Már tavaly októberben kötelezettségszegési eljárás keretében szólította fel az Európai Bizottság (EB) Romániát a gyűlöletbeszéddel kapcsolatos uniós jog átültetésére − közölte keddi hírlevelében a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ).

A közlemény szerint ez az EB egy válaszleveléből derült ki, miután az RMDSZ és a Fidesz–KDNP európai parlamenti (EP) képviselői kétszer is írásbeli kérdéssel fordultak az EB-hez az úzvölgyi katonatemetőben 2019-ben történt erőszakos eseményeket követően.

Az EB beavatkozhat azokban az esetekben, amikor egy tagállam szisztematikusan nem tartja be az uniós jogot, vagy ha a nemzeti jogszabályok nem felelnek meg az uniós jognak

− emelte ki Vincze Loránt RMDSZ-es EP-képviselő, ugyanakkor azt is leszögezte, hogy az uniós jog helytelen alkalmazásának egyedi eseteit nemzeti szinten megfelelőbben lehet kezelni.

A 2019-es úzvölgyi erőszakos eseményeket követően, amikor románok egy csoportja ismételten azt kiabálta, „kifelé a magyarokkal az országból”, az ügyészség megalapozatlannak nyilvánította a magyar szervezetek feljelentését. A vádhatóság arra a következtetésre jutott, hogy a jelszó 

Ezt azzal indokolták, hogy a jelszó nem egy egész közösség, vagy egy meghatározott kisebbségi csoport ellen irányult, még akkor sem, ha egyértelműen magyar etnikumúakat céloztak meg − idézte fel az RMDSZ közleménye.

Az EP-képviselőknek írt mostani válaszában az EB azt ígérte, hogy a 2020 szeptemberében elfogadott rasszizmus elleni cselekvési terv alapján javasolni fogja az uniós szintű bűncselekmények listájának kiterjesztését a gyűlölet-bűncselekményekre és a gyűlöletbeszédre, az erről folytatandó párbeszédbe pedig bevonják az érdekelt feleket, köztük az érintett közösségeket képviselő szervezeteket. Vincze Loránt kifejezte meggyőződését, hogy a felszólítás annak köszönhető, hogy a magyar képviselők felhívták az EB figyelmét az úzvölgyi ügyben hozott ügyészségi döntés hibájára.

(Borítókép: Az úzvölgyi katonatemetőbe erőszakkal bejutott románok 2019. június 6-án. MTI / Veres Nándor)