Írország fontolgatja, hogy később adná be a Pfizer/BioNTech koronavírus elleni vakcinájának a második adagját, hogy ezzel tartsák az oltási program eredetileg meghatározott ütemtervét, jelentette be szerdán az ír egészségügyi miniszter, Stephen Donnelly.

Donnelly újságíróknak hozzátette: egyelőre csak tesztelik, lehetséges-e meghosszabbítani a két vakcinadózis közt a gyártó által ajánlott négyhetes intervallumot. Azt is elmondta, igyekeznek tartani az oltási program ütemtervét az AstraZeneca és a Johnson & Johnson vakcinájával kapcsolatos hírek ellenére is.

Az AstraZeneca és a Johnson & Johnson vakcinájával kapcsolatban felmerült, hogy bizonyos esetekben vérrögképződést okozhattak, de ezt az Európai Gyógyszerfelügyelet (EMA) cáfolta. Ugyanakkor német és norvég kutatók kimutatták, hogy van összefüggés a vérrögképződéses esetetek és a vakcinák beadása között.

A kórházak leterheltsége miatt április 25-ig meghosszabbítják a járványügyi korlátozások többségét, de a jövő héttől megnyílnak az óvodák és a bölcsődék, lehetséges a szabadtéri csoportos sportolás is, jelentette be szerdai sajtóértekezletén Adam Niedzielski lengyel egészségügyi miniszter.

A miniszter azzal indokolta a zárlat folytatását, hogy

A helyzet szerinte annak ellenére is nehéz, hogy a kórházi férőhelyek foglaltsága több mint egy hete stabil.

A március végén elrendelt járványügyi korlátozások meghosszabbítása alól kivételt jelentenek az óvodák és a bölcsődék, amelyek hétfőtől újból megnyílhatnak. Lehetséges a szabadtéri csoportos sportolás is, amennyiben ennek folyamán 25 embernél többen nem gyűlnek össze, írja az MTI.

Niedzielski közölte: a május 3-ai lengyel állami ünnepet magában foglaló hosszú hétvégéig zárva kell tartani a szállodákat. Nem zárta ki, hogy más korlátozásokat vajdaságonként oldjanak majd fel, a regionális járványadatok csökkentésétől függően.

Az április 25-ig meghosszabbított korlátozások a jelenleg zárva tartó plázákra, barkács- és bútoráruházakra, kulturális és sportlétesítményekre, a fodrászatokra és a kozmetikai szalonokra vonatkoznak. Egyelőre folytatódik a távoktatás is az általános és középiskolákban, valamint az egyetemeken.

A mintegy 31 millió felnőttet, vagyis Covid–19 elleni vakcinázásra jogosult lakost számláló Lengyelországban szerdáig több mint 7,9 millió oltást adtak be, ezen belül több mint 2,1 millió embert az alkalmazott vakcinák második dózisával is beoltottak.

Hogy mivel oltották be, az nem egészen világos, de a második dózis, koronavírus elleni vakcinát is megkapta Vlagyimir Putyin orosz elnök – írja az Interfax hírügynökség.

Oroszországban három orosz vakcinával oltanak. Egyikük a Magyarországon is használt Szputnyik V, a második az EpiVacCorona, a harmadik a CoviVac. Az első nyugati politikus, akit beoltottak vele, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter volt.

A Kreml márciusban tett bejelentést arról, hogy Vlagyimir Putyint, akit az ország legszexibb emberének választottak, beoltották, de azt nem árulták el, hogy mikor és mivel.

A Robert Koch Institute adatai szerint már 12,7 millió német kapta meg legalább az első dózisát a koronavírus elleni oltóanyagból, így a német lakosság már több mint 15 százalékát beoltották. Közülük ötmillióan a második dózisukat is megkapták.

Németországban a Pfizer/BioNTech, az AstraZeneca és a Moderna vakcináját használják. Jelenleg fontolgatják, hogy az AstraZenecát első dózisként megkapó, 60 év alatti személyeknek második dózisként egy másik fajta vakcinát adjanak be.

Soha többé nem adnak be oltást Dániában a a brit–svéd gyártó, az AstraZeneca vakcinájával – idézi a The Guardian a dán TV2 meg nem nevezett forrásokra hivatkozó hírét. A döntés hosszú idővel veti vissza az ország oltási programját, Dániában ugyanis ezután csak a Pfizer és a Moderna vakcinájával lehet oltani. Jan Pravsgaard Christensen, a Koppenhágai Egyetem immunológusa az angol nyelvű Copenhagen Postnak azt mondta, a dánokat így nem fogják beoltani 2021 végéig.

A világon 137 456 881 ember fertőződött meg koronavírussal a járvány kezdete óta, a halálos áldozatok száma 2 959 641 a baltimore-i Johns Hopkins Egyetem szerda reggeli adatai szerint. 78 315 387-en gyógyultak fel eddig a vírus okozta betegségből.

Az elmúlt 24 óra alatt alatt 793 078 új fertőzöttet és csaknem 14 ezer halottat regisztráltak a világon.

A fertőzés 192 országban és régióban van jelen.

Magyarországon regisztrálták lakosságarányosan a második legtöbb koronavírus miatti halálesetet a világon a járvány kezdete óta, hazánkat csak Csehország előzi meg ebben az adatban. Az elmúlt hét nap alapján pedig Magyarország első a világon az említett halálozási ráta tekintetében, és Csehország követi.

Szakértők szerint a diagnosztizált esetek száma nem tükrözi pontosan a valóságot, mert az egyes országokban többé-kevésbé korlátozott a tesztek száma, és a nyilvántartás kritériumai is különböznek.

• Az Egyesül Államokban eddig 31 345 992 fertőzöttet és 563 446 halálos áldozatot regisztráltak.
• Indiában 13 873 825 fertőzöttet és 172 085 halálos áldozatot jegyeztek fel, 12 336 036-an felépültek a betegségből.
• Brazíliában 13 599 994 fertőzöttről és 358 425 halálos áldozatról tudni, 11 975 121-en meggyógyultak.
• Franciaországban 5 167 265 fertőzöttet és 99 639 halálos áldozatot regisztráltak.
• Oroszországban 4 605 444-re nőtt az igazolt fertőzöttek száma, a halálos áldozatoké 101 882-re, a gyógyultaké pedig 4 233 065-re emelkedett.
• Az Egyesült Királyságban 4 390 801 a fertőzöttek száma, és 127 369-en haltak meg a betegségben.
• Törökországban 3 962 760 fertőzöttet regisztráltak eddig, a halálesetek száma a hivatalos közlés szerint 34 455.
• Olaszországban 3 793 033 fertőzöttet tartanak nyilván, a halálos áldozatok száma 115 088, és 3 158 725-en gyógyultak fel a Covid–19-ből.
• Spanyolországban 3 376 033 fertőzöttet és 76 625 halálos áldozatot regisztráltak.
• Németországban 3 054 025 a fertőzöttek száma, 79 137 a halottaké, 2 726 910-en meggyógyultak.
• Lengyelországban 2 599 850 fertőzöttet, 59 126 halálesetet és 2 219 655 gyógyultat tartanak nyilván.
• Argentínában 2 579 000 a fertőzöttek és 58 174 a halottak száma.
• Kolumbiában 2 569 314 fertőzöttet és 66 482 halálos áldozatot tartanak nyilván.
• Mexikóban 2 286 352 az igazolt vírusbetegek és 210 282 a halottak száma.
• Iránban 2 118 212 fertőzöttet, 65 055 halálesetet és 1 729 293 gyógyultat regisztráltak.
• Ukrajnában 1 939 777 fertőzöttet és 39 944 halálos áldozatot tartanak számon, 1 491 329-en meggyógyultak.
• Kínában (Hongkong és Makaó nélkül) 102 103 fertőzéses esetet tartottak nyilván, valamint 4844 halálos áldozatot és 96 7688 gyógyultat.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2020. március 11-én nyilvánította világjárványnak a koronavírust, amely Vuhan kínai nagyvárosból terjedt el.

Banglades fővárosából, Dakkából menekülnek a lakosok, mivel hamarosan a járványt megfékezni hivatott lezárások elé néznek. Országos szinten leállítják az utasszállítást, valamint a nemzetközi repülőjáratokat, és bezárják az irodákat szerda éjjeltől. 

A 20 milliós fővárosból rengetegen kétségbeesetten keresnek járművet, hogy hazatérhessenek szülővárosukban vagy -falujukba, mivel csak a munkájuk miatt tartózkodtak a fővárosban, írja az Al Jazeera.

A helyi nyilatkozók állítása szerint a megnőtt kereslet miatt megduplázódtak az utazási jegyárak.

Egészen elképesztő bűncselekményre vetemedett egy szerb bűnbanda: negatív koronavírusteszteket, különböző okmányokat, de még a Pfizer–BioNTech oltóanyagának a címkéjét is hamisították. A rendőrség kedden fogta el a hattagú bandát, akik 2020 januárja óta végezték tevékenységüket. 

Idén március végén a rendőrség egyébként már őrizetbe vett egy férfit, aki a belgrádi vásárcsarnokban, a szerb főváros legfőbb oltópontján dolgozott önkéntesként, és hamis oltási igazolásokat állított ki – írta az MTI, hogy mit közölt az N1 regionális hírtelevízió szerdán.

Egy brit kutatás azt vizsgálja, hogy a különböző vakcinák kombinálása, tehát az első és a második dózisnál két különböző vakcina használata hogyan hat az immunitásra. A kutatók szerdán jelentették be, hogy a vizsgálatokba most beleveszik a Moderna és a Novavax oltóanyagát is. 

Eddig a Pfizer és az AstraZeneca vakcinájával vizsgálták a hatást. A kísérletet februárban kezdték el, aminek legelső eredményei áprilisban vagy májusban várhatók, írja a Reuters. 

A Kongói Demokratikus Köztársaság április 19-én kezdi el a lakosság koronavírus elleni beoltását. Az afrikai országba 1,9 millió AstraZeneca-vakcina érkezett március másodikán a COVAX-program jóvoltából. Eredetileg azonnal el akarták kezdeni a tömeges oltást, de elhalasztották a beoltás kezdetét, miután több európai ország is felfüggesztette az AstraZeneca használatát.

A COVAX-ot azért hozta létre az Egészségügyi Világszervezet, hogy a szegényebb országok is mihamarabb vakcinához juthassanak. 

A járvány kezdete óta Kongó több mint 28 ezer fertőzést és 745 koronavírus miatti halált regisztrált, írja a Reuters.

Az Európai Bizottság úgy döntött, hogy nem kívánják meghosszabbítani az AstraZenecával és a Johnson & Johnsonnal (J&J) kötött európai uniós szerződéseket – írja az olasz lapra, a La Stampára hivatkozva a Reuters. A szerződések 2021 végéig érvényesek.

Eszerint az Európai Unió inkább olyan koronavírus elleni vakcinákra koncentrálna, amelyek az mRNS-technológiát használják. Ilyen az amerikai Pfizer és a Moderna vakcinája is. 

Mind a J&J, mind az AstraZeneca vakcinájával beoltottak között tapasztaltak vérrögképződést, amely esetenként halálhoz is vezetett.

Németországban a szövetségi és regionális egészségügyminiszterek megegyeztek abban, hogy azok a 60 év alatti személyek, akik AstraZeneca-vakcinát kaptak első oltásként a koronavírus ellen, a második dózist egy másik oltóanyagból kapjanak.

A bajor egészségügy-miniszter, Klaus Holetscheck azt nyilatkozta, hogy ez a megoldás jobb szintjét fogja nyújtani a koronavírus elleni védelemnek, írja a The Guardian.

Az új szabály mellett azt is bevezették, hogy 12 héttel az első dózis után kapják meg az említettek a második adagot.

India egészségügyi minisztériuma rekordszámú új fertőzöttet regisztrált az elmúlt 24 órában. Ennek ellenére a hinduizmus követői közül több százezren gyűltek össze a Gangesz folyónál szerda reggel abból a célból, hogy megfürödjenek benne. 

Az eseményt felügyelő rendőr azt mondta, hogy körülbelül 650 ezren fürödtek szerda reggel. A Reuters forrásai szerint szinte nem volt senki, aki maszkot viselt volna, vagy fizikai távolságot tartott volna, így az ünnepség egyáltalán nem volt járványbiztosnak nevezhető.

A hinduizmusban a Kumbh mela az egyik legfontosabb ünnepség, egy zarándoklat, amelynek keretében a hívek rituálisan megfürdenek a Gangesz folyóban. 

Több mint 184 ezer új koronavírus-fertőzöttet regisztráltak Indiában az elmúlt 24 órában. Országos szinten így már 13 millióan fertőződtek meg a járvány kezdete óta, és több mint 12 millióan gyógyultak fel a vírus okozta betegségből. 

Az elhunytak száma 1027-tel nőtt, így összesen kicsivel több mint 172 ezren haltak meg a koronavírus miatt Indiában.

Kedden a brazil szenátus bejelentette, hogy kivizsgáltatja Jair Bolsonaro elnök járványkezelését, aki amíg tavaly nyáron el nem kapta a vírust, még maszkot sem volt hajlandó hordani. Az elnököt a szakértők és a közvélemény is hibáztatja a kritikus brazil járványhelyzet miatt; szerintük Bolsonaro sorozatosan követte el a hibákat, kezdve a vírus súlyosságának tagadásával.

Eközben a Bolsonaro-párti törvényhozók olyan vizsgálatot terveznek elindítani, ami a brazil államok és helyi községek járványkezelését értékelné, írja a Reuters. 

Hevesebben támadja a fiatalokat Brazíliában a koronavírus helyileg kialakult variánsa. A kórházakban 52 százalékban 40 év alattiak fekszenek. Az MTI szerint ok lehet az is, hogy az idősebbek körében növekszik a beoltottság, míg a fiatalok kevésbé szigetelik el magukat, nem tartanak eléggé a járványtól. 

Jelenleg Brazília a világjárvány globális góca. A ragály miatt már egy hete naponta több mint négyezren halnak meg, a halálos áldozatok száma meghaladja a 350 ezret. A kórházakban nincs elég intenzív kezelést biztosító hely, és vannak, akik szabad helyre várva halnak meg. 

Kedden egyébként a koronavírus fertőzőbb brazil variánsától tartva a francia kormány felfüggesztette a légi közlekedést Brazíliával.

Argentína egészségügyi minisztere méltatta a kínai vakcinát. A politikus azt monda, hogy a Sinopharm-oltóanyag hasonló arányban nyújt védettséget, mint a brit–svéd fejlesztésű AstraZeneca vagy a többi vakcina.

Hozzátette, hogy a kínai vakcina fertőzés esetén mérsékli a megbetegedés súlyosságát, és nincsenek komoly mellékhatásai. Argentínában februárban engedélyezték a Sinopharm vészhelyzeti használatát. Március 25-től a 60 év felettiek is megkaphatják.

Az Izraeli Gyermekorvosok Szövetsége azt javasolta, hogy az országban kezdjék meg a 12–15 év közöttiek koronavírus elleni beoltását – közölte a tel-avivi egészségügyi minisztérium.

Érvként azt említették, hogy a gyerekeknek növekvő szerepük van a vírusok terjesztésében, és sok, korábban a betegségen átesett gyermek szenved későbbi tünetektől, gyengeségtől, fejfájástól, koncentrálóképessége hanyatlásától. A szövetség kitért arra is, hogy az oltástól védett gyerekek kiszabadulhatnak a bezártságból, ami jelentős pszichoszociális károkat okozott nekik.

A 9,3 millió lakosú Izraelben eddig 5,33 millió embert oltottak be a Pfizer vakcinájával a december 20-án kezdődött oltási kampányban. A 65 év felettieket vették előre az egészségügyi dolgozók és a krónikus betegek mellett, majd fokozatosan lejjebb vitték a vakcinára jogosultság korhatárát.

Az amerikai Pfizer cég növelte oltóanyag-termelését, aminek révén 10 százalékkal több vakcinával képes szolgálni május végéig az Egyesült Államoknak – közölte Albert Bourla, cég vezérigazgatója a Twitteren kedden. Ez azt jelenti, hogy a vártnál két héttel korábban le tudják szállítani a teljes vállalást, azaz a 300 millió adagot.

A Moderna gyógyszergyártó vállalat kedden közölte, fél évvel a második oltás után is jól véd az összes koronavírus-variáns ellen. A hányados – írja az MTI – legalább 90 százalékos, a súlyos megbetegedéseket pedig minimum 95 százalékban akadályozza meg.

Egyúttal bejelentették azt is, hogy megkezdték a vakcina egy új változatának a tesztelését, aminek célja a legelőször Dél-Afrikában azonosított vírusváltozattal szembeni védelem. A Moderna-vakcinát már több mint 40 országban engedélyezték. Eddig 132 millió adagot szállítottak ki, ebből 117 milliót az Egyesült Államok kapott.