Könnyen lehet, hogy a november 3-i elnökválasztás után sem a választók, sem az elnök nem fogadja el az eredményeket.
A dezinformáció veszélye abban rejlik, hogy nemcsak a választási folyamat infrastruktúrájába szivárog be, hanem a szavazók fejében ver gyökeret – írja a The New York Times vonatkozó összefoglalója. Ennek következtében pedig csökken a bizalom a demokratikus intézményekkel és folyamatokkal szemben. Az Egyesült Államok külföldi ellenségeinek célja egyszerű: zavarkeltés és a létező megosztottság további erősítése, hogy az ország összeroskadjon demokráciája megkérdőjelezésének súlya alatt.
Ennek eszközei ráadásul az olyan demokratikus értékek, mint a szólásszabadság és a szabad információáramlás.
Ám van olyan információ, amelynek tartalma szándékosan félretájékoztat, azaz dezinformál.
A NYT emlékeztet a szentpétervári trollgyárra, amelynek munkatársai a 2016-os elnökválasztás idején a már létező amerikai különbségeket fújták fel, szították a feszültségeket, és Trumpot igyekeztek az elnöki székbe segíteni. Számtalan fiókot hoztak létre a közösségi hálókon, amelyek hamis tartalmakat posztoltak, többüknek pedig több százezer követője lett.
A szándékos félretájékoztatásból pedig a megosztások során téves értesülések lettek. Előbbi célja a szándékos megtévesztés, utóbbi eredménye pedig az akaratlan félrevezetés.
2016 óta a félrevezető tartalmak megjelenési platformjai – így a Facebook és a Twitter – fokozatosan szigorítottak a tartalmi szabályozásokon, álhírek elleni intézkedéseket hoztak, de még így, a 2020-as elnökválasztásra sem alakult ki a közösségi hálókra vonatkozó egységes irányelv Amerikában.
A közösségi oldalak sokkal keményebben lépnek fel olyan forrásokkal szemben, amelyeket külföldi szereplőkhöz tudnak kötni, de más az, ha a félrevezető tartalom forrása az Egyesült Államokon belül van. Sem a Facebook, sem a Twitter nem akar az igazság megmondójának szerepében tetszelegni, és óvakodik attól, hogy cenzúrával vádolják meg. Továbbra is a szólásszabadságra hivatkoznak akkor is, amikor félrevezető tartalmak jelennek meg a platformjaikon.
Amit a Kreml-közeli trollok elértek, azt az amerikaiak tökélyre fejlesztették belföldön.
Az orosz forgatókönyvet pedig politikai szereplők és egyének is magukévá tették – mondta Clair Wardle, a dezinformációs tevékenység szakértője az NYT-nak.
Az amerikai lap Kentucky állam kormányzóválasztásának a példáját hozta fel arra, hogy micsoda zűrzavart tud akár egy ártalmatlan poszt is okozni, ha a megfelelő időben terjed el a világhálón.
Matt Bevin republikánus jelölt a demokrata Andy Beshearrel mérkőzött meg a kormányzói székért, a verseny pedig kifejezetten szoros volt. Amikor már úgy tűnt, Bevin veszíteni fog, a republikánus szavazók kételkedésüknek kezdtek hangot adni a közösségi médiában. Hogyan lehet demokrata kormányzója egy mindig is republikánus beállítottságú államnak? Csalnak a demokraták? A szavazók válaszokat kerestek. Bármilyen álhír vagy félretájékoztatás járványszerűen terjedhetett el.
Az amerikai lapnak Luis néven nyilatkozó, Overlordkraken1 nevű fiókot használó, Kentuckytól több ezer kilométerre lévő egyetemista a választás napján semmi különöset nem csinált, csak felment a Twitterre, és látta, hogy szoros a verseny a déli állam kormányzói tisztségéért. Aztán úgy döntött, kíváncsiságból és a poén kedvéért átállítja Kentuckyba a helymeghatározását, és azt posztolta:
Most daráltam le egy republikánus levélszavazatos ládát. Viszlát, Bevin!
Az állam választási bizottsága megtalálta a tweetet egy órával az urnazárásokat követően, jelezte a posztot a Twitternek, amely rögtön törölte is. De már késő volt.
Bevin támogatói lementették a bejegyzést, és elkezdték körbeküldeni a világhálón, amely tízezreket ért el. Luis viccnek szánt tweetje futótűzként terjedt. A választási bizottság felkérte a Twittert ezeknek az újra megosztott posztoknak a törlésére, de a közösségi háló működtetője ezt megtagadta, mondván: a posztok az eredeti tweet kommentjei, így nem sérti a szabályzatukat.
A szándékos félretájékoztatásból pedig hirtelen akaratlan félrevezetés lett, a közösségi hálón Luis bejegyzése alapján számtalan választási csalást emlegető történet kerekedett. Ez pedig eljutott Bevinhez is, aki a választási nap végén kimondatlanul, de a posztra hivatkozva kétségbe vonta az eredményeket.
Ezt követően Bevin támogatói választási csalást emlegetve követelték a szavazatok újraszámlálását, és kilenc napba tellett, mire a republikánus jelölt elfogadta vereségét.
a kétség azonban gyökeret vert az emberek fejében, a közösségi médiában mai napig téma az állítólagos Kentuckyi választási csalás.
Nem az a kérdés, hogy a 2020-as elnökválasztást beárnyékolják-e az eredmények megkérdőjelezését célzó dezinformációs tevékenységek, hanem az, milyen mértékben. A választási bizottságok készülnek arra, hogy a közösségi hálókon tényszerű információkat nyújtsanak, de olyan, sokkal több követővel bíró felhasználókkal kényszerülnek versenyezni, mint maga az Egyesült Államok elnöke.
A NYT összesítése szerint Donald Trump az idén mintegy 120 alkalommal írt vagy osztott meg a választás manipulálásáról, elcsalásáról, a tisztességes voksolást kétségbe vonásáról szóló posztokat.
Csak a Twitteren 87,3 millió, a Facebookon pedig több mint 32 millió követője van.
Mindemellett a koronavírus-járvány miatt több állam arra kényszerült, hogy postai úton gyűjtsék be az állampolgárok szavazatait. Mindeddig több mint 70 millióan adták le voksukat, ami viszont a dezinformáció újabb hullámát vonta maga után. A Zignal Labs médiaelemző cég adatai szerint a január és szeptember között posztolt mintegy 13 millió, levélszavazattal kapcsolatos internetes bejegyzések negyede félrevezető tartalmú volt.
További tényező, hogy a járvány hatására számos összeesküvéselmélet-terjesztő csoport kezdett el tevékenykedni az interneten, és akaratlanul vagy nem, de elkezdtek összedolgozni, egymás posztjait osztják meg. Az NYT arról ír,
ha valaki abban hisz, hogy a koronavírus nem is létezik, valószínűleg azt is elhiszi, hogy a választásokat elcsalják.
Bár a tényszerűséget mellőző bejegyzések ellen intézkedéseket hozott a két közösségimédia-óriás, az utóbbi évek dezinformációs tevékenységének az lett az eredménye, hogy a bizalom csökkent a választási intézményekben, és mindenki azt hisz, amit akar. Trump több korábbi megnyilvánulásában kilátásba helyezte: nem biztos, hogy elfogadja a számára nem kedvező választási eredményt.
Borítókép: Artur Widak/NurPhoto via Getty Images