Hatalmas sikert értünk el, több szempontból is

– foglalta össze a Magyar Nemzet szerdai számának adott interjújában Varga Judit igazságügyi miniszter a több mint kilencven órás kötélhúzás után kedd reggel lezárult uniós csúcs történéseit. Varga szerint az Európai Tanács által elfogadott 1824 milliárd eurós uniós költségvetéséhez vezető alkudozásban – mely után minden tagállam győztesnek kiáltotta ki magát – ráadásul Orbán Viktor a kifizetések jogállamisági feltételekhez kötésének területén nem egy, hanem két győzelmet is aratott:

egyrészt a végső megállapodás a több tagállam, az Európai Parlament és a Bizottság, valamint a „nemzetközi álcivil hálózatok“ nyomása ellenére „gyakorlatilag a magyar és lengyel álláspont átvételét jelenti“ ;

másrészt pedig „a legnagyobb nemzetközi nyilvánosság előtt megálljt parancsolni a két nemzet becsületét és méltóságát ért folyamatos és nemtelen támadásoknak“.

Az 1956-os forradalom és a Szolidaritás mozgalom örökösei nincsenek rászorulva arra, hogy mások kioktassák őket a demokrácia, a jogállamiság és az emberi jogok fontosságáról.

És Varga szerint nincs szükség arra, hogy egy „külső szereplő“ vizsgálja vagy minősítse a jogállamiság helyzetét – a jogállami kritériumok betartását egyébként az uniós alapszerződésben vállaló – tagállamokban.

Az igazságügyi miniszter azonban arra is figyelmezteti a kormánypárti lap olvasóit, hogy a „csatavesztés“ ellenére

ősszel egy új, minden eddiginél keményebb, gátlástalanabb támadássorozat veszi kezdetét,

és ebben a magyar ellenzéki EP-képviselők oroszlánrészt fognak vállalni, mivel „eddig sem a magyar érdekeket képviselték Brüsszelben, hanem Brüsszel érdekeit Magyarországon“. A kormány azonban tudja, hogy „a küzdelem java még hátravan“, és ezt felkészülten várja. Varga egyébként a jogállamiság uniós szintű vizsgálatát „teljesen alaptalan és politikailag motivált eljárás“-nak tartja, melyben a jogállamiság csak egy „összehangolt és átfogó politikai kampány“ fedőneve, ami nem az egységet, hanem a megosztottságot erősítette az EU-ban.