Miután George Floyd meghalt rendőri intézkedés közben, Amerikában tüntetéssorozat indult a rasszizmus és a rendőri túlkapások ellen. A megmozdulások Amerikán túl, globálisan is elterjedtek, a Black Lives Matter budapesti gyülekezéséről például itt írtunk. A mozgalmak szombaton is folytatódtak világszerte: szobrokat védő szélső jobboldaliakkal, rendőri közbeavatkozásokkal és szabályozásokkal. 

A rendőrök után a szobrok lettek a Black Lives Matter tüntetők célpontjai. A mozgalom új kérdése, hogy a letűnt korok rasszizmusából és elnyomásából kiknek, milyen értékeket viselő embereknek a szobra maradhat meg a városokban, az új kor szellemében. Nagy-Britanniában már 78 szobrot akarnak eltávolítani a Black Lives Matter mozgalom aktivistái. 

A fővárosban szombaton ellentüntetők, köztük sok szélsőjobboldali gyűlt össze a Westminster kerületben lévő Kenotáfium, illetve a Parlament közelében álló Churchill-szobor körül. A jobboldali aktivisták a "brit történelem jelképeit" akarták védeni, egy szombati antirasszista tüntetést például el is toltak egy nappal, hogy elkerüljék az összetűzéseket a jobboldali csapatokkal. Az ellentüntetők a BBC jelentése szerint a rendőröknek is nekimentek, üvegekkel dobálták őket, száz embert kellett örizetbe venni. A The Sunday Telegraph című konzervatív vasárnapi brit lap értesülése szerint 125 alsóházi képviselő támogatásával hamarosan olyan törvénytervezet kerül a parlament elé, amely akár tíz év szabadságvesztés kiszabását is lehetővé tenné a háborús áldozatok és történelmi személyiségek emlékműveinek, szobrainak megrongálóira.

Azért, hogy a két oldal ne találkozzon össze, a tüntetésekre vonatkozó törvény értelmében mindkét oldal csak - helyi idő szerint - délután 5-ig lehet kint, illetve különböző, meghatározott útvonalon kell haladniuk. Mindez nem sikerült, mindkét oldalon sokan kifejezetten rendbontási céllal érkeztek, és az engedélyezett tüntetési időpontok után is az utcán maradtak. Nick Lowles, a Hope Not Hate vezérigazgatója azt mondta, a jobboldali tüntetők nagyon komoly veszélyt jelenthetnek, ugyanis szerinte

vannak, akik valóban a szobraik és emlékműveik védelmében vannak kint, de sokan csak azért jönnek, hogy harcba keveredjenek, aztán beszélhessenek róla a közösségi oldalakon.

Habár Franciaországban él a gyülekezési tilalom (10 fő felett), szombaton újra utcára vonultak a rasszizmus ellen tüntetni, írja az MTI. A megmozdulást egy 2016-os rendőri intézkedés során elhunyt 24 éves fekete bőrű férfi, Adama Traoré családja szervezte. Traoré halálának körülményeit a mai napig nem sikerült tisztázni. A tüntetés kezdetén Traoré testvére, Assa Traoré beszélt, 

A testvérem úgy halt meg, ahogy George Floyd. Megvívjuk ezt a harcot minden francia emberrel. Ha téged nem érint a diszkrimináció, akkor jó neked, gyere és csatlakozz hozzánk a küzdelemben.

A CNN tudósítása szerint közel 15 ezer ember gyűlhetett össze a tüntetéseken eddig. Párizsban is összecsapások vették kezdetét, a tüntetések mellett megjelent ugyanis a szélsőjobboldali Generation Identitaire mozgalom tagjai, akik "Igazságot a fehérek elleni rasszizmus áldozatainak" skandálásokkal, ilyen feliratú zászlók kifüggesztésével tiltakoztak az antirasszista tüntetők megmozdulása ellen. Ezeket a zászlókat egyébként nem hagyták sokáig háborítatlanul a helyiek:

A francia rendőrség a tüntetések miatt már korábban elrendelte a környékbeli boltok és éttermek bezárását is. A BBC arról ír, hogy a rendőrök végül összecsaptak a mozgalommal, könnygázt vetettek be és a tüntetőknek mentek. A tüntetők válaszul köveket kezdtek dobálni. 

Habár a hatóságok arra kérték a helyieket, hogy maradjanak otthon a járvány megelőzésének érdekében, Ausztrália több városában is utcára mentek az emberek. A legnagyobb megmozdulásokat a nyugat-ausztráliai Perthben tartották, ahol kb. ötezer ember gyűlt össze, de tüntettek Sydneyben, Darwinban és Melbourne-ben is. Victoria államban szombatra virradóan megrongálták Tony Abbott és John Howard egykori ausztrál miniszterelnökök szobrait.

(Borítókép: Világítórakétát tart egy tüntető a rasszizmus és a rendőrségi túlkapások elleni párizsi tüntetésen 2020. június 13-án. Thibault Camus / MTI)