Már hat napja tartanak és nem csitulnak a tüntetések az Egyesült Államokban azután, hogy az afroamerikai George Floyd egy igazoltatás során meghalt rendőri túlkapás miatt. Legalább 40 városban zajlanak tüntetések, zavargások, 15 államban, köztük Washingtonban és a kaliforniai Long Beachen a Nemzeti Gárdát is bevetették a tüntetők ellen. Országszerte eddig legalább 4000 embert vettek őrizetbe a tüntetéseken.

Az éjjel egyebek mellett ezek történtek:

• A kaliforniai Oaklandban az egyik rendőrségi épületre háromszor tüzet nyitottak. Senki sem sérült meg, de az incidens miatt három embert őrizetbe vettek a rendőrök.
• Washington állam King megyéjében (ahol Seattle városa is van) szükségállapotot hirdettek a tüntetésekkel párhuzamosan kialakuló erőszakos cselekmények és lopások miatt.
• Bostonban az éjjel több rendőr megsérült az összecsapásokban, legalább 40 embert őrzetbe vettek. A Nemzeti Gárda is megjelent a városban.
• Washington DC-ben a békés tüntetők fogtak le és cipeltek erőszakkal a rendőrök elé egy embert, aki rongálni kezdte a járdát.
• Az egyik tüntetésen az egyik rendőr letépte egy demonstráló maszkját csak azért, hogy paprika spray-vel lefújhassa.
• A letartóztatott tüntetők között volt New York polgármestere, Bill de Blasio lánya is. De Blasio polgármester már többször kifejezte, hogy egyetért a rendszerszintű rasszizmus ellen tüntetőkkel.
• A Vice újságíróját, aki az egyik tüntetésről közvetített, rendőrök teperték le, amikor a földre került, ütlegelték és sprayvel fújták le, hiába kiabálta, hogy a sajtótól van.
• Minneapolisban egy autópályán, ahol több ezer békés tüntető vonult, tartálykocsis kamion hajtott fel a demonstrálók közé. A tüntetők végül megállították a kamiont, kirángatták és megverték a sofőrt, akit aztán a rendőrök kórházba szállítottak és letartóztattak. Egyelőre nem világos, miért ment fel az autópályára a tüntetők közé.
• Minnesota kormányzója, Tim Walz attól tart, hogy a koronavírus szupergyorsan terjed majd a tüntetések miatt, hiszen az emberek tömegével vonulnak az utcára, ez pedig kedvez a fertőzés terjedésének. Hasonló aggályokat fogalmazott meg New York kormányzója, Andrew Cuomo is. Ezeket a félelmeket egyébként az egészségügyi szakértők is osztják.
• A tüntetők közé szélsőséges csoportok is "beépülhettek", az FBI szerint szélsőbaloldali és szélsőjobboldali extrémista szerevezetek tagjai egyaránt. A szélsőségesek kifejezetten azért mennek el a megmozdulásokra, hogy a rendvédelmi szervekkel összecsapjanak.

A Fehér Ház környékén is gyújtogattak

Az éjjel Washingtonban, New York Cityben és Philadelphiában voltak nagyobb utcai megmozdulások. Washingtonban éjjel gyújtogattak a Fehér Ház környékén, a Szent János templom alagsorában is. Az 1816-ban felszentelt episzkopális templomot látogatja James Madison (1809-1817) óta valamennyi amerikai elnök. A Fox televízió munkatársa élő adásban közvetítette a történéseket. A riporter a templomba belépve betört ablakokat, összefirkált falakat talált. Kiderült, hogy az erőszakos tüntetők lerántottak egy amerikai nemzeti lobogót a templomban, majd lángra lobbantották.

A szövetségi fővárosban helyi idő szerint este 11 órától kijárási tilalom lépett volna érvénybe, ám nem sokkal előtte a Fehér Ház melletti utcákban már több mint ezren gyűltek össze és gyújtogatni kezdtek. A tüntetők több helyen is felszedték, gúlákba állították, majd meggyújtották a műanyagból készült útakadályokat. Az egyik utcában amerikai zászlót hajítottak az égő műanyagkockákra, felgyújtották a Fehér Ház előtti park oldalán elhelyezett mobilvécéket is.

Trumpot egy kis időre bemenekítették egy bunkerba

Ez idő alatt a Fehér Házban tartózkodott az amerikai elnök és a családja is. Az AP amerikai hírügynökség egy neve elhallgatását kérő titkosszolgálati munkatársra hivatkozva azt jelentette, hogy Donald Trumpot a péntek esti zavargásokkor rövid időre egy olyan földalatti bunkerba kísérték, amely terrortámadások esetén hivatott védelmet biztosítani a mindenkori elnöknek, ezt azonban egyetlen más médium sem erősítette meg.

Arra nem tért ki az AP, hogy a bunkerban volt-e Trump családja is. Judd Deere, a Fehér Ház egyik szóvivője hétfőre virradóra újságíróknak csak annyit mondott: "soha nem kommentálnak biztonsági kérdéseket és döntéseket".

Washingtonban azonban nem csak a Fehér Ház körül gyújtogattak hétfőre virradóra, hanem a város áruházakkal, élelmiszerboltokkal, lakóházakkal teli északnyugati negyedében is. Muriel Bowser polgármester, aki maga is afroamerikai, vasárnap délután a Nemzeti Gárdától kért erősítést a rendőrök munkájának megsegítésére.

Az igazságügyi minisztérium a Nemzeti Gárda katonáit a kábítószerellenes hivatal (DEA) és a különleges rendőrségi biztonsági szolgálat munkatársaival erősítette meg, vasárnap este pedig Ryan McCarthy, a védelmi minisztérium államtitkára további 1200 katonát rendelt az utcákra a zavargók megfékezésére.

A kijárási tilalom ellenére több amerikai nagyvárosban - köztük például New Yorkban, Philadelphiában, Atlantában, Chicagóban, Denverben, Minneapolisban vagy Los Angelesben is - folytatódtak a zavargások vasárnap éjjel. Helyi sajtójelentések szerint országszerte több mint 4000 embert vettek őrizetbe. 

Kalifornia volt kormányzója, Arnold Schwarzenegger egykori filmsztár az Atlantic oldalán írt egy kisebb esszét arról, hogy ugyan az erőszakot elítéli, de a tüntetőkkel egyetért.

Az elmúlt időszakban rengeteg videó jelent meg, amelyek azt bizonyítják, hogy sokszor a rendőrök minden ok nélkül támadtak a tüntetőkre. Több esetben riporterekre, újságírókra lőnek, vagy  éppen békés demonstrálókra. Egy szabadúszó újságírót Minneapolisban szemen lőttek, a fél szemére megvakult. De például a a michingan állambeli Flintben a rendőrök együtt vonultak a tünetőkkel.  

A CNN szerint Trump szövetségesei és tanácsadói között komoly vita van arról, miként érdemes reagálni az eseményekre. Néhány tanácsadó a CNN szerint azt javasolja neki, hogy inkább higgadtan próbálja nyugtatgatni az embereket ahelyett, hogy harciasan nyilatkozgatna, míg mások arra buzdítják, ítélje el jobban a zavargásokat. A tüntetések kezdetekor Trump azzal fenyegetőzött, hogy ha fosztogatás kezdődik, lőni fognak a rendfenntartót. A tüntetőket gengsztereknek nevezte. Ezt a tweetjét a Twitter el is rejtette, mivel az erőszakot dicsőítette. 

Amerikai városok, ahol tüntetnek és államok, ahol a a nemzeti gárda aktív:

Az Egyesült Államok több nagyvárosában zajlottak megmozdulások az elmúlt napokban, amelyek kiváltó oka az volt, hogy egy hete egy férfi meghalt a durva rendőri intézkedés után. Az afroamerikai George Floydot egy igazoltatás során négy fehér rendőrtiszt a földre kényszerítette, majd egyikük percekig térdelt a nyakán. A férfi levegőért könyörgött, később pedig a kórházba szállítás közben meghalt. A minneapolisi rendőrség pénteken bejelentette: gyilkosság vádjával őrizetbe vették Derek Chauvint, azt a rendőrt, aki Floyd nyakára térdelt.

A New York Times rekonstruálta, hogyan halt meg Floyd. Eszerint az amúgy erős férfi egyáltalán nem volt agresszív, ráadásul tizenhatszor mondta el, hogy nem kap levegőt. Ennek ellenére nem szálltak le róla.  

Nem csak Amerikában zajlanak tiltakozások

Az új-zélandi Aucklandben több ezren demonstráltak hétfőn Floyd halála miatt, a tüntetők az amerikai konzulátus elé vonultak, ahol térdre ereszkedtek, táblákat tartva a magasba olyan feliratokkal, hogy "nem kapok levegőt" és hogy az "igazi vírus a rasszizmus". Az ország más városaiban is hasonló, békés megmozdulásokat tartottak.

Londonban vasárnap szintén ezrek tüntettek. "Nincs igazság! Nincs béke" - skandálták. Brazíliában is voltak tiltakozások, a helyi nyomornegyedekben élő feketék elleni gyakori rendőri bűncselekmények ellen. A tömeg feloszlatására könnygázt vetettek be. 

Kanadában demonstrációt szerveztek a rasszizmus ellen, amely összecsapásokba torkollott a rendfenntartók és egyes résztvevők között. Utóbbiak köveket dobáltak, és voltak, akik kirakatokat törtek be. 

Az AP amerikai hírügynökség arról számolt be, hogy az Egyesült Államokkal szembenálló, tekintélyelvű államokban, például Oroszországban és Kínában, a helyzetet a washingtoni bírálatok hitelességének aláásására próbálják elsősorban felhasználni. A moszkvai kormány például azt hangoztatta, hogy az Egyesült Államokban rendszerszintű problémák vannak a jogállamisággal. Az iráni televíziós csatornák részletesen foglalkoztak az egyesült államokbeli eseményekkel, és folyamatosan sugározzák a zavargásokról készített felvételeket. A külügyminiszter pedig felszólította az amerikai kormányt, hogy vessen véget a lakosság elleni erőszaknak. 

(Borítókép: Portlandi tüntetők 2020. június 1-jén. Fotó: Terray Sylvester / Reuters)