Magyar idő szerint csütörtök éjszaka is nagyrészt békésen zajlottak az amerikai lapok beszámolói szerint a rendőri intézkedés közben meggyilkolt George Floyd halála miatt a tüntetések a legtöbb amerikai városban, de volt, ahol nem akarták betartani a tiltakozók a kijárási tilalmat.
New Yorkban több ezren vonultak át a Brooklyn hídon George Floyd megemlékezéséről a testvérével, Terrence Floyddal. Az esti kijárási tilalom életbe lépése után is menetelt több ezer békés tüntető, akiket rengeteg rendőr kísért Manhattanben. A New York Times szerint aztán egy nagyobb kereszteződésben elvágták egy csoport útját, a többség feloszlott, de összesen tíz tüntetőt őrizetbe vettek a kijárási tilalom megsértése miatt. Máshol tonfákkal a kézben, pajzsokkal az embereket tolva oszlattak a rendőrök, vagy több tíz tüntetőt a földre ültetve őrizetbe vették őket. Brooklynban viszont a CNN tudósítója szerint volt, ahol a rohamrendőrök parancsnoka oldotta a feszültséget, és kezet fogva beszélt a tüntetőkkel.
A megemlékezésen korábban Bill de Blasio polgármestert többen kifütyülték, amikor beszédet mondott, miután a városvezető megvédte a kijárási tilalmat tonfázással is betartató rendőri fellépéseket. „Ha a rendőrök azt mondják, hogy most jött el az ideje hazamenni, akkor ideje hazamenni” – mondta korábban. „De Blasio, menj haza!” – kiabálták be néhányan.
Súlyos, de stabil az állapota annak a 75 éves férfinak, akit a New York állambeli Buffalóban két rendőr meglökött, ő hátratántorodva elesett, és beverte a fejét.
Washingtonban és számos kaliforniai városban is feloldották viszont az esti kijárási tilalmat, miután az elmúlt napokban békésebben alakultak a tüntetések. A fővárosban kevesebben voltak a Lafayette téren, mint a korábbi napokban, ők viszont az esőben is kitartottak. Csütörtökön hajnalban betonelemekkel rögzített ideiglenes fémkerítést húztak fel a Fehér Ház állandó kerítése elé, a rohamrendőrök amögött várakoztak.
A Joe Biden leendő demokrata elnökjelölt egyik potenciális alelnökjelöltjének tartott Gretchen Whitmer michigani kormányzó is együtt vonult Detroitban a tüntetőkkel. New Yorkban több ezren vonultak át New Yorkból Manhattanbe. San Diegóban is több ezren tüntettek csütörtökön.
Az American Civil Liberties Union (ACLU) amerikai emberjogi szervezet beperelte Donald Trump amerikai elnököt, William Barr igazságügyi minisztert és más szövetségi tisztviselőket, amiért hétfőn erővel oszlatták fel a Fehér Házhoz közeli békés tüntetőket, írja a Guardian.
A tüntetők kiszorítását Barr rendelte el, hogy Trump átsétálhasson a Fehér Házból a közeli Szent János-templomhoz, ahol egy Bibliával fotózkodott. Az ACLU a Black Lives Matter mozgalom és egyéni tüntetők megkeresése alapján adta be a keresetet, és azzal vádolja Trumpékat, hogy megsértették a tüntetéshez való alkotmányos jogaikat.
Az ACLU ezt akarja kimondatni bírósággal, és azt is el akarja érni, hogy eltiltsák az érintetteket újabb hasonló fellépéstől.
Az ACLU jelezte, hogy országszerte beadják a kereseteket azokban az esetekben, amikor „katonai típusú fegyverekkel felszerelt rendfenntartók erőszakosan lépnek fel a rendőri brutalitás elleni tüntetők ellen.”
Trump később azt mondta, hogy nem használtak könnygázt, sem gumilövedéket a Fehér Ház előtti Lafayette téren és a Szent János-templomnál a tüntetők ellen. Az AP azonban arról írt, hogy ugyan a rendőrség tagadta a könnygáz használatát, de elismerte, hogy egy paprikakészítményt vetett be, amit tudományos szervezetek a könnygáz egy formájának tartanak.
Barr közben megvédte a döntést, szerinte azért volt szükség a tüntetők kiszorítására, hogy megvédjék a szövetségi ügynököket és a szövetségi tulajdont. Azt mondta, már hétfőn korábban úgy döntött, hogy ki kell szélesíteni a Fehér Ház körül a biztonsági zónát, különben a szövetségi ügynököket elérhették volna az utcáról érkező lövedékek, bedobott tárgyak. Este megérkezve látta, hogy ez nem történt meg, és akkor utasította a rendőröket a fellépésre, írja az AP.
Barr azt mondta, hogy nem látja feltétlenül politikai lépésnek Trump fotózkodását a Bibliával. „Szerintem teljesen megfelelő volt, hogy ezt csinálta.” Trump bibliás fotózkodását viszont egyházi vezetők is bírálták.
Az igazságügyi miniszter arról is beszélt csütörtökön sajtótájékoztatón, hogy bizonyítékaik vannak arra, hogy az antifák és szélsőséges csoportok részt vettek az erőszak szításában, és eltérítették a George Floyd halála miatt kezdődött békés tüntetéseket. Trump múlt héten arról beszélt, hogy terrorszervezetté nyilvánítaná az antifákat.
Barr azt mondta, hogy a legtöbb tüntetés békés volt, de „szélsőséges agitátorok” és „külföldi szereplők” vannak az erőszak mögött. Az igazságügyi miniszter alá tartozó szövetségi szervek összesen 51 embert vettek őrizetbe „erőszakos zavargással” összefüggő bűncselekmények miatt.
Szintén a hétfői tüntetéshez kapcsolódik, hogy egy ausztrál tévéstáb tagjait is ütlegelték rendőrök a Lafayette parkban. Most az egyik intézkedő rendőrt képviselő szakszervezet azzal védte a férfit, hogy a stáb nem volt azonnal felismerhető az események közepette.
Szerdán James Mattis, Trump volt védelmi minisztere is megtörte hallgatását, és megszólalt, a The Atlantic folyóiratban közzétett esszészerű állásfoglalása szerint a tiltakozók csak lelkiismeretük szavát követik, amikor a törvény előtti egyenlőséget kérik számon, és a tízezernyi békés tiltakozót nem néhány törvényszegő randalírozón keresztül kéne megítélni. Trump fenyegetéseire utalva leszögezte,
Vissza kell utasítanunk minden olyan elképzelést, mely városainkra „csatatérként” tekint, melyet a hivatásos hadseregnek „uralma alá kell vonnia”.
Trump válaszul Mattist „a világ legtúlértékeltebb tábornokának” minősítette, aki katonai készségek helyett inkább PR-készségeket villogtatott meg, és miközben az elnök „új életet, új feladatokat, új csatákat” adott neki, nagyon ritkán tudott felmutatni eredményeket.
A szintén nyugalmazott tábornok, korábban Trump kabinetfőnökeként dolgozó John Kelly is kiállt csütörtökön Mattis mellett, ahogy John Allen tábornok, az Afganisztánban szolgáló amerikai erők volt parancsnoka is arról beszélt, nem szabadna potenciális ellenségként kezelni az amerikai népet.
Trump csütörtökön megosztott a Twitterén ehhez egy levelet, amit egyik volt ügyvédje, John Dowd írt Mattisnak címezve. Ebben Dowd azt írta, hogy a Lafayette parkban a tüntetők nem voltak békések, és nem is valódi tüntetők. „Terroristák, akik gyűlölettel teli diákokat használnak arra, hogy gyújtogassanak és pusztítsanak.”
A fekete George Floydot egy elfajuló igazoltatás során gyakorlatilag megfojtotta a majdnem 9 percen át a nyakán térdelő Derek Chauvin rendőr. Az esetről készült videó kikerülése után a múlt héten Amerika-szerte hatalmas tüntetések kezdődtek, amelyek sok esetben eldurvultak.
A rendőrség határozott fellépése sokszor csak olaj volt a tűzre, végül majdnem két tucat államban kérték a Nemzeti Gárda segítségét a rend visszaállításához. Szerdára viszont már a legtöbb helyen békésen zajlottak a tüntetések.
Csütörtökön több helyszínen tartottak megemlékezést a rendőri intézkedés közben meggyilkolt George Floyd emlékére. A minnesotai megemlékezésen megjelent Jesse Jackson tiszteletes, emberjogi aktivista; Al Sharpton tiszteletes és aktivista; Minnesota demokrata képviselője Ihlan Omar; Martin Luther King III, emberi jogi aktivista, Martin Luther King fia; valamint Kevin Hart színész is.
Sharpton bejelentette, hogy augusztus 28-án nagyszabású menetet tartanak Washingtonban. 1963-ban szintén a szövetségi fővárosban rendezték meg az amerikai polgárjogi mozgalom híres menetét.
Alig pár saroknyira George Floyd búcsúztatásának helyszínétől egy minneapolis-i bíróság először hallgatott meg hármat a 46 éves afroamerikai férfi brutális megölésével megvádolt négy, már elbocsátott rendőr közül. Derek Chauvin meghallgatásának időpontját még nem jelölték ki. Ellene szándékos emberölés a vád. Három társa, Thomas Lane, J. Alexander Kueng és Tou Thao ellen pedig az, hogy segédkeztek a szándékos emberölés elkövetésében.
A bíróság szerint mindhármuknak észlelniük kellett, hogy Floyd meghalhat, hallották a könyörgését, mégsem tettek semmit. Kettőjük ügyvédje is azzal próbált érvelni, hogy védenceik még újoncok voltak, akik nem mondhattak ellent a rangidős rendőrnek.
Minnesota állam törvényei szerint ezért éppúgy 40 évig terjedő börtönbüntetésre ítélhetik őket, mint Chauvint. Bár próbáltak alkudni, a bíróság mindhármuk esetében 750 ezer dolláros (228 millió forintos) óvadékot állapított meg.
(Borítókép: A rendőri brutalitás ellen tiltakozók Washingtonban a Fehér Ház kerítése előtt 2020. június 4-én. Fotó: Sarah Silbiger/Getty Images/AFP)