Csaknem kilenc százalékot szerzett a vasárnapi romániai parlamenti választáson a tavaly alapított, magát keresztény, konzervatív, hazafias szemléletűnek meghatározó Alianța pentru Unirea Românilor (AUR), magyarul a Románok Egyesüléséért Szövetség. A szinte a semmiből felbukkanó ultranacionalista párt így be is jutott a bukaresti törvényhozásba, platformot létrehozva a szélsőséges nézeteknek. Koherens álláspontja azonban nincs, az érzelmi alapú politizálás az erőssége, amivel szavazatokat vett el a rivális pártoktól, elsősorban a szociáldemokratáktól. Barabás T. János Románia-szakértő szerint a román titkosszolgálat tevékenysége sejlik fel az AUR sikerének hátterében.
A parlamenti választásokon a negyedik helyen végző AUR (magyarul ARANY) sikerének kulcsát az európai román diaszpóra támogatásában, a politikai elittel való szembehelyezkedésében és a közösségi hálókon folytatott kampányában látja a nemzetközi sajtó. Románia jobbá tételéről, a románok egyesítéséről, a korrupció és a nepotizmus felszámolásáról szóló üzenete jól rezonált a több millió külföldön élő román állampolgárnál, ami hozzá is járult ahhoz, hogy csaknem félmillió szavazatot kapott a választásokig szinte ismeretlen, tavaly – sajtóforrások szerint Nagy-Britanniában – alapított párt.
Az AUR Facebook-oldalai kimagaslóan jól teljesítettek a kampányolásban a többi romániai párt internetes tevékenységéhez mérten. A Szabad Európa Rádió írása szerint a párt vezető alakjai nem ma kezdték a politizálást. Mindegyikőjüknek vannak követőik, akiket sikeresen egyesíteni tudtak az AUR neve alatt.
Barabás T. János, a Külügyi és Külgazdasági Intézet (KKI) Indexnek nyilatkozó vezető elemzője szerint három főbb téma körül forgott a kampányretorika:
A románoknak elegük van a lopásból, a hazugságokból és a nemzeti értékek iránti kötődés hiányából. Keresztény, nacionalista, hazafias párt vagyunk
– mondta az AUR alapítója, a 34 éves George Simion a parlamenti választások utáni győzelmi beszédében.
A vezetőség többi tagjához hasonlóan Simion sem újonc a román közéletben. Fociultraként kezdte közéleti pályafutását, nevéhez fűződik a romániai nemzeti válogatott szurkolóit tömörítő Honor et Patria és Uniți Sub Tricolor nevű foci- és jégkorongdrukker ultracsoportok megalapítása. A transindex.ro írása szerint
gyakori rigmusaik közé tartozik az „Afara cu ungurii din tara”, azaz „Ki a magyarokkal az országból”.
Simion vezéralakja volt az úzvölgyi katonai temetőt megrohamozó szélsőséges, sírgyalázással járó megmozdulásnak, amelynek során román tüntetők csaptak össze a temetőt védő magyarokkal.
Az AUR egy másik, befolyásos alakja, az „álhírgyárosnak” gúnyolt blogger, Dan Tanasă is vezető szerepet játszott az úzvölgyi incidensben. Tanasa aktívan részt vett a párt online kampányában. A KKI kutatója emlékeztet: a román hatóságok nem indítottak eljárást a történtek miatt, ami felveti annak lehetőségét, hogy a román titkosszolgálatok jóváhagyásával, a magyarok megfélemlítésének céljával hajtották végre a civil kezdeményezésnek tűnő akciót.
Említést érdemel még a volt újságíró Claudiu Târziu, az AUR másik társelnöke, aki 2018-ban a Koalíció a Családért nevű civil szervezet tagjaként népszavazást kezdeményezett az azonos neműek házasságkötésének megtiltására. Nem járt sikerrel.
A három, példaként felhozott párttag világszemlélete tükrözi is az AUR kampánynarratíváját: magyarellenesség, LMBTQ- (azaz meleg- és leszbikus)ellenesség, maszkviselés-ellenesség, az ortodox keresztény értékek propagálása, revizionizmus, etnikai alapú nacionalizmus, továbbá a politikai elittel való szembefordulás, a korrupció és a nepotizmus, az urambátyám világ felszámolása.
A PÁRT KÜLÖNBÖZŐ SZÉLSŐSÉGES SZEMLÉLETEK OLVASZTÓTÉGELYE, AMELYBŐL MINDEN, A JELENLEGI POLITIKAI BERENDEZKEDÉSSEL ELÉGEDETLEN ROMÁN a NÉZETEINEK MEGFELELŐEN CSEMEGÉZHET.
Barabás nem lát koherens, összehangolt álláspontot az AUR-ban. Példaként azt hozza fel, hogy egyszer Románia uniós gyarmatosításáról beszélnek, máskor pedig leszögezik, hogy a szabad piac hívei. Egyrészt elismerik Oroszországot az ortodox egyházzal ápolt jó kapcsolatai és a keresztény értékek védelme miatt, másrészt gyilkosnak nevezik Vlagyimir Putyin elnököt.
Siegfried Mureșan, a romániai Nemzeti Liberális Párt (PNL) európai parlamenti képviselője a Euronewsnak például úgy beszélt az AUR-ról, mint EU-ellenes, oroszbarát tömörülésről, amely a román lakosság kis részét képviseli.
Simion Oroszországról nyilatkozva károsnak minősítette Romániára nézve Moszkva tevékenységét, és nehezményezte:
„Magyarország nagy barátja Vlagyimir Putyinnak.”
Ezzel szemben elismerően beszélt Lengyelországról mint követendő példáról, amely szerinte szembeszállt az EU-val, hogy saját érdekeit tudja érvényesíteni.
Az AUR a Romániai Magyar Demokrata Szövetséget (RMDSZ) szélsőségesnek tartja, és ha tehetné, alkotmánymódosítás útján be is tiltaná az etnikai alapon szerveződő politikai csoportokat.
Az ultranacionalista párt programjában több alkalommal is előkerült a magyarság
– magyarázza a KKI-elemző. Azzal vádolják a magyar többségű területeket, név szerint Hargita, Kovászna és Maros megyét, hogy elnyomják az ott élő román kisebbséget. A párt azt is állítja, hogy a külföldön élő, határon túli román kisebbség ellen népirtás zajlik.
Emellett a román alkotmány első pontjában a nemzeti szuverenitást lefektető cikkelyét hangsúlyozó AUR megtorlást helyez kilátásba az ország és a nép egységére veszélyt jelentő mindenféle kísérlettel, így az autonómiával szemben is.
Számos helyen azt lehet olvasni a sajtóban, hogy az AUR-t az Egyesült Királyságban alapították a román diaszpóra pártjaként. A KKI kutatója kételkedik az alapítás helyszínére vonatkozóan. Nagy-Britannia jelentőségét abban látja, hogy ott tartózkodik a párt fő szponzora, Bobby Păunescu hollywoodi producer, akinek az édesapja ráadásul a Securitatéban, Nicolae Ceaușescu néhai román diktátor titkosrendőrségében szolgált.
Paunescu ellen banki csalás és befektetési alapokkal való visszaélés miatt indítottak eljárást a román hatóságok.
Az AUR és a román titkosszolgálat feltételezhető kapcsolatának megértéséhez azonban elengedhetetlen George Simion politikai pályájának áttekintése.
A moldvai Foksányban született Simion legalább 2012 óta álmodozik a második világháború előtti Nagy-Románia helyreállításáról, ennek keretében pedig Románia és Moldova egyesítéséről. A szomszédos országban számos unionista tüntetést szervezett. Emellett hálózatot épített, lapokat alapított, buszutakat szervezett a Moldovai Köztársaságba.
Barabás rámutat:
mindehhez pénz kell, viszont kétséges, hogy a komolyabb jövedelemmel nem rendelkező Simion a szükséges anyagi forrásokat maga teremtette elő.
Az AUR-vezetőt többszörösen kitiltották Moldovából. Egy alkalommal egy chisinaui tüntetésen többedmagával letért a hatóságilag engedélyezett útvonalról, ebből pedig balhé keletkezett, aminek következményeként vizsgálati fogságba került Moldovában. Szabadon bocsátása érdekében Sebastian Ghiță román üzletember járt közben, aki választási szoftvereket értékesített Romániában. A szavazatszámlálást a román titkosszolgálat végzi – mondja a magyar elemző.
Vagyonnyilatkozata szerint Simionnak gyakorlatilag semmije sincs.
Egy 2006-os Ford Fiestán kívül nem jelölt meg más tulajdont, 2020-ban nem volt semmiféle jövedelme, nincs ingatlanja, de még bankszámlája sincs.
2019-ben havi 3200 lejért (mintegy 230 ezer forintért) dolgozott marketingigazgatóként, de állítása szerint a lakását is eladta, hogy az európai parlamenti választásokon független jelöltként indulni tudjon. Úzvölgyben már független EP-képviselőjelöltként jelent meg. A választáson egyébként mintegy 117 ezer voksot kapott.
Az EP-be nem jutott be, de nem kellett sokat várni arra, hogy létrejöjjön az AUR, az európai román diaszpóra új képviselője. Az idei szeptemberi helyhatósági választásokon pedig tesztkört is futhatott a parlamenti voksolás előtt: három polgármesteri és 79 önkormányzati képviselői tisztséget nyert el, bár a megyei önkormányzatokba sehol sem került be.
A külföldi országokban felállított szavazóhelyiségeket, például Spanyolországban, Olaszországban és Angliában a román diplomácia biztosítja. A személyzetet azonban a mostani választásokon több esetben is az AUR biztosította.
Ez a román diplomácia tudomása és engedélye nélkül azonban nem történhet meg
– szögezi le Barabás.
És mindezzel mi lehetett a célja a titkosszolgálatnak? Szavazatlopás a szociáldemokrata PSD-től és a diaszpóra körében korábban jól teljesítő, a román Momentumnak is titulált Mentsétek meg Romániától (USR–PLUS). Lényegében az AUR felszívta azokat az ultranacionalista beállítottságú szavazókat, akik a találóan elnevezett Nagy-Románia Párt csaknem tíz évvel ezelőtti megszűnésével képviseletüket keresték, de addig átszavaztak máshová.
A titkosszolgálat tevékenységére utalhat az is, hogy az ilyen szervezeteket összefogó nemzetbiztonsági tanács elnöki székében a PSD-vel több konfliktust is megvívott Klaus Iohannis román államfő ül. Az AUR „szavazatlopásának” a célja pedig az lehet, hogy a jobboldali liberális pártok – mint a PNL – alakítsanak kormányt.
Az utóbbi években a román politika eltolódott a demagóg, nacionalista politika irányába, a pártok pedig kénytelenek alkalmazkodni a trendekhez
– véli a KKI munkatársa.
A nacionalista retorikaversenyt most az AUR nyerte, amit az új típusú szélsőjobbra jellemző eszközökkel ért el: az érzelmi alapú politizálásnak és a közösségi hálók stratégiai kihasználásának.
Az ultranacionalista párt egyelőre el van szigetelve, de választási sikere mindenképpen rossz hír a romániai magyaroknak, el fognak szaporodni a magyarellenes megnyilvánulások a román politikában
– jelzi előre Barabás.
Az EU értékeivel való szembehelyezkedés és a szélsőséges nacionalizmus pedig Oroszország érdekeit szolgálja, függetlenül attól, hogy Moszkvának bármi köze is lenne az AUR-hoz.
(Borítókép: A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) plakátjai a párt bukaresti székházában 2020. december 7-én, egy nappal a romániai parlamenti választások után. Fotó: Vadim Ghirda / MTI)