A német kormány mintegy egymilliárd eurós (csaknem 358 milliárd forintos) pénzügyi támogatást helyezett kilátásba még Donald Trump kormányzatának azzal a céllal, hogy Washington hagyja az Északi Áramlat 2 akadálytalan megépítését – írja a Szabad Európa angol nyelvű kiadása. Az Egyesült Államok ugyanis azzal fenyegetőzött, hogy gazdasági büntetőintézkedésekkel sújtja az Oroszországot Németországgal összekötő gázvezeték megépítésében részt vevő cégeket. 

A gázvezeték a duplájára, 100 milliárd köbméterre növelné az Oroszországból szállított földgáz éves mennyiségét Németországba. Kritikusai, így Washington és az Európai Unió keleti tagállamai (például Lengyelország és a balti államok) viszont az orosz uniós befolyás kiterjesztését látják benne. Nem beszélve az Oroszországtól való európai energiafüggőség növekedéséről. Az orosz gázszállítás emellett kikerülné Ukrajnát, megfosztva az unió felé közeledő, gazdasági nehézségekkel küszködő kelet-európai országot a tranzitdíjaktól. 

Az építkezést tavaly decemberben leállították az amerikai szankciók belengetése miatt, de azóta újraindultak a munkálatok, amelyek már a végső szakaszba érkeztek. Már csak 150 kilométernyi csövet kell lefektetni a német és dán felségvizek alatt.

Olaf Scholz német pénzügyminiszter a pénzt az amerikai cseppfolyósított földgázimport elősegítésére ajánlotta még augusztus elején egy, Steve Mnuchin akkori amerikai pénzügyminiszternek címzett leveléhez csatolt non-paperben, azaz diplomáciai emlékeztetőben – állítja a Német Környezetvédelmi Akció (DUH) nevű nonprofit szervezet a birtokába jutott dokumentumokra hivatkozva.

A német kormány hajlandó jelentősen növelni az német partok mentén építendő LNG-terminálok állami támogatását

– olvasható a levélben a Deutsche Welle beszámolója szerint. 

Sascha Müller-Kraenner, a DUH ügyvezető igazgatója az állítólagos vesztegetési kísérletet „botrányos, mocskos ügyletnek” nevezte, de a német baloldali pártok is mélységes felháborodásuknak adtak hangot. Sven-Christian Kindler, a Zöldek parlamenti képviselője azt nehezményezte, hogy „a német adófizetők pénzével próbálta kivásárolni magát Berlin az amerikai szankciókból”, Sevim Dağdelen, a Baloldali Párt politikusa pedig „egyenesen kriminálisnak” nevezte az ügyletet. 

Olaf Scholz, aki a német Szociáldemokrata Párt (SPD) politikusa, egyelőre nem kommentálta a hírt, de állítólag már készítik a vonatkozó közleményét. Scholznak vélhetően nem hiányzott a botrány, ugyanis kancellárjelöltként méretné meg magát SPD-s színekben az idén ősszel esedékes választásokon. 

Az európai energiafüggőségről, valamint az orosz befolyásról szólva Frank-Walter Steinmeier, a Német Szövetségi Köztársaság elnöke a Rheinische Post német lapnak adott interjújában védelmébe vette az Északi Áramlatot. Elhárítva a kritikákat, amelyek szerint Moszkva a gázvezetékkel nyomást tud gyakorolni az unióra, azt mondta: az üzemanyag-értékesítés „az Oroszországot Európával összekötő utolsó hidak egyike”.

Az Északi Áramlat 2 azután került ismét uniós politikusok kereszttüzébe, hogy Oroszországban őrizetbe vették, majd csaknem három év szabadságvesztésre ítélték Alekszej Navalnij ellenzéki aktivistát, a támogatására tartott tüntetések résztvevői ellen pedig túlzott erőszakkal léptek fel az orosz karhatalmi szervek. Többen is sürgették, hogy állítsák le a gázvezeték építkezését, mert ezzel nyomást lehetne gyakorolni a Kremlre a vezeték többségi tulajdonosán, a Gazprom állami vállalaton keresztül. A gazdasági érdekek viszont, úgy tűnik, felülírják az emberi jogok oroszországi helyzetének kérdését. 

Angela Merkel a múlt héten megerősítette kormánya azon álláspontját, miszerint „egyelőre” nem kell összekapcsolni a Navalnij-ügyet a vezetéképítési beruházással.