2015. november 13-a a mai napig a legfeketébb nap a modern francia történelemben. Összehangolt – robbantásos és lőfegyveres – terrortámadás-sorozatban 130 embert öltek meg iszlamista merénylők, az éppen a francia–német barátságos futballmérkőzésnek otthont adó Stade de France stadiont, több belvárosi éttermet, valamint a Bataclan színházat és koncerttermet célba véve. A néhány óra alatt lezajló merényletsorozat a legtöbb áldozatot a Bataclannál követelte, ahol mintegy 90 embert öltek meg. A merényleteket az Iszlám Állam dzsihadista szervezet vállalta magára. 

A Bataclan egy év múlva nyitott ki újra, és Sting volt az első fellépő. 

Terror, csak máshogy 

Az elmúlt években ilyen összehangolt merényletsorozat, mint 2015 novemberében, nem történt francia földön. A titkosszolgálatok is sokat tanultak a történtekből, a kiemelt helyszíneket fokozottan védik. De az iszlamista terror átalakult, és azóta sem kíméli Franciaországot. Így többek között 

• 2016-ban több mint 80 embert ölt meg a július 14-i nemzeti ünnepen a tunéziai származású Mohamed Lahouaiej-Bouhlel, aki egy lopott teherautóval az ünneplők közé hajtott a nizzai tengerparti sétányon. A gázolásban 206-an megsérültek. Az Iszlám Állam ezt a támadást is magára vállalta, a támadóval a rendőrség a helyszínen végzett.
• Idén szeptemberben a 25 éves pakisztáni Zaheer Hassan Mehmood egy hentesbárddal megsebesített két embert a Mohamed-karikatúrákat közlő Charlie Hebdo szatirikus hetilap volt párizsi szerkesztőségétől nem messze. Ennél a szerkesztőségnél kezdődött a párizsi terrorhullám 2015 januárjában; az iszlamista merénylet 12 halálos áldozatot követelt. 

• Október 16-án lefejeztek egy – szintén a Mohamed-karikatúrákkal összefüggésben – a szólásszabadságról beszélő történelemtanárt Párizs egyik külvárosában. Az elkövetőt, a csecsen származású Abdoullakh Anzorovot – aki a nyílt utcán, késsel támadt a tanárra – agyonlőtte a rendőrség. Paty megölése felidézte a franciákban a Charlie Hebdónál 2015-ben végrehajtott merényletet. Emmanuel Macron elnök kemény fellépést ígért. 
• Október 29-én három ember halt meg egy késeléses terrortámadásban, amelyet a nizzai Notre-Dame-székesegyháznál követett el a tunéziai Brahim Aouissaoui. Egyik áldozatát ő is csaknem lefejezte. A lefejezéses iszlamista gyilkosságok a terror új megjelenési formáját jelentik Európában. 
• Aznap, néhány órával később két másik támadást is jelentettek. Egy férfi késsel támadt Avignonban a rendőrökre, akit ők lelőttek. A szaúd-arábiai Dzsiddában pedig a francia konzulátust támadta meg egy helyi férfi, akit a helyszínen őrizetbe vettek. 

Célzott válaszcsapások 

2016–17-ben az Iszlám Állam hét magas rangú vezetőjét amerikai és francia erők drónok segítségével, célzott támadásokkal végezték ki. A párizsi terrortámadások összes kitervelőjének megölését a francia kormány nem hozta nyilvánosságra, többek között azért – írta a Mediapart francia tényfeltáró portál –, mert a franciák nem akarták elismerni a gyilkosságnak tekinthető likvidálást. Egy másik magyarázat, hogy nem lehet utólag sem igazolni, a célszemélyek valóban meghaltak-e.

Borítókép: Index Fotós: Bődey János