- jelentette ki az ukrán külügyminiszter az 1+1 ukrán tévécsatorna egyik, az MTI által szemlézett pénteki műsorában. Dmitro Kuleba emlékeztetett arra, hogy a kormány már végrehajtotta az Európa Tanács Velencei Bizottsága által tett összes ajánlást, a törvény által előírt új rendszer bevezetésének átmeneti időszakát is kitolta 2023-ig. A miniszter leszögezte, hogy a jogszabályban foglalt alapelveket nem hajlandó Kijev megváltoztatni.

Kuleba felhívta a figyelmet arra: Magyarország soha, sem hivatalosan, sem informális tárgyalásokon, sem nyilatkozatokban nem kifogásolta azt, hogy a magyar nemzetiségű ukrán állampolgároknak beszélniük kell az államnyelvet, azaz az ukránt.

A külügyminiszter – nyilván a magyar kormányt megszólítva - arra szólított fel,

a kárpátaljai vitás kérdéseket ne mossák össze a szeparatizmusssal, mert teljesen másról van szó. Ugyanis a Krím félszigeten és a Donyec-medencében Oroszország hajtott végre agressziót Ukrajnával szemben.

A miniszter hangsúlyozta, hogy az ukrán fél a Magyarországgal fenntartott kapcsolatainak normalizálására törekszik, arra, hogy utóbbi feloldja a NATO és Ukrajna közötti kapcsolattartás blokkolását.

Kuleba szavaira Szijjártó Péter külügyminiszter a Facebook-oldalán reagált:

„Dmitro Kuleba legutóbbi budapesti látogatásakor korrekt tárgyalást folytattunk, baráti hangnemben. Akkor is elmondtam neki, hogy a magyar kormány mindig ki fog állni a kárpátaljai magyarok mellett, és csak abban az esetben vonjuk vissza a miniszteri szintű NATO-Ukrajna ülések vétózását, ha a Kárpátalján élő magyarok visszakapják korábban elvett, az anyanyelvi oktatáshoz fűződő jogaikat. A párbeszédre természetesen továbbra is készen állunk, várjuk a gazdasági, oktatási és kisebbségi vegyesbizottságok üléseit és reméljük, hogy közösen megoldásokat találunk a fennálló vitás kérdésekre” – írta Szijjártó.

A magyar-ukrán viszony a 2017-ben elfogadott ukrán oktatási törvény, különösen az abban lévő nyelvi cikkely miatt romlott meg. Magyarország és a kárpátaljai magyar szervezetek elsősorban azt kifogásolják, hogy a jogszabály, valamint az ahhoz kapcsolódóan azóta szintén elfogadott, a középfokú oktatásról szóló törvény a nemzetiségi iskolákban az ötödik osztálytól elrendeli a fokozatos áttérést egyre több tanórában az ukrán nyelvű oktatásra, ami szerintük sérti a kisebbségek már megszerzett jogait.

Budapest az oktatási törvény elfogadása óta azzal próbál nyomást gyakorolni Ukrajnára, hogy blokkolja az Ukrajna-NATO Bizottság nagykövetinél magasabb szintű tanácskozásait. A magyar kormány a nyelvtörvény februári módosítását követően két újabb változtatási javaslatot tett, azonban az ukrán fél mindkettőt visszadobta. Az MTA állásfoglalása szerint az ukrán szabályzás bevezetése továbbra is a kárpátaljai magyarság elsorvasztásával fenyeget.

Kuleba május 29-én Budapesten tárgyalt magyar kollégájával, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszterrel, akivel a vitás kérdések mellett az együttműködés lehetőségeit is áttekintették. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök május 20-án, beiktatásának egyéves évfordulója alkalmából tartott sajtótájékoztatóján közölte, hogy kész találkozni Orbán Viktor miniszterelnökkel, és szeretne egy memorandumot aláírni vele a két ország közötti vitás kérdések rendezéséről.