Angela Merkel 2018-ban jelentette be, hogy lemond a német kormánypárt, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) pártelnökségéről és a kancellári tisztségért sem indul újra. Véget ért egy korszak, melyet Merkel neve fémjelzett tizenhat évig. A szombati tisztújítón dől el, milyen irányba halad tovább a CDU politikája, és mivel hagyományosan a pártelnököt jelölik a kancellári posztra, az is kiderülhet, kinek a nevével fogják a jövőben Németországot azonosítani.
A német kancellár 2000-ben került a CDU élére, német kancellárként pedig 2005 óta ismeri a világ.
A párt élén Merkelt Annegret Kramp-Karrenbauer váltotta – akit röviden csak AKK-ként emlegetnek –, de a CDU vezetésére alkalmatlannak bizonyult, és tavaly februárban bejelentette lemondását. Jóllehet, a pártelnöki teendőket továbbra is ő látja el, mert a koronavírus-járvány miatt nem volt alkalom tisztújító választást tartani.
A hétvégén azonban végre eldől, hogy ki veszi át a CDU vezetését. Szó szerint ezer meg egy delegált fog egy digitális tisztújító keretében voksolni arról, hogy a három fő jelölt közül ki vezesse tovább – már ha ez a célja – a Merkel által kitaposott ösvényen a pártot.
A pártelnöki bársonyszéknek három fő várományosa van, mindannyian a Észak-Rajna-Vesztfália tartomány veterán politikusai.
Általában elmondható, hogy Merkel vezetése alatt a CDU sikeresen pozicionálta magát a politikai spektrum közepén, ami hozzájárult ahhoz, hogy a választásokon gyakorlatilag garantáltan elvitték a szavazatok 30-40 százalékát, és a Bundestagban vele egy frakciót alkotó a Bajor Keresztényszociális Unióval (CSU) tudott zavartalanul kormányozni. Az utóbbi évek válságai, a migrációs krízis, és a szélsőjobbnak ebből következő megerősödése Kelet-Németországban szavazatokat vitt el a CDU-tól. Ennek következtében a párton belül egyre gyakoribb téma lett, hogy mi legyen jövőbeni irányvonal.
Merz a szociális és fiskális konzervativizmus híve, míg Röttgen és Laschet a jelenlegi CDU-s politika folytatását képviselik. Radikális megújulással azonban egyik jelölt sem kecsegtet, ráadásul egyikőjük sem bír kiemelkedő népszerűséggel a németek körében.
Pedig nagy jelentősége van annak, hogy ki foglalja el a CDU elnöki székét.
Hagyományosan a CDU pártelnöksége a kancellárjelöltséget vonja maga után, s mivel Merkel mandátum idén szeptemberben lejár, a párt új vezetője pályázhat posztjára.
Nagy esélye van annak, hogy a szeptemberi általános választásokon CDU testvérpárjának, a CSU-nak a vezetőjét, a Laschet-Merz-Röttgen-triónál jóval népszerűbb Markus Söder bajorországi miniszterelnököt indítják a kancellári tisztségért.
A koronavírus-járvány azonban Németország második legnépszerűbb politikusává avanzsálta az oltási-kampány megindításán ügyködő CDU-s Jens Spahn egészségügyi minisztert, így ő is jó eséllyel indulhatna a posztért.
Éppen ezért egyáltalán nem elképzelhetetlen, hogy CDU/CSU egyikőjük személyében találja meg kancellárjelöltjét.
A nagy kérdés az, hogy a CDU jövőbeni vezetője maga elé enged-e egy olyan jelöltet, aki nagyobb eséllyel válhatna kancellárrá. Merz vélhetően nem tudna ellenállni a kancellári poszt csábításának, Röttgen és Laschet már lehet, hogy átengedné a lehetőséget a bajor Södernek.
És mi lesz Spahnnal? Egyelőre reményekkel kecsegtető külsősnek mutatkozik, bár a Spiegel szerint felkeltette érdeklődését a kancellárjelöltség. Spahn egyelőre beállt Laschet mögé, utóbbi pártelnöki győzelmével az egészségügyi miniszter válna a CDU elnökhelyettesévé. A német lap arról írt, hogy Spahn több párttársánál, támogatnák-e a kancellárjelöltségét.
Szombatig még sok víz lefolyik a Rajnán, de több jel utal arra, hogy a szombati tisztújítón Spahn kerülhet végül a CDU élére, amivel megalapoznának kancellárjelöltségének.
(Borítókép: Friedrich Merz, Armin Laschet és Norbert Röttgen a CDU elnökjelöltjei 2021. január 8-án. Fotó: Andreas Gora / MTI / EPA )