Mire számíthat, akinek Ausztriában él a gyereke, de várja haza az ünnepekre? Egy bécsi magyar ügyvédnőt kérdeztünk a határon túli, de családon belüli kapcsolattartás mikéntjéről a koronavírus-járvány nehezítette helyzetben.
December 6-ig, azaz vasárnapig érvényesek egyelőre Ausztriában az egész napos kijárási korlátozások, amelyek mellett csak olyan szolgáltatások vehetők igénybe, amelyek alapellátásnak számítanak. Ezekről itt írtunk korábban.
Arról, hogy mi lesz a helyzet karácsonykor, az osztrák kormány még nem foglalt állást. De Sebastian Kurz kancellár jelezte tegnap, a későbbiekben is kell korlátozásokkal számolni.
A karácsonyi szabályozás felvetődött itthon a legutóbbi Kormányinfón is, amelyet Gulyás Gergely tartott. A Miniszterelnökséget vezető miniszter elmondta, bár nagyon sokan érdeklődnek arról, hogy az ünnepek alatt milyen intézkedések várhatók, a jelenlegi járványhelyzetben nem látható előre november végén, hogy mire számíthatunk december végén.
Ha szükséges, a kormány enyhíteni fog, és szigorítani is készen áll
– mondta Gulyás, hozzátéve, a kormány hamarosan világos szabályokat alakít ki a karácsonyra vonatkozóan.
A két ország rendelkezései magyarok ezreit érinthetik: számos honfitársunk dolgozik Ausztriában, mások onnan várják haza kint élő családtagjaikat, sok család pedig kétlaki lett, például válás vagy különélés miatt. Ilyen esetekben a karácsonyi szülői láthatást is meg kell oldani – mégpedig a járványhelyzettel súlyosbítva.
Sok olyan esetet láthatunk, hogy a szülők elváltak, például az édesanya Ausztriába költözött, talált magának új párt, és a gyerek életvitelszerűen vele él. Az édesapa Magyarországon maradt, ám a bíróságok esetében azt láthatjuk, hogy elég rugalmasak: megadják a lehetőséget az apának a gyerek látogatására. Ez azt jelenti, hogy sem a határon, sem máshol nem akadékoskodnak, tehát működik a láthatási rendszer
– mondta az Indexnek Ujvárosi Veronika bécsi ügyvédnő, aki ausztriai magyar ügyfélkörrel is rendelkezik.
Komoly kihívást jelent a láthatás akkor, amikor a gyerek veszélyeztetett helyzetben van, például valamely szülő életkörülményei, életvitele vagy korábbi viselkedése miatt. Ilyenkor lehetőséget nyújtanak a gyermekvédelmi központok a szülő számára, hogy kijelölt helyen találkozhasson a gyerekével. Problémát csak az okozott, hogy ezek a központok a koronavírus-járvány alatt zárva tartanak, ami megnehezítheti a találkozást.
Egyre elfogadottabb a telefonos kapcsolattartás szabályozása is – tudtuk meg.
Ismert probléma, hogy bár a szülők megbeszélés alapján hívhatják a gyereket, de az egyik fél mégis gátolja ezt a kapcsolattartási formát, így ebben az esetben a bíróság meghatározhatja, hogy a másik szülő milyen időintervallumban hívhatja fel a gyermekét. Fontos az is, hogy a gyerek saját maga határozhasson arról, miért nem akar beszélni a másik szülővel, vagy milyen formában szeretné a kapcsolatot tartani
– mondta Ujvárosi Veronika, aki telefonon nyilatkozott az Indexnek. Szerinte
az a tapasztalat, hogy minden család különbözőképpen reagál a karanténszabályokra.
Az ügyvédnő felhívta a figyelmet az Aranyablak nevű gyűjtőoldalra is, amelyet az irodájával hozott létre azzal a céllal, hogy a magyar, illetve magyar vonatkozású szolgáltatásokat egy helyen találják meg a járvány alatt az ausztriai magyarok – akinek segítségre van szüksége, ezen kaphat tájékoztatást.
(Borítókép: Miklóshalmai (Nickelsdorf) határátlépési pontnál 2016. október 30-án. Fotó: Krizsán Csaba / MTI)