Svédországban több évtizedes csúcs közelébe jutott a havi halálozási mutató áprilisban a koronavírus-járvány miatt –  idézi a stockholmi statisztikai hivatalt az MTI .

Az összes halálokot számításba véve utoljára 1993 decemberében haltak meg többen. Abban az évben az influenza miatt ugrott meg az év végén az elhunytak száma 11 057-re, összevetve a most áprilisi 10 458 halálesettel.

Svédországban sok más államtól eltérően nem rendeltek el szigorú elkülönítési szabályokat, az iskolák is nyitva maradtak, és elsősorban az emberek belátására, óvatosságára alapozták a védekezést. A kormány abban bízik, hogy összességében nem lesz az országban arányaiban több áldozat, mint a régió országaiban, ám az enyhébb korlátozások és a nyájimmunitás gyorsabb elérése miatt az ország gazdasága kevésbé sínyli meg a járványt.

Igaz, a gazdasági károk elkerülése is kétséges - miután a külvilág korlátozásai miatt így is volt kényszerszünet több ágazatban - és a svéd kormány járványügyi szakértője, Anders Tegnell korábban már elismerte, hogy sokkal több halálos áldozattal járt a járvány, mint azt előzőleg gondolták.

A halálozási mutató viszont jelenleg magasabb, mint a szomszédos országokban. Áprilisban 100 ezer főre vetítve 101,1 ember halt meg a járvány miatt. 1993-ban 97 008 svéd hunyt el, az az év volt a legrosszabb az 1918-as spanyolnátha-járvány óta. A Guardian szerint ugyanakkor április vége óta már csökken a halálozások száma.