Korábban írtunk arról, hogy az európai királyságok uralkodói példamutatóan részt vesznek a koronavírus-járvány elleni védekezésben azzal, hogy – jellemzően a média kereszttüzében – beoltatják magukat. Mostani cikkünkben annak néztünk utána, hogy a világon mely távolabbi monarchiák uralkodói oltakoztak már.
Ázsiában jelenleg 13 monarchia van, és uralkodóik megnevezése lehet akár király, császár, sah, szultán, emír, esetleg sejk is.
Bahrein
Hamad bin Isa Al Khalifa király 2002 óta ül Bahrein trónján. A 70 éves uralkodót már 2020 decemberében beoltották koronavírus ellen a kínai Sinopharm-vakcinával.
Bhután
Dzsigme Keszar Namgyal Vangcsuk bhutáni király 2006-ban lett hivatalosan Bhután uralkodója. Az oltási programot követve márciusban Bhután is a 65 év felettieket, az egészségügyi dolgozókat, valamint a krónikus betegeket kezdte el először beoltani. A 41 éves uralkodó még nem kapta meg az oltást.
Brunei
Hadzsi Hasszanal Bolkiah szultánt
1968-ban koronázták meg, így a világ egyik legrégebb óta hatalmon lévő szultánja.
Viszont az uralkodási idő tekintetében a második helyen áll, ugyanis II. Erzsébet brit királynő 1952-ben lett koronás fő. A 74 éves szultán az oltási program keretében már megkapta az oltást.
Egyesült Arab Emírségek
Halífa bin Zájed al-Nahján sejk az Egyesült Arab Emírségek elnöke, Maktúm bin Rásid Ál Maktúm pedig az ország alelnöke, miniszterelnöke, valamint Dubaj emírje. Januárban több emirátusi vezető és miniszter is megkaphatta az oltást.
Japán
Japán jelenlegi uralkodója 2019 óta Naruhito császár. A japán miniszterelnök bejelentéséből kiderült, hogy a 70 év felettiek beoltását februárban már megkezdték, de gleccserlassúsággal zajlik a szigetország oltási kampánya:
a jelenlegi tempó mellett 126 évig tartana beoltani a 126 milliós lakosságot. Naruhito császár 61 éves, tehát az oltásra még várnia kell.
Jordánia
A Jordán folyó bal partján található terület a XVI. századtól az Oszmán Birodalom része volt annak 1918-as összeomlásáig. 1921-ben létrejött a Transzjordániai Emirátus, amely 1946-ban alkotmányos monarchia lett. II. Abdullah Jordánia jelenlegi királya, aki 1999-ben foglalta el a trónt. Január közepén a kínai Sinopharm-vakcinát kaphatta meg.
Kambodzsa
Norodom Szihamoní király 2004 óta tölti be az uralkodói posztot. Kambodzsa – sok országhoz hasonlóan – márciusban kezdte meg az oltások beadását. A 67 éves királyt valószínűleg már ebben a hónapban be is oltják.
Katar
2013 óta tölti be Tamím bin Hamád Al Táni katari emír a vezetői tisztséget. A koronavírus-járvány elleni védőoltást december végén már megkaphatta.
Kuvait
Navaf el-Ahmad el-Dzsábir Ál Szabáh 83 évesen ült tavaly szeptemberben a trónra elhunyt féltestvére után. A kuvaiti oltási programban – a többihez hasonlóan – a 65 év felettieknek, illetve az egészségügyi dolgozóknak adták be először a Pfizer–BioNTech-vakcinát. Az idős államfő is megkapta, szerinte
biztonságosan használható.
Malajzia
Al-Sultan Abdullah király januárban jelentette be Malajziában a szükségállapot bevezetését. A 61 éves király az oltási programot követve még nem adatta be magának az oltást.
Omán
2020 januárjában lett Omán új szultánja Hajszán bin Tárik asz-Szaid. Az Arab-félszigeten található országban már decemberben megkezdték az oltakozást a Pfizer–BioNTech vakcinájával.
Szaúd-Arábia
A nagy nemzetközi befolyással bíró kőolajtermelő ország története nagyon régre nyúlik vissza. Az országot irányító dinasztia, a Szaúd család eredete a XVIII. század első felére tehető. A szaúdi állam abszolút monarchia, vagyis a király kezében összpontosul a hatalom.
A jelenlegi, 2015 óta trónon ülő Szalmán bin Abdulazíz Ál Szaúd király január közepén (85 éves korában), példamutatóan elöl járva beadatta magának a Pfizer–BioNTech vakcináját.
Thaiföld (az egykori Sziám)
Története a XIII. században kezdődött, de nem sokkal később több szomszédos állam foglalt el sziámi területeket. 1939-ig Sziám volt a királyság hivatalos neve, de 1949-től újra Thaiföld a megnevezése. Maha Vajiralongkorn király – a világ leggazdagabb uralkodója – 2019 óta tölti be az uralkodói tisztséget Thaiföldön. Jelenleg 68 éves.
Thaiföld februárban az AstraZeneca-vakcinával megkezdte az oltást a krónikus betegek körében, de korára való tekintettel a király is megkaphatta a vakcinát.
Afrikában három apró monarchiát ismerünk: a Lesothói Királyságot, a Marokkói Királyságot és eSwatini (korábbi nevén: Szváziföld) királyságát.
Lesothói Királyság
III. Letsie lesothói király 1996-ban került Lesothó uralkodói székébe. Március 5-én jelentették be, hogy a kis ország első beoltottja maga a király lesz, őt követi majd a miniszterelnök.
Marokkói Királyság
Marokkó történelme a föníciai hódításig nyúlik vissza, akkor alapították az első nagy tengerparti városokat. Az ország uralkodója jelenleg VI. Mohamed király, aki már januárban megkapta az oltási kampány keretében a koronavírus elleni vakcinát.
eSwatini Királyság
A korábban Szváziföld néven ismert kis ország Afrika utolsó abszolút monarchiája, amely Magyarország területének ötödén terül el. 1968-ban vált függetlenné Nagy-Britanniától, majd III. Mswati, a jelenlegi uralkodó 2018-ban átneveztette
a királyság fennállásának 50. évfordulóján eSwatinire, azaz Szvázi Királyságra.
Kikérték maguknak, és ragaszkodnak hozzá, hogy innentől kezdve mindenki csakis így nevezheti meg országukat, végre elkerülve a Svájccal való összekeverés problematikáját is (Switzerland – Swaziland).
Az amerikai kontinensen található monarchiák (pl. Barbados, Bahama-szigetek, Jamaica vagy Kanada) mind a Nemzetközösség tagjai, nagy részüknek pedig a királynő, II. Erzsébet a formális uralkodója. (A Nemzetközösség a korábbi Brit Nemzetközösségből alakult, de a politikai korrektség miatt megváltoztatták a nevét, hiszen az egyenrangú partnerek társulása mellett a briteknek nincs kiemelt szerepük benne.)
Hasonló itt is a helyzet, mint az amerikai kontinensen. Ausztrália, Új-Zéland, Pápua Új-Guinea vagy a Salamon-szigetek névleges uralkodója szintén II. Erzsébet. Ezzel szemben Tongán más a felállás.
Tonga
A 3 szigetcsoportból álló ország mintegy 750 négyzetkilométer, amelyen nagyjából 108 ezer ember él. Gazdaságát a külföldön dolgozók keresete határozza meg, sokan a környező országokban (pl. Ausztrália) dolgoznak. A kultúrája iránt érdeklődők miatt sokan látogatják, a turizmus a legmeghatározóbb ágazat.
Tonga királya 2012 óta VI. Tupou. A koronavírus-járvány ellen a kis szigetország is küzd, terveik szerint az év végére a népesség több mint 70 százalékát beolthatják, köztük az uralkodót is.
(Borítókép: Hamad bin Isa Al Khalifa, Bahrein királya. Fotó: Mohamed Farag / Anadolu Agency / Getty Images)