Több ezren gyűltek össze szombaton Minszkben, hogy eltemessék a belarusz zavargások első áldozatát, írja a BBC. Az emberek zászlókat tartottak a magasba, gyertyákat gyújtottak, a sofőrök autóik dudáit nyomták, míg többen a tüntetésekben megsérült emberek fotóit tartották a kezükben.
Épp szombaton került nyilvánosságra egyébként az a felvétel, amin az látszik, hogyan halt meg a minszki tüntetések első áldozata. A hivatalos verzió szerint saját robbanószerkezete robbant fel a 34 éves férfi kezében, a felvételen azonban ezt cáfolja: láthatóan nem robbanás ölte meg, hanem a rendőrség speciális egységének egy tagja lőtte le Alekszandr Tarajkovszkijt augusztus 10-én. Tarajkovszkij a felvételen rövidnadrágban és pólóban látható, nincs jele annak, hogy robbanószer volna a kezében. Robbanás egyértelműen nincs, látszik viszont az egyik rohamrendőr fegyverének torkolattüze, amely után a férfi összeesik.
A gyászmenet végül tiltakozó felvonulássá duzzadt, amibe a rendőrség nem avatkozott bele.
Vasárnapra pedig úgynevezett szabadság menetét terveznek a fővárosba, pontosan egy héttel azután, hogy az eredmények szerint az országot huszonhat éve vezető Alekszandr Lukasenko nyolcvan százalékkal nyert az elnökválasztáson.
A tüntetések mellé sztrájk is társult, több gyárban is például, amivel együtt az elmúlt huszonhat év minden eddiginél komolyabb ellenállásával kell szembenéznie Lukasenkónak. A TASZSZ orosz hírügynökség szerint Lukasenko hétfői tervei közt egy gyárlátogatás is szerepel, ahol válaszolni kíván a dolgozók kérdéseire.
Egyelőre ugyan a rendfenntartók kiállnak Lukasenko mellett, bár helyi szinten néhány egység nem lépett fel a tüntetők ellen, ekkor más városokból rendeltek oda erőket, hogy felszámolják a tiltakozásokat. A legnagyobb nehézséget a sajátos szovjetnosztalgiával ötvözött kolhozpopulizmusra építő rendszer vezetőjének épp az okozza, hogy a tiltakozások nem egy-egy ellenzéki vezető körül szerveződnek, és nincs központi helyük sem: nem a fővárosra – vagy még régebben, annak is csak egy központi terére – korlátozódnak, hanem országszerte rengeteg a néhányezres tüntetés, amelyek megfékezésére egyre nehezebben tud kiküldeni rendfenntartókat a hatalom.
A hatóságok országszerte több ezer embert vettek őrizetbe, akiket lassanként elkezdtek elengedni. Néhányan a BBC-nek mutatták meg, hogyan bántak velük a rendőrök a zárkában. Erről videó is készült, amin azt látni, hogy
testük tele van lila foltokkal.
Az egyik ilyen fogvatartott le is ült beszélni a BBC riporterével. Azt állította nekik, az elzárás alatt megkínozták, majd megmutatta az orvosi papírjait, amire szintén az van írva, hogy sérüléseit kínzás okozta.
A férfi szerint a hatóságok előbb azt kérdezték tőle, kik a tüntetések szervezői, mire ő azt válaszolta nekik, ezeknek nincs szervezője. A férfi szerint ezután
legalább tízszer áramot vezetettek bele, a lábába, a karjaiba és közel a szívéhez is.
Hiába könyörgött nekik, hogy hagyják abba, ugyanúgy folytatták.
Azt is mondta, ha megszólaltak vagy megmozdultak, akkor rögtön gumibottal verték őket. Szerinte a rendőrök állandóan fenyegették őket, és csúnyán beszéltek velük. Egyikük pedig azt mondta nekik:
Ha a parancs szerint élve kell elégetnem titeket, megteszem.
A férfi szerint pont az a legijesztőbb az egészben, hogy a rendőrök nem ismernek határokat, és azt tesznek az emberekkel, amit csak akarnak.
Szombaton Lukasenko telefonon egyeztetett Vlagyimir Putyin orosz elnökkel a Belaruszban és az ország körül kialakult helyzetről.
A belarusz elnök a telefonálás előtt azt mondta, „szükség van arra, hogy kapcsolatba lépjek Vlagyimir Putyinnal, mert a tüntetéshullám már nem csak Belarusz számára jelent fenyegetést”, mondta a telefonos egyeztetés előtt szombaton Minszkben Lukasenko.
A beszélgetés után a két ország elnöke „kifejezte meggyőződését”, hogy hamarosan megoldást találnak minden problémára, ami az elmúlt időszakban felmerült Belaruszban, írta a Kreml szombaton a két vezető telefonbeszélgetéséről kiadott közleményben.
„Nem szabad, hogy ezeket a problémákat kihasználva destruktív erők kárt tegyenek a két ország (Belarusz és Oroszország) közötti, az unió keretén belül megvalósuló, kölcsönösen előnyös együttműködésben,” tette hozzá a Kreml.
Új, szabad és tisztességes választások kiírására szólította fel a belarusz vezetést szombaton az észt, a litván és a lett miniszterelnök, írja az MTI.
A Saulius Skvernelis litván, Jüri Ratas észt és Krisjanis Karins lett miniszterelnök által észtországi megbeszéléseiket követően kiadott közlemény egyúttal előírná a nemzetközi megfigyelők részvételét az új választásokon, önmérsékletre szólítja fel a belarusz hatóságokat, és a kormányellenes tüntetők szabadon bocsátását követeli.
Linas Linkevicius litván külügyminiszter Twitter-üzenetben így kommentálta Lukasenka és Vlagyimir Putyin orosz elnök szombati telefonbeszélgetését: "Fehéroroszország volt elnöke most Putyintól kér segítséget. Mégis kivel szemben? Saját, az utcán virágokkal tiltakozó népével szemben."
A héten a három balti ország Lengyelországgal közösen már intézett hasonló felhívást Minszk felé. A lengyel államfői hivatal honlapján csütörtökön közzétett dokumentum hangsúlyozza: „közeli szomszédokként”, a NATO és az Európai Unió (EU) tagállamaiként azt szeretnék, hogy Belarusz „stabil, demokratikus, független és jólétben élő” ország legyen.
Az Európai Unió tagországainak külügyminiszterei pénteken abban állapodtak meg, hogy szankciókat készítenek elő a belarusz választásokat követő tiltakozáson részt vevők elleni erőszak elkövetői és a választási eredmények meghamisításáért felelősök ellen, mondta az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője, Josep Borrell pénteken.
Hozzátette azt is, az Európai Unió nem fogadja el a vasárnap tartott választás eredményét.
Diplomáciai források szerint abban a miniszterek egyetértettek, hogy szankciókat kell hozni a Belaruszban zajló események felelősei ellen. Minderről azonban csak videókonferencián keresztül egyeztettek, így ezeknek a szankciókat később egy nagy személyes találkozáson is egyhangúlag jóvá kell hagyniuk, mondta minderről Borrell.
Később Luxemburg külügyminisztere is megerősítette: a tanácskozáson mindenki egyetértett azzal, hogy megbízást adhatnak új szankciós határozatok előkészítésére. Clément Beaune francia Európa-ügyi miniszter úgy nyilatkozott, hogy országa „teljes mértékben elkötelezett” a célzott büntetőintézkedések meghozatala mellett a belarusz nép jogainak és szabadságának támogatása érdekében.
Fehéroroszországnak van alkotmányos, megválasztott kormánya, nem szorul rá, hogy külföldi kormányok vagy közvetítők oldják meg az országban kialakult helyzetet - jelentette ki a fehérorosz elnök szombaton Minszkben. Aljakszandr Lukasenko a védelmi minisztérium stratégiai központjában járt, itteni nyilatkozatát idézte a Belta állami hírügynökség. "Nem szolgáltatjuk ki az országot senkinek" - jelentette ki az elnök.
Mike Pompeo amerikai külügyminiszter hivatalos látogatáson van a szomszédos Lengyelországban, ahonnan azt üzente, hogy Washington szorosan figyelemmel kíséri a fehéroroszországi fejleményeket.
A pénteken bejelentett hivatalos végeredmény szerint a múlt vasárnapi elnökválasztást Alekszandr Lukasenko jelenlegi elnök nyerte a szavazatok 80,1 százalékával. Legfőbb ellenlábasa, Szvetlana Tyihanovszkaja a voksok 10,12 százalékát kapta. Az ellenzék ugyanakkor nem ismeri el az eredményt, szerintük csalás történt.
Belaruszban a választás óta mindennap az utcára vonulnak az emberek, tüntetéseket jelentettek Minszkből, Grodnóból, Bresztből és más városokból is. A hatóságok országszerte több ezer embert vettek őrizetbe, és két tüntető halálának a hírét erősítették meg, legalább hetven újságírót pedig őrizetbe vettek.
Borítókép: Getty Images Hungary Fotós: NurPhoto