Szóba kerültek az oltások, de nem abban a kontextusban, ahogy arra az uniós állampolgárok számítottak. Arról volt szó, hogy az Európai Unió külső partnereinek is oltásokat juttatna, így a Nyugat-Balkánra, a Keleti Partnerség országainak, sőt volt, aki felvetette azt is, hogy afrikai és latin-amerikai országokat segítsünk vakcinákkal

– fogalmazott Szijjártó Péter az Európai Unió Külügyminiszterek Tanácsának hétfői ülése után. A magyar külgazdasági és külügyminiszter fel is tette a költői kérdést: 

A tárcavezető szerint bár természetesen mindenki érdeke, hogy a környező partnerországban minél egészségesebbek legyenek az emberek, az unió külső partnereinek megsegítéséről csak akkor lehet szó, ha előtte néhány kérdést megválaszolnak Brüsszelben:

• Hogyan lehet az, hogy az Egyesült Államokba, Nagy-Britanniába és Izraelbe több oltóanyagot szállított az a gyártó, amelynek az EU egyértelmű elsőbbséget adott? (Itt vélhetően a Pfizer vakcinájára gondolt.)
• Hogyan lehet az, hogy az Oxfordi Egyetemmel közösen kifejlesztett AstraZeneca gyógyszeripari vállalat vakcinájával már hetek óta oltanak az Egyesült Királyságban, de az unióban még mindig nem született döntés az alkalmazásáról? Tudni lehet, hogy az AstraZeneca is nagy erővel gyártja a vakcinákat.
• Hogyan lehet az, hogy „miközben ilyen kudarcot vallott a központosított brüsszeli vakcinabeszerzés”, egyes brüsszeli bürokraták támadják azokat, akik más források után néztek az oltóanyagok beszerzésére vonatkozóan? (Ez alatt a külügyminiszter vélhetően az uniótól független magyar tárgyalásokat értette.)

Szijjártó Péter elmondta, hogy a magyar kormány a német kancellár megközelítésével ért egyet, aki szerint az orosz oltóanyaggal kapcsolatos együttműködés igenis fontos Európában. Emlékeztetett, hogy az illetékes magyar hatóságok engedélyezték az orosz vakcina vészhelyzeti alkalmazását. Ennek megfelelően a múlt héten alá is írta Moszkvában azt a megállapodást, amelynek keretében egymillió ember beoltására elegendő vakcina érkezik Magyarországra három fázisban.

A kormány készen áll az oltások ütemének felgyorsítására, ez már csak a vakcinamennyiségtől függ – hangsúlyozta a magyar külügyminiszter. 

Ukrajnát említette, Oroszország szóba se került

Szijjártó Péter tudatta azt is, hogy szerdán találkozik Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszterrel. Reményét fejezte ki, hogy a kárpátaljai magyarok érdekében az utóbbi időben lejtőnek indult kétoldali kapcsolatok további romlását meg tudják állítani, és érdemi javulást tudnak elérni.

Felemlegette Bocskor Andrea kárpátaljai származású fideszes európai parlamenti képviselő ügyét. „Nem egy normális állapot”, hogy a képviselőnő nem mer karácsonykor hazamenni Kárpátaljára, mert felkerült a Mirotvorec nacionalista szervezet feketelistájára. Ahogy az sem normális állapot, hogy a „kárpátaljai magyarokat képviselő párt” irodáit és a szervezet elnökének otthonát „feldúlják házkutatás címén” az ukrán titkosszolgálatok – összegezte a kétoldalú kapcsolatok elmérgesedésének legutóbbi fejleményeit Szijjártó Péter.

A magyar tárcavezető hozzátette: Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője az Európai Parlament legutóbbi ülésén megerősítette, hogy a nemzeti kisebbségek jogait tiszteletben kell tartani. Szijjártó Péter közölte: kérte a főképviselő támogatását és határozott állásfoglalását a kérdésben.

A Külügyminiszterek Tanácsára érkező több tárcavezető is azt sürgette, hogy szigorítsák, illetve vezessenek be újabb szankciókat Oroszországgal szemben Alekszej Navalnij ellenzéki politikus őrizetbe vétele miatt. A szombati oroszországi tüntetéseken tapasztalt rendőri erőszakot Josep Borrell sem hagyta szó nélkül, a Twitteren kilátásba helyezte, hogy a mai uniós külügyminiszteri tanácskozáson megvitatják a lehetséges válaszlépéseket.

Újságírói kérdésre válaszolva azonban Szijjártó Péter azt mondta: a szankciók kérdése nem szerepelt napirendi pontok között.