Joe Biden, aki szerint hazánk totalitárius rendszer, a Foreign Affairsben megjelent korábbi írásában általában is a demokrácia újraélesztését helyezi kilátásba. Az ő Amerikája aktívan alakítaná az egyes országok politikai berendezkedését, és nem hunyna szemet a sorból kilógók felett.
A minap már megmutatkozott, ha a demokrata elnökjelölt nyer november 3-án, más világ köszönt be, és ez bennünket is érinthet.
joe biden hazánkra is totalitárius rendszerként utalt belarusz és lengyelország mellett.
A megfogalmazást Szijjártó Péter, a magyar diplomácia irányítója rögtön visszautasította.
De Biden az Egyesült Államokból indul ki, amikor külpolitikai elképzeléseit vázolja egy korábbi írásában.
Utalva arra, hogy Donald Trump elnök alatt erodálódott az Egyesült Államok demokratikus berendezkedése, Biden ennek megújítását helyezi kilátásba a Foreign Affairs külpolitikai folyóiratban megjelent írásában. Belföldön az oktatási rendszer megreformálását ígéri, amely megkülönböztetés nélkül nyújt lehetőséget mindenkinek. Reflektálva arra, hogy az ő nevéhez kötődik az a törvény, amely a színes bőrűek tömeges bebörtönzéséhez vezetett, az elnökjelölt fogadkozott: megreformálja az igazságügyi rendszert. Emellett pedig visszaállítja a kormányzat működésének elszámoltathatóságát és átláthatóságát.
Nemzetünknek be kell bizonyítania, az Egyesült Államok készen áll arra, hogy ismét vezessen... nem csupán az erőnk példájával, de a példánk erejével is.
Biden vélhetően azt sugallja: ugyanazt fogják elvárni az amerikai érdekszférába eső államoktól, ami az Egyesült Államok politikai berendezkedésére lesz jellemző. Szándékai szerint a Fehér Ház lesz ismét a demokratikus értékek védelmezője, így a sajtószabadságé, a tisztességes választásoké és a független igazságügyi rendszeré. Aki pedig ezeknek az értékeknek nem tesz eleget, szembe fog kerülni a Biden-kormányzattal. Utal erre a közép-amerikai bevándorlók származási országának támogatásában is: az kap pénzt, aki megteszi az elvárt lépéseket, a konkrét reformokat.
A demokrata elnökjelölt az amerikai választási rendszer megreformálására is ígéretet tett: egy új ügynökség, az úgynevezett szövetségi etikai bizottság felállítását vázolta fel, amely egyebek mellett a kampányfinanszírozást felügyelné, különös tekintettel a külföldi adományokra. Ezzel a lépéssel pedig egyidejűleg
MÁS ÁLLAMOKAT INSPIRÁLNA CSELEKVÉSRE.
Biden szerint Trump azzal, hogy a modern amerikai történelem „legkorruptabb” adminisztrációját vezeti, felhatalmazást adott a kleptokrácia terjedésére a világ más országaiban. Ezzel nem csupán a tekintélyelvű rendszereket figyelmezteti, de az Egyesült Államoknak a tekintélyelvűség irányába forduló szövetségeseit is. Utal arra is, hogy Trump nemcsak megtűrte a világ diktatórikus vezetőit, de gyakran dicsérte is őket.
Szándékai szerint elnöksége első évében tartanák meg a „Csúcstalálkozó a demokráciáért” globális konferenciát, amelyen az Egyesült Államok lefektetné az elvárásait: a korrupció és az önkényuralom elleni harcot, valamint az emberi jogok helyzetének jobbítását és védelmét. A meghívottak pedig megjelenésükkel nyilvánítanák ki együttműködési szándékukat az USA-val.
Biden jelzi: elnöksége alatt nyomon fogják követni a globális pénzmozgásokat, az adóparadicsomokat, ezzel pedig „megnehezítik a vezetőknek, hogy lopjanak népeiktől fedőcégek leple alatt”. A demokrata elnökjelölt vélhetően ezzel azt akarja megpiszkálni, ami a legtöbb embernek fáj: a pénztárcájukat. Ezzel pedig együttműködésre kényszeríteni az érintett vezetőket.
Biden a technológiai óriáscégeknek, a közösségi hálók üzemeltetőinek azt üzeni:
A szólásszabadság nem lehet ürügy arra, hogy a közösségimédia- és technológiai vállalatok ártalmas hazugságokat terjesszenek.
Elvárás lesz, hogy
a szóban forgó vállalatok technológiája ne járuljon hozzá a magánéletet korlátozó, elnyomást lehetővé tevő megfigyelőrendszerek erősödéséhez, mint például Kínában.
Az elnökjelölt szavai szerint rövidebb pórázra, nagyobb felügyeletre számíthatnak az amerikai techvállalatok. De vélhetően alelnökjelöltje, Kamala Harris el fogja oszlatni a Szilícium-völgy óriásainak aggodalmait, akikkel jó kapcsolatot ápol. Az üzenet világos: együttműködsz, mert máskülönben...
A demokrata jelölt vélhetően folytatni kívánja Trump America First (Amerika az első!) politikáját, amely az amerikai gazdaság élénkítését célozta. Biden ehhez hasonlóan az erős gazdaság hosszú távú kiépítését helyezi kilátásba, ami a középosztályra építene: infrastrukturális fejlesztések, oktatási reformok, még nagyobb hozzáférés az egészségügyhöz, a minimálbér felemelése. Emellett leszögezi:
az Egyesült Államoknak világelsőnek kell maradnia a technológiai innovációban.
Ezzel a katonai és információtechnológiai fölény megtartására utal. Ez pedig Biden külpolitikájára is kihatna, hiszen az Egyesült Államok egy erős belföldi gazdasági és technológiai háttérrel tudná csak ismét elfoglalni világvezetői pozícióját. Az elnökjelölt többször is nosztalgikusan felemlegeti, hogy a huszadik században így váltak világhatalommá, és erősen sugallja, hogy célja ennek a „hagyománynak” a folytatása.
Biden nagy hangsúlyt fektet az Egyesült Államok gazdasági, technológiai és lassan katonai vetélytársára, Kínára.
A világ népességének több mint 95 százaléka a határainkon túl él – mi pedig meg akarjuk csapolni ezeket a piacokat.
Bírálja a Trump alatt meghonosodott protekcionizmust és a szerinte felelőtlenül kirobbantott, Amerika szövetségeseit, valamint dolgozóit büntető kereskedelmi háborúkat. Kínát azonban különleges esetnek tartja, amellyel szemben keményen fel kell lépni, különben az ázsiai ország dominálja majd a jövő technológiáját és iparát.
Az országok továbbra is kereskednek majd, arra való tekintet nélkül, hogy részt vesz-e ebben az Egyesült Államok, vagy sem. A kérdés az: ki írja a kereskedelmi szabályokat?
A demokrata politikus írása szerint egy egységes, az amerikaiaknak (is) kedvező kereskedelmi szövetséggel lehetne Kína globális ambícióit korlátozni. Eközben együttműködésre lehetne bírni Pekinget a közös érdekek nyomán, így a klímaváltozás elleni harcban, az atomsorompó-egyezményben és a globális egészségügyi biztonságban.
A diplomáciát nem a katonai erőfölény rovására kell helyreállítani – így Biden. A hadsereg lenne az utolsó eszköz, amelyet alkalmaznának az Egyesült Államok céljainak elérésére. Folytatná a tárgyalásokat Észak-Koreával, Iránt pedig visszaterelgetné egy megújított atomalkuba a helyett, amelyet Trump mondott fel 2018-ban, és aminek hatására Teherán folytatta az urándúsítást. Ezek a lépések azonban nem a katonai jelenlét kárára történnének.
Biden valószínűleg élne a Trump-kormányzat által megteremtett, jócskán kitágított külpolitikai mozgástérrel.
A kereskedelemi egyezményekben is építhet a republikánus elnök által kiharcolt engedményekre, különösen Kína tekintetében.
Biden is elismeri: ideje befejezni az „örökké tartó háborúkat”, de nem a teljes kivonulással. Mi több, szorgalmazza az amerikai jelenlétet a világban, de főként a katonaság különleges egységei és a hírszerzés révén. Nem látja értelmét tengerészgyalogosok tízezreinek bevetését. Ezt vélhetően az Obama-korszakban fellendült csúcstechnológiai hadviselés további erősítésével, valamint a helyi erők tanácsadói és koordinációs támogatásával helyettesítene. A terepre mennének, de így nem amerikai vér folyna idegen országokban, amit politikai győzelemként lehetne bemutatni. Harcoljanak inkább a proxyk, azaz a kevésbé jelentős országok.
A Biden-tervben a katonai szövetségek megerősítése is szerepel, szemben a Trump-kormányzat „destruktív” lépéseivel.
A Kreml fél egy erős NATO-tól, a modern történelem leghatékonyabb politikai-katonai szövetségétől
– nyomatékosítja Biden, jelezve: Trumppal szemben szorosabbra akarja vonni a kapcsolatokat szövetségeseivel. Észak-Amerikán és Európán túlmutató szövetségi rendszereket alakítana ki Ázsiában, Latin-Amerikában és Afrikában; ezeket gazdasági együttműködésekkel egészítené ki. Ez Kína és Oroszország katonai és gazdasági térnyerésének visszaszorítására irányul. Lényege:
aki nincs velünk, az ellenünk van, de azon leszünk – a demokráciaexportunkkal –, hogy előbb-utóbb velünk legyen mindenki.
Biden így foglalja össze külpolitikai elképzeléseit:
több barátságot, több együttműködést, több szövetséget és több demokráciát!