Magyar idő szerint kedd hajnalban szavazhatnak Amy Coney Barrett a legfelső bíróságba történő jelöléséről, csupán egy héttel az amerikai elnökválasztás előtt. A testületben ezzel 6:3-ra nőhet a konzervatívok aránya a liberálisokkal szemben. Barrett személye azért is aggasztja az amerikai liberálisokat, mert olyan vallási közösség tagja, amely A szolgálólány meséje című regényt is inspirálhatta.
Amy Coney Barrett szenátusi meghallgatása október közepén vette kezdetét, hetekkel azután, hogy megüresedett az alkotmánybíróság szerepét is betöltő legfelső bíróságban egy hely Ruth Bader Ginsburg liberális főbírónő szeptemberi halála nyomán. A helyet a republikánusok azért akarják mihamarabb, még az elnökválasztás előtt feltölteni, mert egyáltalán nem biztos, hogy Donald Trump elnök elnyeri második mandátumát – ebben az esetben januártól a demokrata, liberális kinevezések ideje jönne el.
Barrett eddigi munkásságára nincs kirívó kifogás; nehéz belekötni, hogy családszerető, vallásos neveltetést kapott, az indianai Notre-Dame katolikus egyetemen tanult és hét gyermek anyja. A 2016-ban elhunyt Antonin Scalia főbíró mellett dolgozott korábban fogalmazóként, őt tartja a mentorának, s számára Scalia textualista jogfelfogása az irányadó, azaz úgy akarja értelmezni az alkotmányt, ahogy azt az alapító atyák tették. Ez azonban a liberális oldal szerint olyan kérdésekre is hatással lehet az Egyesült Államokban, mint az abortuszhoz való jog, de akár az azonos neműek házasságkötése.
Mások mellett a New York Times, a Guardian, a Politico és Washington Post is több cikkben foglalkozott azzal, hogy a megüresedett főbírói szék várományosának vallási háttere milyen következményekkel járhat az amerikai jogra.
A főbírójelöltet nem kérdezték vallási hátteréről a meghallgatások során, és szenátusi nyilatkozatában sem tett említést arról, hogy kötődne bármilyen vallási közösséghez. Önmagát „hithű katolikusnak″ vallja, és fogadkozott, hogy vallásos meggyőződése nem lesz hatással bírói tevékenységére és pártatlanságára.
A Guardian és a New York Times oknyomozásai szerint Barrett több szálon kötődik a People of Praise (Magasztalás Népe) nevű, magát ökumenikusnak valló, mások szerint azonban ultrakatolikus és a karizmatikus kereszténység irányvonalait vegyítő közösséghez. A közösséget a hetvenes évek legelején alapították, és pünkösdista hagyományokat, próféciákat vegyít a katolicizmussal.
A mintegy 1700 tagot számláló Magasztalás Népe kézikönyve az elszigetelt világszemléletet, a tagok közti odaadást és engedelmességet, valamint a közösségi életvitelt hangsúlyozza. Tagjai korábbi sajtónyilatkozatokban úgy írták le elzárkózó közösségüket, hogy egymás anyagi és spirituális támogatására törekednek.
Sajtójelentések szerint a csoport tagjai életre szóló hűséget fogadnak egymásnak. A közösséget a mások élete felett ellenőrzést gyakorló tanácsadók vezetik. A vezető tisztségeket betöltő férfiakat „fejeseknek″ vagy „főnek″ nevezik, a nőket pedig „szolgálólányoknak″. A hitközösség szemlélete szerint a férfi a közösség és a család a feje, mindenki más, így a feleség is neki van alárendelve. Kézkönyvük szerint is a tagokkal szembeni elvárás a vezetőknek való engedelmesség.
A Politico véleménycikkében veti fel a kérdést: van-e ellentmondás abban, hogy valaki élete végéig az alkotmány értelmezését fogja végezni, miközben esküt tett egy olyan szervezetnek, amely átláthatatlan szervezeti és elszámoltathatósági felépítésében? És ha Barrett tagja a közösségnek, kinek esküdött engedelmességet, kinek tartozik elszámolással? Az esküszegés milyen következményekkel jár?
Barrett a kilencvenes években folytatott Notre-Dame-i tanulmányai alatt a csoport egyik társalapítójának a háztartásában élt Indiana államban. Úgy tudni, ugyanabban a házban élt a férje, Jesse Barrett is. A főbírójelölt 1997-ben diplomázott, majd egy másik házaspárral élt egy háztartásban Virginia államban.
Korábbi tagok beszámolói szerint a gyakorlat célja az, hogy az egyedülállók előtt jó házastársi példa legyen, ezért élnek más házaspárok otthonában. Ehhez a gyakorlathoz a közösség világlátása is hozzájárul, kiugrott tagok elmondása szerint a külvilágtól óvják magukat, ahol számos dolgot az ördög művének vagy kísértésének tartanak. Az sem ritka, hogy a tagok egymás között házasodnak a közösség jóváhagyásával és szervezésével.
A hitközösség volt tagjainak állítása szerint a csoport női tagjait alárendelik a férfi vezetőknek, ráadásul a tagok életébe és döntéseibe rendszeresen beleszólnak, így a házasságkötésbe, az életvitelükbe, a gyermeknevelésbe.
Barrett október közepi szenátusi meghallgatásán kijelentette: sosem különböztetett meg senkit hátrányosan a szexuális irányultsága alapján, és ezt a jövőben sem tenné meg. Liberális sajtófelületek azonban külön kiemelték, hogy Barrett vallási közössége az azonos neműek kapcsolatáról korántsem ilyen elnézően vélekedik. A Magasztalás Népe jelenlegi vezetője egy 2018-as interjúban azt mondta: kizárással jár a homoszexuális kapcsolat, illetve más, „folyamatos, szándékos és megátalkodott helytelen cselekedet”.
A hitközösség szóvivője erre a sajtóértesülésre úgy reagált, hogy a Magasztalás Népe a hagyományos újszövetségi tanításokat követi, amelyek szerint a házasság egy férfi és egy nő szövetsége, a szexuális együttlétnek pedig csak a házasságban van helye. A New York Times egyik véleménycikkében Barrett kinevezését egyenesen a melegek jogaira jelentő veszélynek minősítette.
Az alkotmánybírósági jelölt közösségi tagságának nyomait látszólag el akarták tüntetni, miután 2017-ben fellebbviteli bírói tisztségre terjesztették fel. A The Washington Post birtokába került egy jegyzék szerint Barrett 2010-ben még szolgálólány pozíciót töltött be a közösségben. Ennek fényében új értelmet nyer A szolgálólány meséje tematikájú, október 12-i tüntetés a szenátus épülete előtt.
Barrett tönnször szerepelt a Magasztalás Népe Vine and Branches (Szőlőtő és Ágak) című magazinjában; az egyik alkalommal annak apropóján, hogy férjével örökbe fogadtak egy gyermeket. A közösségi tagságra utaló, így a Barrettet és családtagjait szerepeltető magazinszámok azonban 2017-ben eltűntek a csoport honlapjáról.
A liberálisok amiatt aggódnak, hogy Barrett olyan karizmatikus keresztény közösség tagja, amely ellenzi az azonos neműek kapcsolatát, az Újszövetség tanításait követi, szigorú patriarchális hierarchiát hirdet, és potenciálosan számos progresszív mozgalmat az ördög művének tekint. Felvetik a kérdést: hogyan fogja a múltja, vagy éppen ki fogja befolyásolni, ha például az azonos neműek házasságáról vagy az abortuszhoz való jogról kell döntenie? Általában is kérdés, hogyan lehet az alkotmányt az alapító atyák több mint kétszáz évvel ezelőtti szellemében értelmezni?
(Borítókép: Amy Coney Barrett jelölt a szenátusi meghallgatásán 2020. október 12-én Washingtonban. Fotó: Shawn Thew-Pool / Getty Images Hungary)