Az elmúlt napokban, hetekben több európai országban is küzdöttek a lazítások után megjelenő új helyi gócpontokkal, és próbálták ezek gyors elfojtásával elkerülni a koronavírus-járvány újabb fellobbanását. Miközben Nyugat-Európában leginkább egy-egy területre vezettek csak be időleges új korlátozásokat, több kelet-európai, balkáni országban aggasztóbb a helyzet, noha az esetszámok növekedéséhez több esetben a megnövelt tesztelés is hozzájárulhatott.
Belgrádban rendkívüli helyzetet hirdettek pénteken, Romániában az emelkedő esetszámok miatt elhalasztották az enyhítések negyedik szakaszát, a német húsüzemi gócot viszont úgy tűnik, sikerült kezelni, és Spanyolországban is hamar karantén alá helyeztek két kockázatosnak ítélt területet Katalóniában és Galiciában. Ezek mind jelzik, hogy a járvány ugyan Európában a legtöbb országban visszaszorult, de továbbra is jelen van, és továbbra is fontos szerep jut a megelőző intézkedések betartásának.
A koronavírus-járvány súlyosbodása miatt rendkívüli helyzetet hirdettek pénteken Belgrádban. Szerbiában a legutóbbi 24 órában 5 ezer elvégzett teszt mellett 302 új koronavírusos esetet regisztráltak, 5 ember halt meg. Az aktív esetek száma 2553-nál jár. Korábban május végén alig pár tucat új fertőzöttet jelentettek, és az új halálos áldozatok száma is alacsony volt. (Ehhez az is hozzátartozik, hogy június 5. után egy nap alatt több mint 4 ezerrel ugrott meg a gyógyultak száma, és így az aktív esetek száma is 226-ra esett vissza. Ezt akkor többek között azzal magyarázták, hogy a tünetmentes fertőzöttek gyógyulttá nyilvánításához már egy negatív teszt is elegendővé vált a korábbi kettő helyett, és a megfigyelési időt is lerövidítették.)
A hivatalos adatok alapján mindenesetre a koronavírus Szerbiában a június 21-én megtartott választások után kapott igazán új erőre. Aleksandar Vučić elnök április 26-ról halasztotta el a koronavírus terjedése miatt a szavazást, de több ellenzéki párt a júniusi időpontot is bojkottálta, mert szerintük nem voltak meg a demokratikus választások feltételei, emellett a járványhelyzetre is hivatkoztak. A Szerb Haladó Párt (SNS) győzelmi buliján még ritka látvány volt a maszk, aztán pár nappal később kórházban kötött ki Maja Gojković, a szerb parlament elnöke koronavírusra visszavezethető tüdőgyulladással, és rövidesen a védelmi miniszterről – akit szintén láttak a bulin – is kiderült, hogy koronás. És nem csak politikusok fertőződtek meg a közismert emberek közül, a sajtó tele volt az elmúlt hetekben Novak Djokovic tenisztornájának a következményeivel, többek közt a világelső szerb teniszező saját pozitív vírustesztjének a hírével.
Szerbiában most több gócponttá alakult városban is újra korlátozásokat voltak kénytelenek életbe léptetni, de a kormányfő jelezte, hogy újabb országos lezárást lehetőleg el akarnak kerülni. A nyilvánosság előtt nyitva álló zárt terekben és a tömegközlekedési eszközökön újra kötelező maszkot viselni Belgrádban, Vranjéban, Novi Pazarban és Kragujevacban. További intézkedésig zárva vannak az iskolák, egyetemek, tilos 200 főnél nagyobb tömegnek szánt rendezvényt tartani. Belgrádban zárt térben legfeljebb százan lehetnek csak, és a kerthelyiség nélküli éjszakai bárok és kávézók legfeljebb 23 óráig lehetnek nyitva – az új fertőzések többsége a hatóságok szerint az éjszakai szórakozóhelyeken és partikon történt. Zoran Radojičić belgrádi polgármester szerint egyelőre nincs szükség a főváros lezárására.
Az újra megnőtt fertőzésveszélyhez való alkalmazkodás ugyanakkor nem általános. Az ország középső részén lévő, nagyjából 200 ezres Kragujevacban például veszélyhelyzetet hirdettek, miután napok leforgása alatt több száz új esetet regisztráltak, de a CGTN riportja szerint az utcákat járva nem úgy tűnik, mintha az emberek nagyon komolyan vennék ezt, a tudósító útjába kerülő játszóterek tele voltak gyerekekkel, a szülők közül pedig alig néhányan viseltek maszkot.
Horvátországban május közepétől június közepéig lényegében alig voltak új esetek, 0-3 közötti új fertőzöttet jelentettek csak naponta. Azonban június 18-án 11, egy héttel később már 95 új esetet regisztráltak, jelezve, hogy a járvány új erőre kaphat. Pénteken a járvány korábbi, április eleji csúcspontjához hasonlóan 96, legutóbb, vasárnap 57 új fertőzöttet regisztráltak. Ez azért különösen fontos, mert június közepén volt egy pont, amikor mindössze hét aktív fertőzöttről lehetett tudni az egész országban. Mostanra viszont már 798-an vannak, kórházban 84 embert kezelnek közülük.
Április végétől szigorú óvintézkedések mellett fokozatosan oldották fel a korlátozásokat, a turizmusra erősen építő gazdaság újraindításához pedig megnyitották a határokat is több európai uniós ország – köztük Magyarország – állampolgárai előtt, mások számára viszont maradtak korlátozások. Az első félévben 70 százalékkal csökkent a Horvátországba érkezett turisták száma az egy évvel korábbihoz képest, de Kristijan Stančić, a horvát Turisztikai Szövetség (TZ) igazgatója a Total Croatia News szerint azt is kiemelte, hogy koronavírusos turistát még nem regisztráltak az országban.
Két járványgóc alakult ki az országban az elmúlt hetekben, a kelet-szlavóniai Gyakovón (Djakovo) és Zágrábban, írta az MTI. Utóbbiban a fiatalok körében emelkedett a fertőzöttek száma, a vírus éjszakai szórakozóhelyeken terjedhetett el. Az csak a következő napokban, hetekben derül majd ki, hogyan befolyásolja a járványhelyzetet, hogy vasárnap megtartották az előrehozott parlamenti választásokat. A kormány eredetileg október 14-ig maradt volna hivatalban, de a konzervatív-liberális koalíciós kabinet azzal érvelt, hogy javult a járványhelyzet, őszre pedig nagyobb kihívásokkal kellhet szembenézni, amihez új parlamenti többség kell. Az ellenzék azonban az újra emelkedő esetszámok miatt azzal vádolta a kormányt, hogy veszélyezteti a szavazókat. Végül az exit pollok szerint a kormányzó Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) nyert, de egyedül nem tud kormányt alakítani.
Szlovénia az első ország volt Európában, ami május közepén hivatalosan is bejelentette a járvány végét. Május elejétől óvintézkedések mellett ott is fokozatosan feloldották a korlátozásokat és újraindították a gazdaságot. Ott is két hete kezdtek el igazán emelkedni az esetszámok. Április közepe óta nem volt annyi új fertőzött, mint szombaton, akkor 29 új beteget regisztráltak egy nap alatt. A június eleji 6 esetről mostanra 184-re nőtt az aktív fertőzöttek száma.
Szlovénia szombaton jelentette be, hogy másfél napnál nem régebbi negatív koronavírustesztet követel meg azoktól az országoktól, amelyeket sárga listásnak sorol (Magyarország zöld listásnak számít, innen igazolás nélkül lehet utazni Szlovéniába), és ezzel együtt Horvátország, Csehország és Franciaország is lekerült a biztonságos országok listájáról. A nem uniós állampolgárokra két hét karantén vár Szlovéniában.
Ausztriában április közepe óta nem volt 100 fölött a napi új esetek száma, azonban július 1-jén átlépte ezt a küszöböt, és szombaton is 118 új esetet jelentettek. Az aktív esetek száma június közepére már az egykori 9334-es csúcsról egészen 389-ig csökkent, azóta azonban megint emelkedik, vasárnap 853-nál járt. Rudolf Anschober egészségügyi miniszter hangsúlyozta, hogy nincs szó országos növekedésről, de Felső-Ausztriában több gócpont is kialakult. Az új fertőzöttek közel kétharmadát ott regisztrálták, ötödüket pedig Bécsben.
Sebastian Kurz kancellár a múlt héten kijelentette, hogy ha súlyosbodna a helyzet, akkor újra szigorítani kell az óvintézkedéseket, egyelőre azonban elég helyi szinten kezelni új korlátozásokkal a helyzetet. Péntektől egy hétre bezárták az iskolákat, az óvodákat és a bölcsődéket a koronavírus-fertőzések számának hirtelen növekedése miatt Felső-Ausztria öt járásában: Linzben, Linzvidéki járásban, Welsben, Welsvidéki járásban, valamint az Urfahr-környéki járásban. Az itteni új fertőzések kiindulópontja egy Felső-Ausztria székhelyén, Linzben található keresztény közösség (Freie Christengemeinde).
Alexander Schallenberg külügyminiszter közben szerdán arról beszélt, hogy több új fertőzés is olyan emberekhez köthető, akik nyugat-balkáni utazásról tértek vissza, és az onnan érkezők miatt Horvátországban és Szlovéniában is nőtt a koronavírusos esetek száma. Ausztria továbbra is utazási korlátozást tart fenn az Egyesült Királysággal, Portugáliával, Svédországgal és Törökországgal szemben, és szerdán figyelmeztetést adott ki hat balkáni országgal szemben is. Ez Bosznia-Hercegovinát, Észak-Macedóniát, Albániát, Koszovót, Szerbiát és Montenegrót érinti – utóbbi kettővel szemben azután léptek, hogy az EU biztonságosnak nyilvánította őket, írja a BBC. 14 napos karanténkötelezettség vár azokra, akik ezekből az országokból érkeznének, illetve kell négy napnál nem régebbi negatív koronavírusteszt is.
Egy hete 305-re emelkedett az új koronavírus-fertőzőttek napi száma Csehországban, ami azonban a hatóságok szerint elsősorban egy lokális járványgóc széleskörű tesztelése miatt volt. Utoljára április elején volt ilyen magas esetszám, azonban azóta ez vissza is csökkent, szombaton 121 új fertőzöttet regisztráltak. A június eleji 2321-ről egy hónap alatt 4240-re nőtt az aktív esetek száma, kórházban viszont csak valamivel több mint 130-an vannak.
Az elmúlt hetekben az észak-morvaországi Karviná melletti feketeszén-bányák dolgozói és családtagjaik között alakult ki egy járványgóc, ezért a dolgozókat kötelezően tesztelni kezdték. Szintén gócok alakultak ki Frydek-Místekben, az észak-csehországi Liberecben és Prága több idősotthonában is. Adam Vojtech egészségügyi miniszter azonban június végén arról beszélt, hogy az általános járványhelyzet a kormány szerint javult. A gócok kivételéve így aztán szerdán megszűnt az arcmaszkok kötelező viselése a tömegközelekedésben és a zárt terekben, ahogy a vendéglátóhelyek is nyitva lehetnek már éjszaka. Legfeljebb 5000 nézővel újra meg lehet tartani sporteseményeket és a zenei fesztiválokat is. A fővárosban azonban továbbra is kötelező az arcmaszkok viselete a kórházi és idősotthoni látogatások idején, illetve a metróban – a buszokon és a villamosokon már nem kell maszk.
Angela Merkel kancellár június végi videóüzenetében óva intette a németeket attól, hogy könnyelműek legyenek a koronavírus-járvánnyal szemben. Mondjuk ekkorra a kancellár szavainál erősebb intő példa lehetett, hogy a németországi húsipari óriás másfél ezer fertőzöttje miatt több százezer ember életébe kellett visszahozni már a korlátozásokat. A hatóságok és a lakosság is gyorsan reagált az új fertőzéshullámra. Egy hét telt el azóta, hogy a Tönnies húsüzem környezetében, az Észak-Rajna-Vesztfália tartománybeli Gütersloh járásban és a szomszédos Warendorf járásban vezették újra az óvintézkedéseket, és Warendorfban már fel is lehetett oldani azokat, mert a tömegesen elvégzett tesztek megnyugtató eredményt hoztak.
Míg a Tönnies közel 7 ezer dolgozója házi karanténba került, Gütersloh 363 ezres népessége nagyjából szabadon mozoghat, ha betartja a távolságtartás szabályait, és a környéket is elhagyhatja elvben – már ha van hova mennie. Ugyanis egyes tartományok, például Bajorország a maga részéről megtiltotta, hogy Güterslohból jövő emberek az ő területükön éjszakázzanak. A szállodákat arra biztatják, hogy nézzék át a foglalásaikat, és mondják vissza azokét, akik Güterslohból jönnének, vagy ha már ehhez késő, akár az ajtóból is fordítsák vissza, küldjék haza őket.
Güterslohban másfél hete volt az első teljes nap, amikor már éltek az új korlátozások. Bezártak az iskolák, óvodák, kocsmák, edzőtermek és múzeumok, amik előtte épp, hogy csak kinyithattak. Az emberek újra legfeljebb egy valakivel találkozhatnak a háztartásukban lakókon kívül, viszont az éttermek, kávézók – kellő óvatosság mellett – nyitva maradhattak. A visszalépéstől frusztrált helyieket azzal próbálta nyugtatgatni egy helyi vezető, hogy így ez csak amolyan lezárás „light”. Az intézkedések fenntartásának szükségességét hetente felülvizsgálják.
Szombaton 418 új fertőzöttet regisztráltak, 8-an haltak meg, ez nagyjából a június eleji helyzet visszaállását mutatja, és már újból csökkent az aktív esetek száma az elmúlt napokban. Michael Ryan, a WHO vészhelyzeti igazgatója is pozitív példaként említette Németországot, és már korábban is méltatták, hogy milyen hatékonyan léptek fel gócpontok megjelenésekor. Németországban most úgy állnak a koronavírus-helyzethez, hogy ha bárhol átlépi a 100 ezer emberre eső 50-et a fertőzöttek aránya, akkor ott újra bevezetik a helyi szintű korlátozásokat.
Az Egyesült Királyságban újabb enyhítésként március óta először szombaton nyitottak meg újra a pubok, vasárnap pedig a templomokat is újra felkereshették a hívők, összességében pedig az elmúlt héten 5-800 között alakultak a napi új esetszámok, és lefelé tart a görbe. Közben viszont Leicester, a sokaknak talán az Adrian Mole-könyvekből ismerős 330 ezres közép-angliai város volt az első, ahol helyi szinten szigorítani kellett a korábban már fellazított járványügyi intézkedéseket. Azért kényszerültek erre, mert Leicesterben nagyon megugrott az új koronavírusos esetek száma, a múlt hét előtti héten itt regisztrálták a Nagy-Britanniában azonosított összes új fertőzött tíz százalékát.
A járvány berobbanása ellenére a Leicester City futballcsapat ugyan tovább játszhat a Premier League-ben, de csütörtöktől bezártak az iskolák, kedd óta a boltok közül már csak a legszükségesebb holmikat árusító helyek tarthatnak nyitva, és további várakozásra kell berendezkedniük azoknak, akik arra készültek, hogy a hétvégén végre itt is – ahogy az ország többi részén – kinyitnak a mozik, a kocsmák, az éttermek, szállodák és fodrászatok. A szigorítás nemcsak magát Leicestert érinti, hanem részben a környező területeket is, a zóna pontos határait egy irányítószám-keresővel és térképpel segítettek tisztázni.
Az embereket arra kérik, hogy akik itt élnek, ne hagyják el a várost, kívülről pedig ne utazzanak ide, és lehetőleg a városon belül is kerülni kell az utazgatást. A Leicester Mercury szerint az első napon annak ellenére egész sokan voltak a városközpontban, hogy újra csak a bankok, meg pár bolt volt nyitva. A korlátozások első körben legalább két hétig érvényben maradnak. Nincs egyértelműen bizonyított forrása a járvány fellángolásának, de a helyi lap riportjában többen abban látták a helyzetük rosszabbodásának az okát, hogy az emberek nem figyeltek a biztonságos távolság megtartására, amikor két hete végre újranyitottak a boltok. A BBC szerint Matt Hancock egészségügyi miniszter pedig több gyár működési gyakorlatát kifogásolta. Az új szigorítást egyesek kifejezetten rosszul fogadták. Egy idős asszony például arról beszélt, hogy megalázónak érzi a leicesteriekkel szembeni bánásmódot, szerinte pikkelnek rájuk, és most velük akarnak példát statuálni.
Habár június elejéhez képest nőttek a napi esetszámok, de Spanyolországban sincs lényeges emelkedés egy június 18-i, 585 esetes kiugrást leszámítva, legutóbb 442 új fertőzöttet regisztráltak. A napokban azonban két területen is gyorsan karantént vezettek be, hogy elkerüljék a járvány újbóli belobbanását. Szombaton előbb Katalóniában helyeztek 210 ezer embert karantén alá Lleida (Lérida) város környékén, a hatóságok szerint a nyaralók érkezésével a héten 128-ról 365-re emelkedett a naponta igazolt új fertőzöttek száma. A lezárt területen belül nincs kijárási korlátozás, de lehetőség szerint mindenkitől azt kérik, maradjon otthon. Vasárnap aztán Galiciában is elrendeltek egy 70 ezer embert érintő karantént La Marina térségében. Egyelőre öt napra szól a lezárás, amíg a hatóságok felmérik a helyzetet. A BBC szerint több bárban terjedt a vírus.
Szerdán nagy felhajtással megnyitották a Spanyolország és Portugália között március közepe óta lezárt határt, az ünnepségen az állam- és kormányfők is részt vettek. Az eddig is működő mindössze kilenc átkelőn az áruszállítók és az ingázók kelhettek csak át. Azonban Portugália sem kerülte el a részleges szigorításokat. A tízmilliós országban napi 3-400 új fertőzöttet regisztrálnak, ezért újra korlátozásokat vezettek be Lisszabonban és térségében az elmúlt időszakban, mivel az új esetek zöme erre a területre, és a Telegraph szerint azon belül is 15 meghatározott városrészre korlátozódott. Az említett részeken nem lehet köztéren alkoholt fogyasztani, nyolc után az éttermekben sem lehet akoholt kapni, és tíznél több ember nem gyűlhet össze egy helyen.
Hétfőtől Svájcban is kötelező lesz az utasoknak maszkot viselniük a tömegközlekedésben, mert ismét több a koronavírus-fertőzés, a június eleji néhány tíz új eset után július 1-jén 137, szombaton pedig 97 új beteget regisztráltak. Az MTI szerint a kormány a helyzet romlását részben annak tulajdonítja, hogy júniusban megnyitotta határait szomszédai felé, ahonnan fertőzöttek érkezhettek. Ezért jelezte, hogy fenntartja és a járvány alakulásához igazítja a listát, amelyen azok az országok szerepelnek, ahonnan a Svájcba visszatérőknek tíznapos karanténba kell vonulniuk.
A WHO már korábban is figyelmeztetett, hogy olyan országokban is lazításokba kezdtek, ahol a járványügyi adatok egyáltalán nem igazolták még a koronavírus visszaszorulását. Ukrajnában a június legelején, rendkívül kevés teszt mellett kimutatott napi 340 fertőzött után június 26-án rekordnak számító, 1109 új esetet regisztráltak, és szombaton is 914 új eset volt – viszont az elmúlt időszakban több tesztet is végeztek, mint korábban. Az aktív fertőzöttek száma 25 335.
Az egészségügyi tárca adatai alapján a korlátozások további enyhítéséhez szükséges kritériumoknak nem felel meg a főváros, Kijev és kilenc megye, köztük Kárpátalja. Lvivben megtiltották az éjszakai klubok nyitva tartását. A kormány bejelentette, hogy azokban a régiókban szigorítanak a korlátozásokon, amelyekben ezt a járványhelyzet megköveteli meghatározott kritériumok alapján. Országos szinten továbbra is az általános szabályok vannak érvényben, mint az arcmaszk kötelező viselése a nyilvános helyeken és a közösségi közlekedési eszközökön, létszámkorlátok és a távolságtartás.
Romániában a kormány a héten bejelentette, hogy elhalasztják a lazítások negyedik szakaszát, miután az április végi, május eleji adatokhoz közelítenek a napi esetszámok (megnövelt tesztelés mellett). Szombaton 416 új fertőzöttet regisztráltak. A vendéglátóhelyek így végül nem nyithattak ki újra, de azt megengedték, hogy hat helyett tízen végezzenek szabadtéri testmozgást együtt. Húsz résztvevőig lehet tanfolyamokat szervezni.
A két hónapig tartó rendkívüli állapot helyett május 15-én veszélyhelyzetet vezettek be Romániában, és onnantól elkezdték az óvintézkedések feloldását is, kéthetente hoztak újabb lazításokat. Így azonban emelkedni kezdtek az esetszámok is: április 29-én tetőzött a járvány Romániában 7716 aktív fertőzöttel, utána 4439-re csökkent a számuk június 8-ra, de azóta megint emelkedik, már 6696-on jár. Az intenzív osztályon ápolt betegek száma május eleje óta nem volt ilyen magas, 222 ember volt szerdán. Egészen a múlt hétig minden fertőzöttet kórházban ápoltak, azonban az egészségügyi miniszter elrendelte, hogy tíz nap után a tüntetmentes eseteket küldjék haza.
Bulgáriában június 6-án állt meg az aktív esetek csökkenése, azóta 963-ról 2281-re nőtt a számuk. Míg június 1-jén mindössze 6 új esetet jelentettek, addig péntekről szombatra rekordszámú, 182 új regisztrált fertőzött volt. Az egészségügyi minisztérium június 22-én írta elő, hogy újból maszkot kell viselni a zárt nyilvános tereken, valamint a tömegközlekedési eszközökön. Pénzbüntetést kapott a héten több parlamenti képviselő is, miután nem viseltek szájmaszkot a törvényhozás épületében, de Bojko Boriszov miniszterelnököt is megbírságolták, ő egy kolostorban nem viselt maszkot.
A balkán több országában is a járvány terjedésére utalnak a számok. Montenegróban lényegében hasonlóan június közepétől ugrott fel egy-két esetről 452-re az aktív fertőzöttek száma. Járványügyi szakemberek szerint ez arra vezethető vissza, hogy az ország megnyitotta határait a turisták előtt, és újra engedélyezte a vendéglátóhelyek működését is.
Koszovóban este 9-től reggel 5-ig kijárási korlátozás lép életbe Pristinában és három másik városban, miután szombaton 178 embernek pozitív lett a mintája. 500 euróig (kb. 178 ezer forint) terjedő büntetést róhatnak ki azokra, akik nem tartják be a járvány miatt előírt elővigyázatossági és korlátozó intézkedéseket, tömeges rendezvényen vesznek részt, vagy nem hordanak maszkot nyilvános zárt térben.
Bosznia-Hercegovinában az aktív esetek száma egy hónap alatt megnégyszereződött, és már több mint 2000. A napi esetszám egyszer érte el a 390-et, egyébként kétszáz alatt maradt. Észak-Macedóniában a június eleji 606-ról emelkedett 3556-ra egy hónap alatt az aktív esetek száma. Albániában is júniusban ívelt fel a járvány, az aktív esetek száma 233-ról 1034-re nőtt. Moldovában pedig egy hónap alatt megduplázódott az aktív esetek száma, már 6744.
(Címlap és borítókép illusztráció: szarvas / Index)