A kínai parlament kedden megszavazta azt a hongkongi nemzetbiztonsági törvényt, amely ellen számos nagyhatalom is tiltakozott, és amely szakértők szerint gyakorlatilag megszünteti a városállam autonómiáját Kínával szemben.
A megszavazott nemzetbiztonsági törvény értelmében Kína többek között kínai bírókat küldhet a hongkongi bíróságokra, kínai erőszakszervezetek nyithatnak irodákat a városban, illetve saját maguk is beavatkozhatnak, ha úgy találják, hogy valaki megsértette a nemzetbiztonsági törvényt – amely előreláthatóan július 1-jén hatályba is lép. Ez azért lesz szimbolikus, mert éppen július 1-jén lesz 23 éve, hogy a Hongkong visszakerült Kínához.
Az akció azért is erősen aggályos, mert a terület 1997-ben úgy került vissza a brit gyarmati uralomból, hogy azért cserébe a kínaiaknak ötven évig tartaniuk kell az „egy ország, két rendszer” elvét, vagyis el kell ismerniük a városállam autonómiáját. Kína azzal védekezik, hogy a törvény csak a rendzavarók kis csoportja ellen irányul, és csak a szakadár törekvések, felforgató tevékenységek, külföldi beavatkozások és a terrorizmus miatt hozták meg a jogszabályt.
Magyarul Kína bárkit letartóztathat Hongkongban, ha éppen úgy látja, hogy az illető elkövette az előbb felsorolt cselekmények valamelyikét.
A törvénytervezetet alig pár hongkongi törvényhozó látta az elfogadása előtt. Az új törvény értelmében akár életfogytiglant is kaphatnak a Kína szerint renitens elemek, és hatályon kívül helyeztek minden olyan hongkongi jogszabályt, amely ezzel ellentétes lenne.
Több nagyhatalom, de leginkább az Egyesült Államok egyre feszültebb kapcsolatot ápol Kínával a hasonló akciók miatt is. Mike Pompeo külügyminiszter nemrég az ujgur koncentrációs táborok bezárására szólította fel Kínát, és le is állították Hongkonggal a fegyverkereskedelmet. Emellett visszavontak minden különleges gazdasági és kereskedelmi előnyt is Hongkonggal. És itt még nincs vége, Pompeo ugyanis bejelentette, hogy
vízumkorlátozásokat vezetnek be azokkal a kínai politikusokkal és tisztségviselőkkel szemben, akik részt vettek Hongkong függetlenségének lassú leépítésében.
Erre Kína annyival reagált, hogy szintén vízumkorlátozásokat léptettek életbe azokkal az amerikai tisztségviselőkkel szemben, akik „arcátlan magatartást tanúsítanak” bizonyos helyi ügyekkel kapcsolatban.
A nemzetbiztonsági törvény csak a kisebbségre irányul
Hongkong lakosainak „túlnyomó többsége" nem veszíti el alapvető szabadságjogait a különleges státusú kínai területre vonatkozóan Pekingben megszavazott nemzetbiztonsági törvény hatálya alatt, az csak a „törvényszegő törpe kisebbség" ellen irányul – jelentette ki kedden az ENSZ Emberi Jogi Tanácsában Carrie Lam hongkongi kormányzó. A genfi székhelyű tanácsnak elküldött videoüzenetében a kormányzó védelmébe vette a törvényt, amelyet a kínai Országos Népi Gyűlés állandó bizottsága órákkal korábban egyhangúlag elfogadott.
A kormányzó kijelentette, hogy a kínai központi kormány nem hunyhat szemet az erőszakos tüntetések és az elszakadási törekvések felett. A törvény „csak a szakadár törekvéseket, az államellenes felforgató tevékenyéget, a terrorizmust és a külföldi erőkkel való összejátszást bünteti" – mondta. Lam kettős mérce alkalmazásával vádolta meg a törvényt bíráló külföldi kormányokat, mert - mint érvelt - minden országnak joga van törvényt alkotnia a nemzetbiztoságról. A törvény egy joghézagot fog megszüntetni, és nem veszélyezteti Hongkong autonómiáját – tette hozzá.