Mióta múlt kedden felrobbant 2700 tonna ammónium-nitrát a libanoni Bejrútban, a világban sorra veszik számba azokat a helyeket, ahol szintén ilyen vegyületet tárolnak. Van belőle Ázsiában, Ausztráliában, de hozzánk egészen közel, Romániában is. Az ammónium-nitrátot alapvetően műtrágyának használják, de robbanóanyagokat is elő lehet belőle állítani.
Ez a vegyület robbant be augusztus 4-én Bejrútban, aminek következtében legalább kétszázan meghaltak, és még most, másfél héttel később is több tucat embert keresnek. Legkevesebben hatezren sérültek meg, és százezrek otthona vált lakhatatlanná, amikor felrobbant több mint 2700 tonna, évek óta a kikötőben tárolt ammónium-nitrát. A detonáció után kiderült, hogy illetékesek éveken át rendszeresen figyelmeztették a hatóságokat, hogy a hatalmas mennyiségű ammónium-nitrát kikötői tárolása veszélyt jelent, de végül senki nem tett semmit, hogy a vegyszert elszállítsák a raktárból.
A BBC most készített egy összeállítást azokról a helyekről, ahol ammónium-nitrátot tárolnak.
Öt éven keresztül, egészen a közelmúltig harminchét konténerben összesen közel 740 tonnányi ammónium-nitrátot tároltak alig 700 méterre egy lakónegyedtől, közel a Csennai nevű településhez. A város Tamilnádu állam székhelye, hatóságuk pedig évekig pereskedett a cég ellen, ami még 2015-ben Dél-Koreából szállította be a vegyületet. A cég azt állította, hogy az mezőgazdasági célokra kell nekik, de közben vámkezelve sem volt.
Az ügyben nyomozás is indult, ami arra jutott, hogy ez a bizonyos cég hamis engedélyekkel szerezte be a vegyületet, majd azt olyan ismeretlen embereknek és cégeknek adta tovább, amelyek bányászatban mozogtak. A bányászathoz pedig robbanóanyagok is kellenek.
A 740 tonnából közel negyventől egy áradás után megszabadultak, a maradék 697 tonnát viszont csak mostanában szállították át a szomszédos Telangána államba.
A helyi sajtó szerint százharminc konténerben körülbelül 4900 tonnányi ammónium-nitrátot tárolnak Ádennél egy kikötőben. Azt is írják, a vegyületet három éve importálták, és a kikötőben állomásozó szaúdi hadsereget teszik felelőssé érte.
A hírek nyomán az ügyészség vizsgálatot indított az ügyben. Az Ádeni-öbölért felelős részvénytársaság ugyanakkor azt állítja, a konténerekben csupán trágyaalapanyagot tárolnak. „Nem robbanóanyag vagy radioaktív anyag ez, és a tárolásuk sincs megtiltva” – mondják erről.
A bejrúti robbanás után az iraki kormánynak is eszébe jutott, hogy átnézzék, náluk mi a helyzet ammónium-nitrát-fronton, találtak is belőle bőven a bagdadi nemzetközi repülőtéren. A vegyületet aztán augusztus 9-én átszállították egy katonai raktárépületbe.
Ausztráliában több területen is tárolnak a vegyületből, legalább 170 különböző helyen. Még a bejrúti robbanás előtt az Új-Dél-Walesben található Newcastle-ben tárolt ammónium-nitrátot akarták elszállíttatni onnan az emberek, de az azt kezelő cég azt mondta, a vegyület teljes biztonságban van elzárva, és tűzvédelmi intézkedéseket is tettek.
Két ammónium-nitrát-tárolót is átvizsgáltak Nagy-Britanniában a robbanás után: egyet a Lincolnshire megyében található Immingham kikötőjénél, egy másikat pedig Humber régióban. A területeket felügyelő cég szerint ugyanakkor nekik már eleve szigorú biztonsági előírásokat kell követniük ahhoz, hogy ilyen vegyületet tárolhassanak.
Portsmouth kikötője pedig visszalépett attól a kezdeményezésétől, hogy ott is tároljanak ammónium-nitrátot, és hozzátették, a kikötőjükön keresztül biztosan nem fognak ilyen anyagot szállítani.
A romániai Konstanca kikötőjében mintegy 26 ezer tonna ammónium-nitrátot tárolnak, de Ludovic Orban miniszterelnök szerint nincs veszély, hiszen a román hatóságok szigorúan betartatják a veszélyes anyagok tárolására, mozgatására vonatkozó európai szabályokat.
Orban azután beszélt erről, hogy a romániai sajtó és a román hatóságok is vizsgálni kezdték, veszélyt jelent-e Marosvásárhelyre a város peremén működő Azomures műtrágyagyár, amelyik többek között ammónium-nitrát-alapú műtrágyát is gyárt, mely Bejrútban robbant, valamint azt, hogy milyen mértékben veszélyeztetik Konstanca lakosságát a kikötőben tárolt és rakodott veszélyes anyagok.
A romániai tengeri kikötők igazgatósága csütörtökön közölte, hogy a konstancai kikötőben jelenleg közel 26 ezer tonna ammónium-nitrátot tárolnak. Ez mintegy tízszerese annak a mennyiségnek, amely Bejrútban felrobbant. Az igazgatóság közlése szerint öt társaság rakodik és tárol ideiglenesen ammónium-nitrátot Konstancában, mindegyik a katasztrófavédelem engedélyével és a vonatkozó európai szabályozások szigorú betartásával. Az igazgatóság azt is közölte, hogy a jelenleg tárolt mennyiség átlagosnak mondható. Az év eleje óta több mint 87 ezer tonna ammónium-nitrátot rakodtak Konstancában tengeri és folyami hajókba, közölte a BBC összeállításában szereplő listán felül az MTI.
Romániában 2004 májusában 18 ember életét követelte és 13 személyt súlyosan megsebesített egy ammónium-nitrát-szállítmány felrobbanása. Akkor a dél-romániai Mihăileștiben balesetet szenvedett, felborult és kigyulladt egy 20 tonna műtrágyát szállító teherautó. Az áldozatok között tűzoltók, újságírók és olyan helybeliek is voltak, akik az út mellé kiszóródott műtrágyából próbáltak lopni.
Csütörtökön az Aradot Temesvárral összekötő országúton gyulladt ki egy 24 tonna ammónium-nitrát-alapú műtrágyát szállító kamion. A tűzoltóknak még azelőtt sikerült eloltaniuk a tüzet, hogy az a rakományra is átterjedhetett volna.
A 2750 tonna ammónium-nitrát akkor robbant fel a libanoni Bejrútban, amikor a közelben kisebb tűz ütött ki. A detonáció nem csak az ablakokat vitte ki, a lökéshullám több épületet súlyosan megrongált a nagyjából egymilliós (mivel Libanonban az utolsó népszámlálás 1932-ben volt, ezért a népességről csak becslésekkel rendelkezünk) városban; a pusztítás mértékét a Guardian videója szemlélteti:
A magyar nagykövetség épülete is megsérült: álmennyezetek szakadtak le, ablakok törtek be, ahogy több munkatárs lakásán is, de nem sérült meg senki.
A lökéshullám erejét érzékelteti, hogy a bejrúti kikötőtől több mint 200 kilométerre fekvő Ciprus partjainál is érezni lehetett, a környező kutatóállomásokon a szeizmográfok pedig a Richter-skála szerinti 3,5-ös erősségű földmozgást mértek.
A bejrúti robbanással kapcsolatban
MÁR TIZENKILENC EMBERT VETTEK ŐRIZETBE.
A robbanás körülményeiről ebben és ebben a cikkben írtunk részletesebben.
A bejrúti robbanás után pár nappal zavargások törtek ki a libanoni fővárosban, a tüntetők a kormány ellen tiltakoztak, és a biztonsági erőkkel is összecsaptak. A bejrúti zavargásokban egy rendőr is meghalt. A tüntetők az általuk hanyagnak, korruptnak és alkalmatlannak tartott politikai elit távozását követelték. A zavargások azóta sem álltak le: a feldühödött tüntetők kormányépületeket ostromoltak, például a környezetvédelmi minisztériumot, a libanoni bankszövetség székházát és az energetikai minisztériumot. A hétfői zavargásokban és rendőri összecsapásokban pedig legalább negyven ember sérült meg.
Miután előbb az ország igazságügyi minisztere, pénzügyminisztere, tájékoztatási minisztere és környezetvédelmi minisztere is lemondott, végül a teljes libanoni kormány követte őket. Az ellenzék vezetői a kormány távozása után aztán azzal álltak elő, hogy oszlassák fel a parlamentet, és tartsanak előrehozott választásokat az országban. Azt is követelték, hogy induljon nemzetközi vizsgálat a kikötői robbanás ügyében.
(Borítókép: Bejrút kikötői negyede 2020. augusztus 5-én, a hatalmas erejű robbanás után. Fotó: Houssam Hariri/ Getty Images)