetes karanténba vonulásra kérte a képviselőit. Magufuli válaszul felfüggesztette a nekik járó juttatásokat. Az ellenzéki lépésnek pedig elég konkrét előzménye volt: 11 nap leforgása alatt 3 képviselő (harmadikként legutóbb a 74 éves igazságügyi miniszter, Augustine Mahiga) halt meg. Igaz, a gyanús tünetek ellenére a halálesetek oka hivatalosan ismeretlen, nem tudni, hogy a Covid-19 állt-e a háttérben.
A koronavírusos esetek száma Tanzániában kiugró a régióban még úgy is, hogy a nyilvánosságra hozott esetszámnak (509 fertőzött, akik közül 183-an már meggyógyultak, 21-en pedig meghaltak) nem sok köze lehet a valósághoz, már csak azért sem, mert szó sincs napi szintű adatközlésről.
Aki ezt a témát feszegeti, könnyen megütheti a bokáját. Arusha városában rendszerellenesség vádjával letartóztattak április 29-én egy Albert Msando nevű ügyvédet, amiért nyilvánosan arról beszélt, hogy a tanzániai járványhelyzet kritikusabb, mint ahogy az a híradásokban szerepel.
Az efféle húzások nem idegenek Magufulitól, aki 2015-ös hatalomra kerülése után kezdetben kifejezetten népszerű volt, de az ország emberi jogi helyzete rohamos romlásnak indult.
Magufuli eleinte buldózerszerű személyiségével (innen a Buldózer ragadványnév) vívta ki az emberek rokonszenvét.
Ahogy a Quartz felidézte: olyan karakternek bizonyult, aki megy előre, elintéz, keresztülvisz dolgokat, például az antikorrupciós tisztogatást, és ha úgy tartja kedve, előzetes bejelentés nélkül betoppan egy minisztériumba, hogy megnézze, rendesen dolgoznak-e ott. Egy időben szépen futott a „Mit tenne Magufuli?” hashtag a Twitteren. De közben kezdetét vette az ellenzékiek, újságírók, civilek vegzálása. Előfordul, hogy ellenzéki politikusok rejtélyes körülmények között eltűnnek, a Chadema egyik tagjára rálőttek a parlament előtt.
A mostani információhiányos helyzetben a félelmet táplálják azok a neten keringő videók, amiken az éjszaka leple alatt helyeznek a föld alá koporsókat. A meghozott óvintézkedések közé tartozott a lagzik, temetések megtiltása is: ami ezeken a felvételeken látszik, nem is nevezhető hagyományos temetésnek: tetőtől talpig védőruhát viselő emberek eresztenek a földbe koporsót. „Nem akarom azt érezni, hogy a kormányzat titkol valamit” – idézte a BBC Zitto Kabwe ellenzéki vezetőt, aki szerint az átláthatóság hiánya emberéletekbe kerülhet. Kabwe egyébként úgy tudja, hogy a tanzániai fertőzések eltitkolt, valódi száma hatszorosa a hivatalosan közöltnek.
Vasárnap aztán a tanzániai egészségügyi minisztérium közölte, hogy nem lesznek többé éjjeli elföldelések, és mostantól a holtak méltóságát és a kegyeleti szempontokat tiszteletben tartva a családtagokat teljesen bevonják majd a temetési előkészületekbe.
Magufuli azokban az esetekben, amiket nem ír a hamis pozitív eredményt hozó tesztek számlájára, az imádság mellett még egy gyógymódot propagál: az ürömalapú, Covid-Organics nevű, koronaölő csodafolyadéknak kikiáltott italt. És miközben a WHO arra figyelmeztet, hogy a hatásosságára természetesen nincs semmiféle tudományos bizonyíték, Magufuli már bejelentette, hogy repülőgépet küldet Madagaszkárra a gyógynövénykeverékért.
Korábban azt is ajánlotta az egészségügyi minisztériumnak megfontolásra, hogy a neem nevű gyógynövényt kellene összeforralni hagymával, és ennek a gőzét belélegeztetni a betegekkel. Magufuli ellene van a közterületek fertőtlenítésének, ami önmagában nem lenne furcsa, hiszen ennek az értelme vitatott, de ő azon az alapon is idegenkedik a fertőtlenítéstől, hogy
mi van akkor, ha a permet maga tartalmazza és teríti szét a koronavírust.
Az elnök nem csak a sokak szemöldökét felrántó megnyilvánulásokért kapott kritikát. Tanzániában is probléma, ami a világon szinte mindenhol, hogy az egészségügyi dolgozók nem kapnak elegendő, megfelelő minőségű védőfelszerelést, és az ellenzék azért is támadta, mert a válság kellős közepén hajtott végre személycseréket az egészségügyi tárca vezető posztjain.
Tanzániában idén októberben lenne esedékes a következő elnökválasztás. Az ország 1964-es egyesítése óta az ellenzék egyszer sem tudott még nyerni, de vannak, akik szerint a koronavírus-járvány Magufuli-féle különös kezelése most esélyt adhat nekik. Ugyanakkor az elnök pártja 2019-ben már bepróbálkozott azzal az ötlettel, hogy mi lenne, ha nem tartanák meg a 2020-as választást, és inkább fejlesztésekre költenék a pénzt. Nem minden alap nélküli az az aggodalom, hogy Magufuli a járványt felhasználva, a vészhelyzetre hivatkozva választás nélkül megpróbálja majd magánál tartani a hatalmat.
(Borítókép: Tanzánia fővárosában az újságárusnál állók olvassák a híreket figyelmen kívül hagyva a távolságtartást 2020. április 16-án. Fotós: Ericky Boniphace / AFP)