Január 16-tól jön a teljes ukránosítás, valamint pénzbírsággal sújtják a szolgáltatókat, akik nem az államnyelven szolgálják ki vásárlóikat − jelentette ki Tarasz Kreminy, ukrán államnyelvvédelmi biztos, amely bejárta a kárpátaljai sajtót. Ezzel kapcsolatban kereste meg a kárpátalja.ma Csernicskó István nyelvész-professzort, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola rektorát.
A nyelvész részletesen beszélt a már említett jogszabályról, amely 2021. január 16-tól fokozatosan lép életbe, ám lesznek olyan cikkelyek is, amelyek csak 2030-ban válnak hatályossá.
A professzor kiemelte:
Egyértelmű, hogy az állam nem azt az utat választja, hogy párbeszédet folytatva az állampolgáraival megteremti az államnyelv támogatásának feltételeit, hanem arra akar minket erővel és erőszakkal rákényszeríteni, hogy mindig, mindenhol, minden körülmény között ukránul beszéljünk.
A jogszabály egyik pontja a szolgáltató szférára vonatkozik, amellyel kapcsolatban álhíreket terjesztenek, miszerint kizárólag ukrán nyelven szolgálhatnak ki bárkit az országban.
Csernicskó István kiemelte, hogy azoknak az ügyfeleknek, vásárlóknak, akik más nyelven szeretnék igénybe venni a szolgáltatást, és erre a szolgáltató képes, beszéli az adott nyelvet, akkor lehetséges, hogy az adott nyelven kommunikáljanak. Hozzátette, hogy az ügyfél vagy vásárló kérésére kiszolgálása a felek számára elfogadható
bármilyen nyelven megtörténhet, nemcsak ukránul.
A rendelet szerint pénzbírsággal csak 2022. július 16-tól büntethetnek a szabálysértésért, addig viszont nem róhatnak ki pénzbüntetést még azért sem, ha egy ukrán nyelvű ügyfelet nem hajlandó vagy nem tud ukrán nyelven kiszolgálni.
Feltette továbbá a kérdést:
Az államnyelvi törvény 12. cikke kimondja, hogy az államhatalmi szervek és a helyi önkormányzatok munkájának nyelve az államnyelv, de ugyanitt áll az is, hogy amennyiben más nyelvet használnak, biztosítani kell az ukránra történő fordítást. Miért kellene bármit is ukránra fordítani, ha csak az ukránt lehet használni?
Emlékeztetett továbbá arra, hogy Ukrajna vállalta hogy megengedi vagy bátorítja a kisebbségi nyelvek használatát a helyi önkormányzatok ülésein, amikor csatlakozott az
Európa Tanácshoz.
Tehát ne essünk túlzásba. Az, hogy ukránul kell, nem jelenti azt, hogy más nyelven nem szabad.
− zárta az interjút Csernicskó István.