Hiába blokkolja az egész világot a koronavírus, Kína tovább növeli védelmi költségvetését. Az amerikai sajtó szerint Peking világuralomra tör, a kínai fegyverkezés azonban inkább a szomszédoknak okozhat fejfájást.
Viszonylag ritkán nyílik betekintés a kínai vezetés boszorkánykonyhájába, a Pekingben most zajló események azonban ezen alkalmak közé tartoznak. Pénteken az úgynevezett Népi Politikai Konzultációs Konferencia Nemzeti Bizottsága tartotta meg ülését, a 2200 fő körüli testületben a politika mellett más társadalmi csoportok is képviseltetik magukat. Ezt követően elkezdi munkáját a kínai törvényhozás, az Országos Népi Gyűlés. Az ide delegált háromezer küldött két héten keresztül folytat vitát, illetve szavaz a kormány munkáját meghatározó jogszabályokról.
A legfontosabb elemét a két találkozónak a vezető politikusok beszámolói alkotják. A világjárvány persze meghatározó témája a találkozónak, ahogyan a korábban évekig lázongó, majd tavaly elhallgattatott Hongkong és Tajvan is kiemelt téma lesz. De a sajtó és elemzők nagy érdeklődéssel várják Hszi Csin-ping kínai államfő beszédét is, aki egyebek mellett a következő, ötéves gazdasági tervről is beszámol majd.
Pénteken Li Ko-csiang miniszterelnök már bemutatta kormányának munkáját, amiben a vírus elleni sikeres védekezés a felvezetésben helyet kapott.
A Covid–19 ellen folytatott harcban a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottsága az emberéleteket minden más elé helyezte, Hszi Csin-ping főtitkár pedig személyesen hozta meg a szükséges döntéseket. Hála mindannyiunk áldozatos munkájának, a járvány feletti ellenőrzést sikerült konszolidálnunk
– mondta el Li Ko-csiang. Részletekbe menő beszédében a kínai kormányfő kitért például a járvány miatt bevezetett adócsökkentésekre, a munkanélküliség ellen hozott intézkedésekre és a társadalombiztosítási rendszer fejlesztésére is.
Bár Kína kétségkívül büszke a járványkezelésére, az idei év nagy dobása mégis a
hadseregfejlesztés lesz.
Annak ellenére, hogy Li Ko-csiang csak érintőlegesen említette a témát, arról a Népi Gyűlés szóvivője beszámolt egy újságírói kérdést követően. Ezután Peking a hadsereg költségvetésének 6,8 százalékos növelését tűzte ki célul 2021-re, ami 0,2 százalékos emelkedést jelent a tavalyi évhez képest. Akkor a koronavírus-járvány miatt volt alacsonyabb a védelmi büdzsé, 2019-ben 7,5 százalékos volt az emelés.
Azonban idén így is közel 206 milliárd dollárt költ Kína a hadseregre, ami tovább élezi a fegyverkezési versenyt a feltörekvő kelet-ázsiai ország és az Egyesült Államok között.
A hivatalos tájékoztatás szerint Kína a költségvetés harmadát különböző katonai infrastruktúrák építésére fordítja majd, a másik kétharmadból fegyvereket fejlesztenek, és abból fizetik ki az állomány bérét is. Washingtonban azonban a flottafejlesztés miatt aggódnak. Az amerikai haditengerészet és parti őrség tavaly decemberben adott ki egy jelentést, szerintük két évtized alatt Kína a háromszorosára növelte flottáját. Szakértők szerint ezzel a tempóval Peking beéri az Egyesült Államokat, és már most komoly veszélyt jelent, ezzel szemben a Kínai Felszabadító Hadsereg tagjai állítják: a feszültségért Washington a felelős, Kína csak védi érdekeltségeit a nemzetközi vizeken.
Tavaly szeptemberi jelentésében a Pentagon arról írt, hogy Kínának összesen 350 hadihajója és tengeralattjárója lehet, a CNN tegnap megjelent cikke pedig 2025-ig több mint 400 darabos flottát jósol. Ezzel szemben az Egyesült Államoknak 355 hadihajója és tengeralattjárója van, szakértők szerint azonban egyelőre Washingtonnál van a technológiai fölény. Eltérő továbbá Peking fejlesztéseinek stratégiai célja. A kínai flotta elsősorban a kisebb vízkiszorítású, de mozgékony hadihajók gyártására koncentrál, ami a partok védelmére, a regionális erőfölény megszerzésére alkalmas. Ezzel szemben az Egyesült Államok a globális erőkivetítési képességben erős:
ez magyarázza, hogy Kínának most készül a harmadik repülőgép-hordozó hadihajója, míg az amerikai haderő kötelékeiben tizenegy ilyen eszköz szolgál.
A kínai fegyverkezés ezért elsősorban a kelet-ázsiai térségben boríthatja fel az erőegyensúlyt. A South China Morning Post összeszedte a térségben tervezett védelmi költségvetéseket, listájuk szerint még a szintén középhatalmi babérokat tervezgető India is csak a kínai büdzsé kevesebb mint negyedét, 49 milliárd dollárt tervezett be. Japán a fegyverkezési programja ellenére is csak 51 milliárd dolláros védelmi büdzsével rendelkezik, míg a térség puskaporos hordója, Tajvan csak 13,2 milliárdot költ idén. Igaz, a Kínával szembeni függetlenségét féltő szigetország számíthat az Egyesült Államok támogatására. Márpedig ahogyan az az SCMP összesítéséből kiderül, bár Washington csak 0,3 százalékkal emeli költségvetését idén, így is az amerikaiak költségvetése a legmagasabb: 2021-ben mintegy 740,5 milliárd dollárból fegyverkeznek.
(Borítókép: a Tienanmen téren őrködő egyenruhás a Kínai Kommunista Párt emblémája előtt. Fotó: Feng Li / Getty Images Hungary. )