Felszólítom a népet, hogy ne fogadják el ezt, ne maradjanak tétlenek és teljes szívvel tiltakozzanak a hadsereg puccsa ellen
– olvasható Aung Szan Szjú Csí hétfőn őrizetbe vett mianmari vezető előre megírt Facebook-üzenetében, ami arra utal, hogy a Nobel-békedíjas politikus sejtette, hogy a hadsereg puccsot fog megkísérelni kormánya ellen.
A katonai hatalomátvétel Mianmart ismét visszavezetné a diktatúrába – figyelmeztetett. Jóslata bekövetkezni látszik, ugyanis a hadsereg eltávolított 24 minisztert és helyettes tárcavezetőt és helyükre kinevezett 11 új minisztert.
A katonai hatalomátvétel előzménye, hogy a novemberi parlamenti választásokon az Aung Szan Szú Csí vezette Nemzeti Liga a Demokráciáért (NLD) elsöprő győzelmet aratott. Ez pedig meglehetősen szúrta a szemét a hadseregnek, amelynek a politikai szárnya, a Szövetségi Szolidaritás és Fejlődés Pártja (USDP) csupán 33 mandátumot szerzett a 476 fős törvényhozásban.
A Mianmart 1962 és 2011 között vezető hadsereg választási csalást kiáltott, és belengette, hogy ha nem vizsgálják felül az eredményeket, megteszik a szükséges lépéseket. Meg is tették, még az új parlament hétfői első ülése előtt őrizetbe vette Aungot, Vin Mjin államfőt és az NLD magas rangú tisztviselőit.
A hatalomátvétel – az eddigi jelentések szerint – erőszakmentesen történt, a katonaság utakat zártak a főváros, Nepjida és a legnagyobb város, Rangun utcáit, a televíziócsatornák adásai megszakadtak, az internet-hozzáférést pedig korlátozták.
Jelenleg a hadsereg tulajdonát képező Mijavadi televízió sugároz műsorokat, ebben jelentették be a kormányátalakítást, ahogy azt is, hogy Aung Hlaing, a hadsereg főparancsnoka vette át a hatalmat és egy évre szükségállapot lép életbe.
Figyelemre méltó, hogy az ENSZ korábbi mianmari különmegbízottja, Janghi Liszerint a hadsereg főparancsnoka ellen a Nemzetközi Büntetőbíróság is nyomoz a délkelet-ázsiai ország muszlim kisebbsége ellen elkövetett népirtás gyanújával, ezért Aung Hlaing mindenképpen ragaszkodik a politikai és gazdasági hatalmához. Máskülönben nemzetközi bíróságok eljárásai várnának rá. Megjegyzendő, hogy a rohingják elleni tisztogatóműveleteknek – amelyek következtében több százezren menekültek a szomszédos Bangladesbe és az ENSZ népirtásnak minősítette – Aung Szan Szjú Csí is falazott, tagadta a nemzetközi vádakat, ami árnyat vetett megítélésére a nemzetközi közösség szemében – írta a CNN.
Ez a szörnyűséges esemény mindenképpen visszaveti a demokratikus folyamatokat Mianmarban (...) a nemzetközi közösségnek meg kell szakítania minden kapcsolatot az országgal – hangsúlyozta Li.
A nemzetközi közösség ha még a kapcsolatokat nem is szakította meg, világvezetők egymás után ítélték el a történteket, üzenetük hasonló volt:
Ezzel szemben Kína arra az álláspontra helyezkedett, hogy Mianmar politikai és katonai szereplőinek az alkotmányos és törvényes kereteken belül kell megoldani a problémájukat a politikai és társadalmi stabilitás fenntartása érdekében. Vang Ven-bin külügyi szóvivő hangsúlyozta, hogy Kína Mianmar barátságos szomszédja, és figyelemmel követi az eseményeket.
A Guardian rámutatott arra, hogy Kínának jelentős kőolaj- és földgázkitermelési érdekeltségei vannak déli szomszédjánál, így felmerül a kérdés, hogy Peking sejtette-e vagy tudott-e a hadsereg szándékairól. A kínai külügyminiszter a katonai hatalomátvételt indokló választási vereség után találkozott Aung Hlaing tábornokkal, aki szóvá is tette az állítólagos választási csalásokat.
A Chatham House agytröszt szakértője a sorok között olvas: szerinte Kína egyáltalán nem örül a híreknek, mert egyébként kifejezetten jó kapcsolatot ápolt Aung Szan Szjú Csível, akivel a baráti viszony a rohingja-válság miatt kapott nemzetközi bírálatok hatására fokozatosan mélyült el. Peking már korántsem kedveli a hadsereget ugyanennyire, mert úgy a kínai álláspont szerint a katonaság a kínai befolyás elhárítására törekszik.
Kína álláspontját arról, hogy ami mianmarban történik, az az ország belügye, a demokratikus elvekkel nehezen megvádolható Thaiföld, Kambodzsa és a Fülöp-szigetek is osztották.