Minden jogi alapot nélkülöző lépés volt kiutasítani európai diplomatákat Oroszországból, és a döntés ismét megmutatta, hogy „nagyon távol áll a jogállamiságtól” mindaz, ami Alekszej Navalnij ellenzéki politikus ügyében zajlik Oroszországban – mondta Angela Merkel német kancellár pénteken Berlinben, röviddel az után, hogy az orosz külügyminisztérium nemkívánatos személynek minősített német, svéd és lengyel külképviseleti alkalmazottakat.
A német kancellár Emmanuel Macron francia államfővel a német-francia védelmi és biztonsági tanács ülése után tartott tájékoztatón kiemelte, hogy Németország fenntartja a válaszlépések jogát.
Németország készen áll megtorló intézkedéseket tenni, az orosz eljárásnak megfelelően ugyancsak személyek ellen. Ugyanakkor diplomáciai kötelességének tekinti az Oroszországgal folytatott párbeszéd lehetőségének megőrzését, mert Moszkva együttműködése nélkül nem lehet megoldani a nemzetközi közösség egy sor súlyos gondját
– fejtette ki Angela Merkel. Emmanuel Macron szintén elítélte az orosz vezetés lépését, és hangsúlyozta, hogy Franciaország szolidaritást vállal a Moszkva döntésével sújtott országokkal. Ugyancsak aláhúzta, hogy
a mélyreható különbségek ellenére fenn kell tartani az EU és a Kreml párbeszédét.
Angela Merkel kérdésre válaszolva megerősítette kormánya azon álláspontját, miszerint „egyelőre” nem kell összekapcsolni a Navalnij-ügyet az orosz földgázt Németországba szállító Északi Áramlat vezetékhálózat bővítésével, a befejezés előtt álló Északi Áramlat-2 vezetéképítési beruházással.
A lengyel külügyminisztérium közölte: készek megfelelő válaszlépéseket tenni, amennyiben Moszkva nem vonja vissza a Szentpéterváron akkreditált lengyel diplomata kiutasításáról szóló döntését.
EZT MEGELŐZŐEN A MINISZTÉRIUMBA BEKÉRETTÉK OROSZORSZÁG VARSÓI NAGYKÖVETÉT.
A tárcánál kiemelték: a lengyel diplomata „kizárólag a diplomáciai státuszából eredő, a bécsi konvencióval összhangban lévő szolgálati feladatait teljesítette”.
Svédország ugyancsak elítélte diplomatája kiutasítását Oroszországból, ugyanis teljesen visszautasítja az állításokat, amelyek szerint a diplomata tüntetéseken vett részt Oroszországban.
Linn Duvhammar svéd külügyi szóvivő nem zárta ki, hogy
STOCKHOLM HASONLÓ MÓDON FOG ELJÁRNI.
Hangsúlyozta, hogy Svédország „elítéli az orosz lépést, és fenntartják a jogot arra, hogy megfelelő választ adjanak”.
A nemkívánatosnak nyilvánított személyek számáról a moszkvai kommünikében nem tettek említést, a Rosszija 24 hírtelevízió ugyanakkor úgy értesült, hogy mindhárom ország részéről egy-egy diplomata státusú munkatársról van szó. A külügyminisztérium szerint a három érintett a szentpétervári svéd és lengyel főkonzulátus, illetve a moszkvai német nagykövetség alkalmazottja volt.