Küszöbön áll a belpolitikai válság Örményországban, miután a jereváni kormány elismerte az Azerbajdzsánnal vívott háborúban elszenvedett vereséget. Vlagyimir Putyin orosz elnök bábáskodása mellett hétfőn írták alá a harcoló felek a megállapodást, másnap pedig már tömegek követelték az örmény kormány lemondását. Az Index egy jereváni lakossal készített interjút, aki elmondta: az örmények csalódottak, dühösek és készülnek a következő háborúra.
Egyre nagyobb tömeg követeli a kormány bukását Örményország fővárosában, Jerevánban. A tüntetők tegnap vonultak az utcára, miután hétfő éjjel a Hegyi-Karabahban kiújult konfliktust lezáró nyilatkozatot írt alá Azerbajdzsán és Örményország. A Moszkva közvetítésével tető alá hozott megállapodás súlyos vereséget jelent Örményország számára.
A nyilatkozat tartalma kimondhatatlanul fájdalmas számomra és népünknek
– ismerte el a vereséget Nikol Pasinján örmény miniszterelnök. A Jerevánban uralkodó közhangulat alapján azonban a kormányfőnek vállalnia kell a politikai következményeket. A tegnap kezdődött spontán tüntetések tettlegességig fajultak: a demonstrálók kormányirodákat dúltak fel, illetve megverték a házelnököt is; Ararat Mirzoján kórházba is került. A tüntetők összecsaptak a rendőrséggel, egyes hírek szerint eddig legalább húsz embert tartóztattak le. Egy Jerevánban élő forrásunk, Aram Harutyunyan az Indexnek elmondta:
tizenhét ellenzéki párt és politikai szervezet mozgósította híveit, a többezres tömeg Pasinján lemondását követeli.
Ezek többségükben pár százalékos támogatottságú pártok, most azonban közös találkozókat szerveznek egy összehangolt ellenzéki mozgalom megalkotására. Egyesek szerint az Egyesült Államokkal kellett volna jobb kapcsolatot ápolnia a kormánynak, hogy elkerülje a vereséget. Mások úgy gondolják, hogy a háborús áldozatok számát mérsékelni lehetett volna, ha korábban megállapodást születik, mikor a vereség elkerülhetetlen vált
– mondta forrásunk. Pasinján önmagát korábban „örménypárti” vezetőként definiálta, utalva ezzel arra, hogy sem az Egyesült Államok, sem Oroszország mellett nem foglal egyértelműen állást. A hétfő éjjeli megállapodás azonban rámutatott, hogy a progresszív vezető rosszul egyensúlyozott a nagyhatalmi érdekek között. A jogilag Azerbajdzsánhoz tartozó, ám örmények lakta Hegyi-Karabahért szeptember 27-én indított offenzívát Baku, a hathetes harcok végén az azeri csapatok már a stratégiailag kiemelten fontos Susa várost ostromolták.
Ekkor lépett közbe a térség felett őrködő Moszkva.
A megállapodás értelmében orosz békefenntartók biztosítják a térség biztonságát. Az eddig megjelent elemzői vélemények hangsúlyozzák, Vlagyimir Putyin orosz elnök újabb stratégiai hídfőállást épített ki a Kaukázusban, miközben a nyugati világ átengedte a terepet Moszkvának, illetve az azeri erőket támogató Törökországnak.
Harutyunyan azt is elmondta, az örményekben kavarognak az érzelmek. Miközben az elhibázott diplomáciát számonkérik a kormányon, a nyugati világgal szemben csalódottságuknak, elkeseredettségüknek adnak hangot.
Azerbajdzsán és Törökország ellen kellett háborút vívnunk. Az azeriek ráadásul zsoldosokat, szélsőséges iszlamistákat is toboroztak, miközben a nyugati világ ölbe tett kézzel nézte végig a vérontást
– fogalmazott. Hozzátette, Törökország NATO-tagállam, Azerbajdzsánnak pedig fontos olajtartalékai vannak, miközben Örményország híján van a természeti kincseknek.
A konfliktus hátterében ráadásul Moszkva és Ankara regionális viaskodása áll, amibe a nyugati országoknak látszólag nem volt erőforrása beavatkozni
– mondta Harutyunyan.
De frusztrálja az örményeket az is, hogy a méltatlan békét követően egy sor problémával kell megbirkózniuk. Kezdeniük kell valamit például a Hegyi-Karabahból érkező, becslések szerint 70-75 ezer menekülttel, többségük ráadásul aligha tér majd vissza az azeriek által megszállt területekre. De nem mindenki örül a z orosz békefenntartóknak sem. Tevékenységük Hegyi-Karabahra korlátozódik, a hétfői megállapodás értelmében közel kétezer orosz katona és 90 páncélozott harcjármű fogja biztosítani a térséget.
Keddi hírek szerint az első csapatok már megérkeztek. Az orosz egységek a harcoló feleket választják el egymástól, illetve elzárják az Örményországot és Hegyi-Karabah fővárosát, Sztepanakertet összekötő úgynevezett Lacsin-folyosót.
A szerződés értelmében az oroszok öt évre maradnak; jelenlétük az örmény és az azeri fél hozzájárulásával meghosszabbítható. Forrásunk szerint azonban hosszú távon ennek nincs jelentősége.
„A háború talán véget ért, de a konfliktusnak nincs vége″
– mondta Harutyunyan. Hozzátette: Örményországnak most szövetségeseket kell szereznie a világban, és fel kell készülnie a Hegyi-Karabahért folytatott újabb háborúra.
(Borítókép: Tüntetők Jerevánban 2020. november 11-én. Fotó: Hayk Baghdasaryan/photolure / Reuters)