Nem messze a Fekete-tenger partján fekvő Gelendzsik városától található Vlagyimir Putyin orosz elnök 1,35 milliárd dollár (közel 397 milliárd forint) értékű palotája – állítja az Alekszej Navalnij orosz ellenzéki politikus által alapított Korrupcióellenes Alapítvány (FBK) legújabb oknyomozó riportjában. Bár a palotát már 2010-ben Putyinhoz kapcsolta az orosz média, Navalnij csapata részletesen utánajárt a sztorinak, összekötötte a pontokat, és megdöbbentő részleteket közölt a fényűző ingatlanról.
Ez nem egy vidéki nyaraló, nem egy kunyhó, nem is egy rezidencia. Ez egy egész város, mi több, egy királyság
– mondja Navalnij a majdnem két óra hosszú videóriportban, amelyet egy nappal azután tett közzé az FBK, hogy az ellenzéki politikust harmincnapos vizsgálati fogságba helyezték a Matroszkaja Tyisina nevű moszkvai fogvatartási központban.
Az FBK drónfelvételekkel, tervrajzokkal és beltéri képekkel megtámogatott hosszas nyomozása betekintést nyújt a Vlagyimir Putyinnak tulajdonított fényűző, mérhetetlen gazdagságról tanúskodó palotába, amelyre Navalnij számításai szerint legalább
1,35 milliárd dollárt, azaz 397,8 milliárd forintot költöttek.
Egyebek közt kiderül, hogy
A 68 hektáros ingatlan területén bőven elfér
Íme, a földalatti jégcsarnok:
Mindemellett egy alagutat is fúrtak a tengerparti sziklafalba, hogy a rezidenciáról közvetlenül ki lehessen jutni a tengerpartra.
Az ingatlant áthatolhatatlan kerítések veszik körül, saját kikötője van, saját biztonsági szolgálata, saját temploma, saját beléptetési rendszere, repüléstilalmi zóna alá esik, mi több, saját határátkelővel bír. Ez egy különálló állam Oroszországban
– mondja Navalnij a videóban.
Íme, a kiszivárgott alaprajz:
Maga a palotaépület berendezése is a luxusról árulkodik. Az FBK 47 darab, külön rendelésre készített ülőgarnitúrát számolt össze, amelyeknek az értéke egyenkét 1,5–2 millió rubel (6–8 millió forint) között mozog. A rezidenciában található legdrágább asztal értéke pedig 4,1 millió rubelre (16 millió forintra) tehető.
A háromemeletes palotán számos, különböző célokat szolgáló helyiséget alakítottak ki.
Ilja Jasin, Navalnij közeli munkatársa megjegyezte, hogy a tervrajzok alapján van egy vízipipaszoba is, amelyben, úgy tűnik, egy rúdtáncszínpad is elhelyezésre került.
És itt még mindig nincs vége a listának. A Korrupcióellenes Alapítvány szerint a palotához tartozik még
Ezeket az épületeket is állítólag olyan fényűző elemekkel rendezték be, mint
egy 17 millió forintos kávéasztal, egy 250 ezer forintos olasz WC-kefe és egy 370 ezer forintos WC-papírtartó.
A Fekete-tenger partján épülő luxusingatlanról először még 2010-ben Szergej Kolesznyikov rántotta le a leplet az akkori orosz elnöknek, Dmitrij Medvegyevnek címzett nyílt levelében. A szentpétervári üzletember tervrajzokat, szerződéseket és egyéb dokumentumokat hozott nyilvánosságra, azt állítva, hogy az építkezés felett Nyikolaj Samalov üzletember őrködött.
Samalov állítólag még KGB-s korszakából ismeri az orosz elnököt, majd a kilencvenes években bekerült Putyin belső körébe. Az üzletember fia, Kirill egyébként 2014-ben vette el Putyin egyik lányát, amivel üzleti karrierje rohamosan kezdett felfelé ívelni.
Kolesznyikov levelét hatalmas médiabotrány követte, így Nyikolaj Samalov eladta az ingatlant Alekszandr Ponomarenko milliárdos üzletembernek, aki – állítása szerint – egy luxushotelt szándékozott létrehozni az építés alatt álló palotakomplexumból.
Ponomarenko egyébként Putyin régi dzsúdós barátja, aki közösen tulajdonolja a moszkvai Seremetyjevo repülőteret Akradij Rotenberggel, az orosz elnök másik dzsúdós cimborájával.
Navalnijt ezen a repülőtéren vették őrizetbe vasárnap, miután Berlinből hazatért Oroszországba.
Navalnij alapítványa szerint azonban az adásvétel csak látszat volt: Ponomarenko közlése szerint az ingatlant egy ciprusi offshore cégen keresztül 350 millió dollárért vásárolta meg, de valójában ennek töredékét, 350 ezer dollárt fizette ki, miközben az ingatlan menedzsmentjét Samalov egyik cége, a Nogata vette át. Idővel azonban Samalov átruházta a menedzsmentet egy másik cégnek, amely látszólag nem kötődik Putyinhoz, de Navalnij csapata összefüggésbe hozta a vállalatot a Kreml három magas rangú tisztségviselőjével.
És ez még csak a jéghegy csúcsa. Az FBK hosszasan taglalja nyomozásában, hogy a palotakomplexum finanszírozását szinte követhetetlen, keszekusza korrupciós hálózat tette lehetővé. Putyin belső körének cégei – köztük az állami Rosznyefty és Transznyefty olajipari vállalatok – öntötték a pénzt a projektbe úgy, hogy különböző bérleti díjakból és kölcsönökből különítettek el összegeket az orosz elnök palotájára.
A Rosznyefty például 1,7 milliárd rubelért (6,8 milliárd forintért) bérelte ki a palota melletti egyik szőlőültetvényt, míg a Transznyefty 4,3 milliárd rubeles (17 milliárd forintos) bérleti szerződést kötött a Binom részvénytársasággal, amelynek a neve alá van hivatalosan bejegyezve a palotaingatlan
– állapítja meg Navalnij a videóriportban.
Az FBK tesz egy kis kitérőt, hogy szemléltesse, mennyire bonyolult korrupciós hálózat alakult ki az orosz elnök körül. A tengerparti ingatlan 2017 óta a Binom részvénytársaság neve alatt van regisztrálva, ami azért is meglepő, mert a cég székhelye egy 100 négyzetméteres irodában, Szentpétervár külvárosában található. Ehhez képest a Binom tulajdonában van a legdrágább oroszországi ingatlanok java része, miközben a cég szoros képviselői az Akcept vállalatnak dolgoznak, amelyet Putyin másodunokatestvére, Mihail Selomov vezet.
Navalnij szerint ez azért is figyelmet érdemel, mert a korai kétezres években az Akcept a SOGAZ biztosító és a Bank Rosszija több száz millió dollár értékű részvényeihez jutott. Selomov pedig az Akcepten keresztül a Gazprom állami gázvállalat 0,2 százalékát tulajdonolja 8 milliárd rubel (32 milliárd forint) értékben. Az ebből származó éves osztalék összege eléri az 560 millió rubelt (2,2 milliárd forintot). Annak ellenére, hogy Selomov papíron Oroszország egyik leggazdagabb embere, viszonylag szerény körülmények között él. Navalnij szerint azért, mert a vagyona valójában Putyin pénztárcájának részét képezi.
Az pedig csak hab a tortán, hogy a cikk elején említett 7000 hektáros földterület a Navalnij megmérgezését állítólag végrehajtó orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálathoz (FSZB) tartozik, amely a területet 2068-ig bérbe adta a Binomnak „kutatási, oktatási, vadászati és halászati célokra”.
Navalnij szerint tehát „hivatalosan” a palota és a hozzá tartozó komplexumok 68 hektáron terülnek el, a valóságban Putyinnak egy több mint 7000 hektáros „királysága” van a Fekete-tenger mellett.
Az angol felirattal ellátott a Putyin palotája: a legnagyobb megvesztegetés története címet viselő videót az alábbi linken lehet megtekinteni.
(Borítókép: Vlagyimir Putyin a Nagy Kreml-palotában 2016-ban. Fotó: Mikhail Svetlov / Getty Images)