Veszélyesnek, hátba szúrásnak és téveszmének minősítette a palesztin közösség Bahrein döntését, mely szerint a Perzsa-öböl menti monarchia is rendezi kapcsolatát Izraellel. Bahrein alig egy hónappal azt követően döntött így, hogy az Egyesült Arab Emírségek is békét kötöttek Jeruzsálemmel, márpedig ezzel a palesztin kisebbség újabb muszlim szövetségest veszített a függetlenségért vívott harcban.
A közel-keleti fordulatról a közvetítő, Donald Trump amerikai elnök számolt be először pénteki tweetjében.
Újabb történelmi áttörés”
– értékelte diplomáciai sikerét Trump, hozzátéve, hogy Izrael és Bahrein a teljes körű diplomáciai kapcsolatok létesítéséről egyezett meg. Az amerikai elnök a héten egy sajtókonferencián már utalt arra, hogy két további arab ország is diplomáciai kapcsolatot létesíthet a zsidó állammal. Amerikai sajtójelentések szerint Bahrein után Omán lehet a következő állam.
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök is reagált a fejleményre. Mint mondta,
26 évbe telt, mire a második arab állammal kötött békeegyezménytől eljutottunk a harmadik békemegállapodásig, de csak 29 napba telt a béke megkötése a harmadik arab és a negyedik arab állam között”,
hozzátette, hogy ezzel az arab államokkal elindult békefolyamatnak még koránt sincs vége. Óvatosabban fogalmazott Hamad bin Ísza Szalmán Ál Halífa, a Bahreini Királyság uralkodója. Az amerikai elnökkel folytatott telefonbeszélgetése során jelezte, hogy a Közel-Kelet békéjének az izraelieknek és palesztinoknak is külön államot létrehozó, úgynevezett kétállami megoldáson kell alapulnia.
Bár kétségkívül történelmi jelentőségű események zajlanak a térségben, kritikusok szerint békefolyamatról beszélni még korai lenne. Trump terve ugyanis éppen az izrael-palesztin konfliktussal nem számol, elmélyíti a törésvonalat a Közel-Kelet legfontosabb viszályában. A Palesztin Hatóság egyik minisztere, Ahmad Majdalani népe hátba szúrásának nevezte a lépést, a Gázai-övezetet irányító Hamász pedig jelezte:
a megállapodást agresszióként, a palesztinok ügyének elárulásaként értékelik.
Elemzők azt is megjegyzik, hogy az Egyesült Arab Emírségekhez hasonlóan Bahrein is Irán ambícióinak visszafojtásában érdekelt. Mindkét arab állam Szaúd-Arábiát, Teherán regionális kihívóját támogatja, Irán így okkal érezheti úgy, hogy az Egyesült Államok, Izrael ügyének felkarolásával lassan a sarokba szorítja. Erre utalnak Teherán reakciói is, közleményükben azt írták: döntésével Bahrein a cionista rezsim bűntársává vált, veszélyt jelentve a térség biztonságára és az iszlám világra.
Irán aggályait részben alátámasztják az Izrael és az emírségek között augusztusban kötött békét követő hírek. Az izraeli sajtó akkor arról írt, hogy a megállapodás titkos záradéka fegyverüzletet biztosít a szerződő felek között, a megjelent hírek szerint az Egyesült Államok F35-ös vadászbombázókat adna el az Egyesült Arab Emírségeknek. Pár nappal később Benjamin Netanjahu tagadta a sajtóértesüléseket.