A Szuezi-csatornát eltorlaszoló, közben már kiszabadított Ever Given konténerhajó nem hagyhatja el a csatorna övezetét mindaddig, amíg ki nem vizsgálják, miért akadt el, amivel hat napra lezárta az Európa és Ázsia közötti lerövidített hajózási útvonalat.
Az okozott kárt milliárdokra becsülik, dollárban.
A Lloyd's biztosító számításai szerint csupán a szállított áru késése óránként 400 millió dolláros veszteséget okozott.
Egyiptom kárát napi 12-14 millió dollárra taksálják. Ekkora bevételtől esett el, amíg nem számíthatta fel az csatornahasználati díjat.
Romániába egy 130 ezer juhból álló szállítmány indult. Óránként növekedett elhalálozási arányuk még akkor is, ha a szállítmányozó az előírásokkal összhangban 25 százalékkal több, az állatoknak szánt élelemmel indult útjára – állítja az Animals International állatvédelmi szervezet képviselője.
Több mint 450 hajó torlódott fel a csatorna mindkét bejáratánál hat nap alatt. Alternatív útvonaluk a Jóreménység-foka mellett vezet, azaz meg kellett volna kerülniük Afrikát, ami két héttel hosszabbítja meg az utazást.
Gamal Abdel Nasszer elnök 1956 júliusában államosította a brit-francia tulajdonban levő csatornát. Az ENSZ egy, a csatornát felügyelő nemzetközi konzorcium létrehozásával próbálta enyhíteni a feszültséget. Ezt azonban az érintett felek elutasították. Nagy-Britannia és Franciaország – Izrael bevonásával – katonai beavatkozással próbálta visszahódítani tulajdonát, sikertelenül. A csatornát hónapokra lezárták.
A júniusi háborúban Izrael és Egyiptom között, 1967-ban, maga a csatorna és környéke is csatatér volt. A hajóknak nyolc évig meg kellett kerülniük Afrikát, hogy elérjék úticéljukat. A csatornát csak az 1975-ös békemegállapodás aláírása után nyitották meg.
A Tropic Brilliance olajszállító 2004-ben akadt el szinte pontosan ugyanúgy, mint az Ever Given, azzal a különbséggel, hogy megfeneklett. Körül kellett ásni, és kimélyíteni a medret, hogy kiszabadítsák. Három napig állt a forgalom.
A 93 ezer tonnás Okal King Dor teherhajót heves szél- és homokvihar fordította el, így rövid időre megbénította a forgalmat. A vontatóhajók azonban szerencsére nyolc óra alatt kiszabadították. Akkoriban a globális kereskedelem mindössze 8 százaléka vette igénybe a csatornát; sokkal kevesebb, mint ma, így a kár is elenyésző volt a mostani számokkal összehasonlítva.
2017-ben elromlott az OOCL Japan kormányszerkezete, és a merőlegesen elfordult hajó elállta a 164 kilométer hosszú csatornát. Szerencsére ezt is órák alatt kiszabadították.
Az Ever Given ezekhez képest nem sokkal hosszabb ideig torlaszolta el az útvonalat.
Amikor fölmerült a kérdés, többen kétkedve ingattuk a fejünket. Kizárt dolog.
Pedig van.
A teher- és szállítóhajókat kétféle módon bérlik. Az egyik szerint a feladat A-ból B-be kell elszállítani az árut – határidő nélkül. A másik szerződés az ún. time charter, amikor – az autóbérléshez hasonlóan – a hajók bérlete is időhöz kötött.
A görög hajótulajdonosok bonyolítják le a nemzetközi szállítmányozás több mint egyötödét, és az uniós hajóforgalom több mint felét. Akik közülük time charter-szerződést kötöttek, valamennyit kerestek az üzleten. A többiek buktak.
A szállítási díjszabás valamelyest emelkedett a dugó óta. A hajótulajdonosok profitja azonban elenyésző a veszteségekhez képest.
A hivatalos még várat magára.
Egy szellemes mémgyártónak azonban van ötlete:
Szabályba kell foglalni a Szuezi-csatornán áthaladó hajók méretét.
„A hajónak rövidebbnek kell lennie a csatorna szélességénél” – írta.
(Borítókép: Az Ever Given 2021. március 29-én. Fotó: Mahmoud Khaled / Getty Images)