Nem csak a világpolitikai színtéren keményít be Peking. A héten életbe léptetett nyugati szankciókat követően a kínai társadalmat is eredményesen mozgósítja a kormány: az Egyesült Államokban dúló rasszizmusról közölt jelentés mellett a H&M divatcég is célkeresztbe került. Erre utal az, hogy a vállalat gyakorlatilag eltűnt a kínai internetről, a Nyugat-ellenes kommentelők legnagyobb örömére.
Saját fegyverével lő vissza a kínai kormány az Egyesült Államokra. Napokkal azt követően, hogy több nyugati ország a Hszincsiang Ujgur Autonóm Területen élő muszlim kisebbséggel szemben elkövetett atrocitásokra hivatkozva szankciókat léptetett életbe kínai tisztviselőkkel szemben, Peking az Egyesült Államokban történt emberi jogi visszaélésekről közölt jelentést. A terjedelmes dokumentumban hosszasan sorolják az amerikai közélet, társadalom és gazdaság problémáit.
Nem ez az első alkalom, hogy az emberi jogokra alapozott támadásokra válaszul Kína a nyugati világ vélt vagy valós bűneit hánytorgatja fel. Miután hétfőn több nyugati állam bejelentette a Kínát sújtó szankciókat, a pekingi külügyminisztérium szóvivője egy sor európai állam történelmi bűneit sorolta fel. Megemlékezett például az Algéria francia gyarmatosítása során elkövetett genocídiumról, az Egyesült Királyság visszás afrikai térhódításáról, a náci Németország világháborús haláltáborairól, és a nyugati szövetségesek Afganisztán, Irak, Szíria és Líbia ellen indított katonai műveleteiről.
Remélem, megértik: Kína nem Irak, Líbia vagy Szíria. De legfőképpen nem a 120 évvel ezelőtti Kína
– utalt az egykoron az ázsiai ország gyarmatosítására tett nyugati kísérletre a kínai külügyi szóvivő, Hua Csunjing.
Ezek a közlemények inkább a kínai lakosságnak, semmint a nyugati világnak szólnak. Pekingben is tudják, hogy a Joe Biden amerikai elnök által építgetett koalíció az erőpolitikából ért, ezért is talált gyorsan egymásra a térségben egyébként rivalizáló Kína és Oroszország. Órákkal a szankciók bejelentését követően, kedden Vang Ji kínai és Szergej Lavrov orosz külügyminiszter közösen tartott sajtótájékoztatót Kantonban. Ebben kezdeményezték az ENSZ Biztonsági Tanácsának összehívását, amit szerintük a nemzetközi konfliktusok elszabadulása, az egymás belügyeibe történő egyre durvább beavatkozás indokol. Egyben megerősítették, hogy Kína és Oroszország stratégiai partnerként tekint egymásra.
Szintén a keményebb kínai fellépés jegyében Peking az Európai Uniónak is visszaütött. Brüsszeli tisztségviselőket és európai parlamenti képviselőket, de a berlini Merics kutatóközpont munkatársait is kitiltotta az országból. A Kína-kritikus munkái miatt bírált think tank közleményben reagált a döntésre: „Független kutatóműhely vagyunk, célunk Kína mélyebb és sokoldalúbb megismerése.” A pekingi válaszlépés azonban nem marad el a politikai és kutatói szféra szereplőinek szankcionálásánál.
Szerdán gyakorlatilag eltűnt a kínai internetről a H&M divatmárka: egyetlen webshopon sem lehet vásárolni termékeikből, és a weboldaluk sem érhető el.
Ez vélhetően összefügg azzal, hogy korábban a svéd vállalat közleményben ítélte el a Hszincsiangban zajló kényszermunkát. Nyugati jelentések szerint ugyanis a térség gyapotföldjein gyakorlatilag ingyenmunkával zsigerelik ki az ott élő muszlim kisebbséget, a helyi beszállítókkal együttműködő globális divatvállalatokon ezért egyre nagyobb a nemzetközi nyomás. Erre reagált korábbi közleményében a H&M, a jelek szerint azonban eltaktikázta magát. Az online elérés vélhetően központi akadályoztatása mellett ugyanis a kínai lakosság is a svéd divatmárkán vezeti le a dühét. A Hszincsianggal kapcsolatos nyugati kritikák, illetve az arra adott kínai reakciók feltüzelték a kínai felhasználókat, a közösségi oldalakon többen állítják: ha vissza is tér az éterbe a H&M, ők akkor sem vásárolnak többet a divatcég termékeiből.
(Borítókép: A H&M üzlete Kínában, 2007-ben. Fotó: Cancan Chu / Getty Images)