Donald Trump január 20-án adja át a Fehér Házat Joe Bidennek. Ám az utóbbi hetekben több jel is utalt arra, hogy a Trump-kormány olyan helyzetet épít ki Iránnal, hogy Bident pattanásig feszült, háborús helyzet várja a Közel-Keleten. Washington olyan szövetségi rendszert alakít éppen ki, hogy az atomalku újratárgyalása politikailag vállalhatatlan legyen Biden számára.
Irán egyik vezető atomtudósát, Mohszen Farizadét múlt hét pénteken gyilkolták meg az autójában. Egy magas rangú amerikai kormánytisztviselő közölte: a Moszad izraeli hírszerző szolgálat listáján régóta szereplő atomtudós likvidálása mögött Izrael állt. Megfigyelők szerint Washington is tudhatott a műveletről, a múlt héten Benjamin Netanjahu izraeli kormányfő a Moszad vezetőjének kíséretében Szaúd-Arábiában tárgyalt az olajmonarchia koronahercegével és Mike Pompeo amerikai külügyminiszterrel.
A merénylet válaszlépésre kényszeríti az iráni vezetőket, de oly módon, hogy ne eszkalálódjon a helyzet. Farizade likvidálása világos üzenet:
sem az atomtudósok, sem az iráni Forradalmi Gárda tagjai nincsenek biztonságban Washington és szövetségesei előtt.
Az atomtudós meggyilkolását követően a teheráni törvényhozás jóváhagyta az urándúsítás mértékének emelését, amennyiben két hónapon belül nem lazítanak a perzsa állam gazdaságát sújtó nyugati szankciókon.
A határidő nem véletlen: Biden hivatalba lépésére időzítették, hogy már első teendői között lazíthasson az amerikai szankciókon.
Ez egyfajta jelzés a megválasztott DEMOKRATa elnöknek: teherán hajlandó tárgyalóasztalhoz ülni, de Washingtonnak kell az első lépést megtennie.
A Trump-kormányzat viszont úgy alakítja iráni politikáját, hogy vállalhatatlan legyen Biden számára a 2015-ös nemzetközi nukleáris megállapodás újratárgyalása. Az egyezményt Donald Trump jelenlegi amerikai elnök 2018-ban egyoldalúan felmondta.
Ha Irán érvényt is szerez a minap elfogadott jogszabálynak, amely engedélyezné az urándúsítás mértékének emelését, és kitiltaná a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség ellenőreit a nukleáris létesítményeiből, akkor sem biztos, hogy a Biden-adminisztráció megengedheti magának a békülékeny gesztusokat.
Mike Pompeo külügyminiszter például azon van, hogy szigorítsanak az Irán elleni gazdasági büntetőintézkedéseken, mielőtt lejár Trump hivatali ideje. A Fehér Ház eközben mindenképpen át akarja erőltetni az Izraellel idén békét kötő Egyesült Arab Emírségeknek szánt 23 milliárd dolláros fegyverüzletet. Ez jelentősen növelné az Egyesült Államok közel-keleti csapásmérő képességét, különösen annak tekintetében, hogy az emírségek a Perzsa-öböl iráni partja ellentétes oldalán fekszik. Ha izraeli gépek is használhatnák az emírségek repülőtereit, Irán fenyegetettsége még inkább növekedne.
Trump veje, Jared Kushner elnöki tanácsadó Szaúd-Arábiába és Katarba utazott, hogy megpróbálja elsimítani a két ország közötti nézeteltéréseket. Ha sikerrel jár, a távozó amerikai elnök elmondhatja magáról: stabil közel-keleti helyzetet hagy maga után, egységes frontot alakított ki Teherán ellen Izraellel, az Egyesült Arab Emírségekkel és Szaúd-Arábiával.
Egyik ország sem üdvözölné, ha Biden megpróbálná aláásni e szövetséget azzal, hogy tárgyalásba kezd Iránnal.
Miért is lenne erre szükség?
A Trump-kormány nem akar háborút kirobbantani Iránnal csak azért, hogy ártson Bidennek. Ehelyett bebetonozná közel-keleti külpolitikáját, Trump külpolitikai örökségét, azaz Irán térdre kényszerítését és elszigetelését.
Ez az irányvonal bizonyos szempontból jobb alkupozícióba helyezné Bident a sarokba szorított Teheránnal szemben, de közben meg is kötné a kezét. Ha tárgyalásokba kezd, kihátrálhatnak mögüle a szövetségesei, ha pedig még jobban megszorongatják Iránt, olyan lépésre kényszeríthetik Teheránt, ami háborúhoz vezethet.
(Borítókép: Tüntetők Donald Trump és Joe Biden képét égetik el Mohszen Farizade halála miatt 2020. november 28-án. Fotó: Majid Asgaripour / WANA / Reuters)