Megállapodtak az Európai Unió külügyminiszterei, hogy négy magas rangú orosz tisztségviselő ellen hoznak szankciókat, Alekszej Navalnij ellenzéki aktivista bebörtönzése, és az ezt követő tömegtüntetéseken tapasztalt erőszakos hatósági fellépés miatt – közölték névtelenül nyilatkozó uniós diplomaták.
Ezt az amerikai Magnyitszkij-törvényhez hasonló uniós mechanizmust fogják – méghozzá első ízben – alkalmazni, amely hasonlóan az amerikai rendszerhez, az emberi jogsértést elkövetők szankcionálását teszi lehetővé – írja mások mellett a Euronews. Jóllehet, a szankciók várhatóan csak a jövő hónapban lépnek életbe.
Csalódottak lehetnek azok, akik ennél sokkal szigorúbb fellépést követeltek. Lengyelországi és a balti államok politikusai mellett
többen is akár az orosz földgázt egyenesen Németországban szállító Északi Áramlat-2 vezeték építésének leállítását követelték
az úgynevezett „Navalnij-ügyben″ feljegyzett jogsértések miatt, míg maga az orosz ellenzéki és közeli munkatársai a szerintük a putyini rendszert életben tartó orosz oligarchák szigorú, egyebek közt külföldi, uniós területen vagyoneszközeik befagyasztásával járó szankcionálását kérték.
A diplomaták viszont úgy fogalmaztak, hogy a büntetések a tüntetések leveréséért közvetlenül felelős tisztviselőkre fognak összpontosítani.
Leonyid Volkov, Navalnij támogatóinak vezetője uniós külügyminiszterekkel folytatott vasárnapi találkozóján megismételte, hogy
ha nyomást akarnak gyakorolni Moszkvára, akkor Kreml-közeli üzletembereket kell gazdasági büntetőintézkedésekkel sújtani.
Szerinte azzal, hogy a Navalnij megmérgezése miatt októberben szankcionált hat másik tisztviselővel együtt tízre emelkedett a listán szereplők száma, nem lehet túl sok mindent elérni.
A magyar külgazdasági és külügyminiszter a Facebookra feltöltött videójában tudatta, hogy az uniós külügyminiszterek döntését a szóban forgó szankciókról hosszas megbeszélés előzte meg, különös tekintettel arra, hogy Josep Borrell, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselőjének hetekkel korábbi moszkvai látogatása nem éppen az unió várakozásainak megfelelően sült el.
Szijjártó Péter Magyarország álláspontját ismertetve, közölte:
az EU és Oroszország közötti együttműködést az unió részéről stratégiailag kell megközelíteni, ami nem egyszerűsíthető le sem szankciókra, sem a Navalnij-ügyre.
Közölte azt is, hogy a világon számos helyen zajlanak tüntetések, amiről az unió „hol így, hol úgy" , olykor kettős mércét alkalmazva nyilvánít véleményt. A világpolitikai és világgazdasági körülmények, illetve a világjárvány miatt előállt helyzet azt mutatja, hogy megnőtt a nemzetközi együttműködés jelentősége, Oroszországnak pedig négy területen is fontos szerepe van. A kereskedelemben, a konfliktusok kezelésében, az energiaellátásban, a koronavírus-járvánnyal szembeni védekezésben.
Szijjártó Péter tájékoztatásának vonatkozó része a kilencedik perctől tekinthető meg.
Az amerikai Magnyitszkij-törvény névadója, Szergej Magnyitszkij könyvvizsgáló orosz belügyi vezetőket leplezett le, akik 230 millió dollárnak megfelelő összeget sikkasztottak el az orosz költségvetésből. Mégis ellene indult eljárás, és 2009-ben, vizsgálati fogságban meghalt. Valószínűleg agyonverték. A jogszabály az emberi jogsértést elkövetőek szankcionálását teszi lehetővé, erre épül az unió saját mechanizmusa is.