Fütyülések és pfujolások közepette jelent meg a munkások között Alekszandr Lukasenko a minszki gépgyárban. Az MZKT dolgozói azt kiabálták az elnöknek, tűnjön el. Az országot 26 éve irányító elnök, aki múlt vasárnapi, hivatalosan 80 százalékkal – de minden bizonnyal rendszerszintű csalással – megnyert választási győzelme után folyamatos tüntetésekkel és sztrájkkal néz szembe, a tüntetőkkel közölte:
Maguk azt mondják, csalással ment le a választás, ezért újabbat akarnak? Válaszolok: lement a választás. Amíg maguk nem ölnek meg, új választás nem lesz!
– idézte az elnököt a Newsru.com.
A helyzet azonban hétfő délutánra megváltozott, ami jelzi, hogy Lukasenko saját békés távozását igyekszik előkészíteni.
A belarusz elnök közölte: kész arra, hogy egy népszavazással megerősített új alkotmány lépjen érvénybe, amely nyomán új parlamenti, helyhatósági és elnökválasztást tartanának.
Mindez az elnöki hatalom megnyirbálását is jelentené a kormányfő javára, így az erősen prezidenciális berendezkedésből az ország a parlamentáris konstrukció felé mozdulna el.
A bejelentést igen formabontón tette Lukasenko: az őt pfujjolással fogadó, sztrájkoló dolgozókkal a minszki gépgyár udvaán felhúzott pódiumon közölte, hogy szó sem lehet új választásról, majd a munkások közé vegyülve tíz perccel később már az új választások megtartásának feltételeiről beszélt.
Тот момент, когда с разницей в 10 минут то отрицаешь новые выборы, то уже обещаешь избрать вообще кого угодно и новую конституцию pic.twitter.com/bqA72vuvjM
— Чай з варэннем (@belteanews) August 17, 2020
A tüntetésekkel és sztrájkkal szemben láthatóan vesztésre álló elnök részben Moszkva támogatásában bízik, ám nem lehet biztos benne, hogy a Kreml teljes mellszélességgel és kézzelfogható erőkkel kiáll mellette, bár van jele annak, hogy Oroszországból Belarusz felé tartanak jelöletlen belügyi erők. Ez a bizonytalanság is jele lehet annak, hogy a munkásokkal közölte: kész alkotmányos keretek között megosztani az elnöki hatalmat, de semmiképp sem „az utca nyomása alatt”.
Lukasenko igyekezett elbagatellizálni a tüntetések jelentőségét: szerinte 150-200 ember demonstrációja egy-egy gyárban nem dönt el semmit, a munka alapvetően tovább folyik. Elmondta, hogy ő, akit most néhányan rossz elnöknek tartanak, megvédte a munkahelyeket, hogy ne kerüljenek tömegek az utcára. „Aki dolgozni akar, dolgozzon. Aki nem, azt mi nem is kényszerítjük” – idézte az elnököt az állami Belta hírügynökség, amely a jelek szerint nem sztrájkol, bár nem is a megszokott üzemmódban működik.
„Ahová maguk igyekeznek, ott bizony mások a törvények. Nehogy aztán valakinek nagyon fájjon” – mondta Lukasenko, utalva arra, hogy a privatizációt eddig nagyrészt elkerülő országban a szociális biztonság helyett a piaci törvények rengeteg munkahelyet szüntethetnek meg.
Lukasenko helikopterrel érkezett a helyszínre, magával hozta legkisebb fiát, Nyikolajt is, akit már öt-hat éves kora óta politikai utódjaként rendszeresen magával visz.
A „tűnj el” mellett azt is kiabálták: „Lukasenkót rabomobilba!”
У МЗКТ скандируют «Лукашенко в автозак» pic.twitter.com/vm9NLJFlrr
— МБХ Медиа (@MBKhMedia) August 17, 2020
Hétfőn újabb videóüzenettel jelentkezett be Litvániából Szvetlana Tyihanovszkaja: az elnökválasztás fő ellenzéki jelöltje – aki a választások után saját győzelmét is bejelentette, 70 százalékos támogatással, azon körzetek alapján, ahonnan hozzájuthattak az eredeti jegyzőkönyvekhez – bejelentette: kész a nemzet élére állni arra az időre, amíg megszervezik az új, valóban tiszta választásokat.
Nem akartam politikus lenni, de a sors úgy hozta, hogy az igazságtalansággal szembeni ellenállás első vonalában találtam magam. Mi mind ki akarunk törni abból a végtelen körforgásból, amelybe 26 éve kerültünk. Vállalom a feladatot, hogy nemzeti vezetővé váljak, amíg az ország vissza nem tér a normális kerékvágásba
– mondta Tyihanovszkaja, akit a választások után egy olyan videóüzenet felolvasására kényszerítettek a Központi Választási Bizottság épületében – nem sokkal azelőtt, hogy a litván határhoz szállította őt a belarusz titkosszolgálat –, amelyben a tüntetőket az ellenállás feladására kérte. Tyihanovszkaja szerint azonban az elindult változás remélhetőleg visszafordíthatatlan:
„A külvilág is láthatja, hogy a belaruszok képesek önmagukat megszervezni és kiállni önmagukért. Ezt ismertük fel mi is. Ez az öntudat hiányzott hosszú éveken át. Erőszakmentes ellenállással bebizonyítjuk, hogy az igazság nem a fegyverek oldalán, hanem a becsületesség oldalán áll.”
Az ellenzéki elnökjelölt ezután a függetlenség megőrzésének fontosságáról beszélt, majd az „egyenruhásokhoz” fordult:
„A belaruszok nem fogadják el az erőszakot. Ha nem teljesítik a törvénytelen parancsokat, és átállnak a nép oldalára, akkor a nép megbocsát önöknek. Egységesek vagyunk, bármikor befogadjuk önöket, ha a megbánás őszinte. Erőnk abban rejlik hogy hiszünk magunkban és egymásban.”
Nagyra értékelte, hogy voltak egységek, amelyek lábhoz tették pajzsaikat, és nem mentek neki a békés tüntetőknek. Ez olyan gesztus, amit megjegyez a történelem, mondta Tyihanovszkaja, aki beszéde elején arról is szólt, hogy a tüntetések halottjai hősök, akikről utcákat fognak elnevezni, hogy emlékük mindörökre megmaradjon.
Szürke, jelöletlen teherautókból álló konvoj indult meg Oroszországból Belarusz felé – írta hétfőn a Telegram üzenetküldő csatornán szemtanúk felvételei alapján a Conflict Intelligence Team.
A szürke Kamazok pontosan úgy néznek ki, mint a belügyi biztonsági erőkkel operáló Roszgvargyija állományában lévő járművek.
A határhoz közeledő gépek megjelenése azt sejteti, hogy Vlagyimir Putyin valóban arra készül, hogy a belarusz elnökkel folytatott megbeszélésnek megfelelően segítséget nyújt Alekszandr Lukasenko hatalmának fenntartásához. (Igaz, egyelőre nincsen szó arról, hogy a határt is átlépték volna az orosz járművek.) Egyelőre nem állítható bizonyossággal, hogy Moszkva elszánta magát Lukasenko fegyveres megsegítésére. Kapcsolata Lukasenkóval Putyinnak nem volt felhőtlen – az anyagi támogatásról Minszk rendszeresen vitázott Moszkvával –, és nem kizárt, hogy a Kreml Lukasenko utódjában is gondolkodik.
Ha mégis átlépnek Belarusz területére az orosz elnök karhatalmistái, az kiszámíthatatlan fordulatot jelenthet a 9,5 milliós országban, ahol az országot 26 éve irányító elnök egyelőre vesztésre áll az egyre erősödő tiltakozásokkal szemben, amelyek azok után indultak meg, hogy augusztus 9-i elnökválasztás után Lukasenkót immár hatodik alkalommal, 80 százalék feletti támogatottsággal hozta ki győztesnek a Központi Választási Bizottság.
Az elnök eleinte a vitatható választási győzelmei után szokásos tiltakozásra számított, ez azonban nemcsak az egykori szovjet köztársaság 29 éves önállóságának legkeményebb tüntetéssorozata lett, de minden eddiginél jobban megingatta a sajátos szovjetnosztalgiára építő – a politikai szabadságjogok megnyirbálásáért cserébe sokáig szociális biztonságot ígérő – rezsim vezetőjének székét.
Az eddig két halálos áldozattal járó, országos tüntetéseknek nincsen vezetőjük – miután az ellenzék fő jelöltjét, Szvetlana Tyihanovszkaját a szomszédos Litvániáig szállították a belarusz titkosszolgálat emberei –, a központi helyszínt is mellőzik, így néhány nap után kiderült, hogy a rendőrségnek és speciális egységeiknek nincs elég kapacitásuk arra, hogy a tüntetéseket erővel szétzavarják. Azóta a karhatalom inkább visszavonult, teret engedett a tüntetéseknek – amelyek sokkal nagyobbak, mint amilyet Lukasenko a maga oldalán a hét végén össze tudott hozni.
Az igazi fordulatot az hozta meg, hogy a szűnni nem akaró, a rendőrök kemény fellépése, a csaknem hétezer őrizetbe vett ellenére folytatódó tüntetések mellett sztrájk is kezdődött. A legnagyobb fémipari és gépipari gyárak után hétfőn már az állami tévé is sztrájkba kezdett.
Egyes hírek szerint üres stúdiót mutatott a Belarusz 1 állami csatorna, jelenleg azonban tovább folyik a munka, a délutáni híradó egyik beszámolója az erőszakos tüntetők tetteinek kivizságálásának szükségességéről szólt. Ezután egy szülésznő portréjáról szóló műsor következett.
Ezután az újságírók az állami televízió épülete előtt kezdtek tüntetésbe, amelyen Szvetlana Tyihanovszkaja képviselője is megjelent.
Hétfőn az Európai Néppárt (EPP) – a Fidesz pártcsaládja, amelyben a kormánypárt tagsága jelenleg fel van függesztve – egyértelműen állást foglalt az ellenzéki elnökjelölt mellett. Az EPP szerint a megbízható adatok szerint az elnökválasztást Szvetlana Tyihanovszkaja nyerte.
A hivatalosan Lukasenko győzelmét hozó választás tehát nem volt tiszta, ezért az elnököt az EPP nem kívánatos személynek minősítette.
Az EPP ifjúsági szervezete a YEPP a múlt héten már kiadott egy Lukasenkót elítélő állásfoglalást. Ezt a Fidelitas és a KDNP ifjúsági szervezete az IKSZ nem írta alá. a kormány eddig visszafogottan foglalt állást Belarusz ügyében, Szijjártó Péter külügyminiszter a múlt csütörtökön annyit közölt, hogy fontos megőrizni a párbeszédet az EU és Belarusz között.
Hétfőn Szijjártó Péter hivatalos Facebook-oldalán – miután egyeztetett mindhárom balti állam külügyminiszterével, miközben Orbán Viktor a lengyel kormányfővel is tárgyalt – azt írta, hogy
a visegrádi összefogás ereje és fontossága most is megmutatkozik, mi is a lengyel álláspontot támogatjuk, különös tekintettel a Belaruszban élő jelentős nagyságú lengyel nemzeti közösségre.
A lengyel álláspont lényegét Szijjártó nem fejette ki, de a hétvégén a lengyel kormányfő, egyetértésben a cseh miniszterelnökkel közölte, hogy új választásokra lenne szükség Belaruszban.
Ez lényegében összhangban áll az EPP hétfői állásfoglalásával is.
Az Index a Fideszhez fordult kérdésével, hogy mi a párt álláspontja az EPP által kiadott állásfoglalással kapcsolatban, amennyiben válaszolnak, frissítjük a cikket.
Nem sokkal később az EPP állásfoglalásához hasonló szellemben adta ki közleményét a brit külügyminisztérium is: eszerint London nem ismeri el a belarusz választás eredéményeit, és követeli, hogy az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) vizsgálja ki a helyzetet.
„A világ elborzadva nézte az erőszakot, amelyet a belarusz hatóságok vetettek be az elcsalt választás ellen tüntető békés tüntetőkkel szemben” - írta Dominic Raab.
A belarusz válság miatt az uniós tagállamok vezetői is rendkívüli tanácskozást tartanak szerda délben, jelentette be az Európai Tanács elnöke, Charles Michel a Twitteren.
Michel azt is írta, a belaruszoknak joguk van ahhoz, hogy jövőjükről döntsenek és szabadon válasszák meg vezetőjüket, a tüntetők elleni kegyetlenkedések pedig megengedhetetlenek.
(Borítókép:Alekszandr Lukasenko. 2020 augusztus 17-én a minszki gépgyár dolgozói előtt. Fotó: Nikolay Petrov / AFP