A NATO-tagországok támogatása az Oroszország ellen bevezetett amerikai szankciók ügyében modern „vazallusság” – mondta Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő a TASZSZ hírügynökségnek arra reagálva, hogy Varsó kiutasított három orosz diplomatát, több országban pedig bekérették az orosz nagykövetet.

Mint azt megírtuk, Joe Biden amerikai elnök csütörtökön bejelentette, hogy pénzügyi szankciókat léptet életbe Oroszország ellen, és kiutasít az országból tíz, kémkedéssel vádolt orosz diplomatát a Moszkva részéről érkezett kibertámadások miatt.

A NATO-országok láncreakciója az amerikai szankciók támogatására az erkölcstelen blokkfegyelem megnyilvánulása, amikor a döntéseket nem valós tények alapján, hanem parancsra hozzák meg, álszolidaritást kifejezve. Ez nem szolidaritás, de még csak nem is kampányszerűség. Ez 21. századi vazallusság

– mondta el Leonyid Szluckij, az orosz parlamenti alsóház külügyi bizottságának elnöke.

Csütörtökön Lengyelország is kiutasította a varsói nagykövetség két munkatársát. A lengyel fél azzal azzal indokolta meg a lépést, hogy az érintettek megsértették a diplomáciai státusz feltételeit, és Lengyelországnak ártó tevékenységet folytattak. Közölték: Lengyelország teljességgel szolidáris azokkal a döntésekkel, amelyeket aznap az Egyesült Államok az Oroszországgal fennálló kapcsolatai területén hozott.

Leonyid Szluckij, az orosz parlamenti alsóház külügyi bizottságának elnöke azt mondta, hogy Lengyelország az Egyesült Államok „igazi vazallusaként” viselkedik, és „nem akar elmaradni a washingtoni nagy testvértől” sem a retorikában, sem a tettekben.

Moszkvában a külügyminisztériumba kérették John Sullivan amerikai nagykövetet. Ott a tárca tájékoztatása szerint Szergej Rjabkov külügyminiszter-helyettes közölte vele, hogy ellenintézkedések sorozata várható, amelyekért Washingtont terheli a felelősség, amely „azzal a bejelentett szándékával ellentétben, hogy pragmatikus kapcsolatokat építsen ki Oroszországgal, újabb súlyos csapást mért rájuk”. Az orosz fél szerint Moszkva sok éven át „rendkívül felelős módon viszonyult a kétoldalú viszony elfogadható szinten való fenntarthatóságának feladatához”, az egymást követő amerikai kormányok azonban csak egyre tovább rontották a helyzetet, és nem reagáltak Moszkva „pozitív impulzusaira”.

A nagykövet szerint az Egyesült Államok világosan értésre adta, hogy meg fogja védeni nemzeti érdekeit. Utalt rá, hogy Joe Biden amerikai elnök orosz hivatali partnerével, Vlagyimir Putyinnal folytatott minapi telefonbeszélgetése során „kifejezte komoly aggodalmát Oroszország olyan ellenséges lépéseivel kapcsolatban, mint a vegyi fegyver használata az Alekszej Navalnij elleni merénylethez, a Solar Windsen keresztül végrehajtott kibertámadás, az amerikai katonák elleni bérgyilkosság megrendelése Afganisztánban és a 2020-as választásokba történt beavatkozás”.

A történtekre válaszolva Joe Biden csütörtökön kijelentette, hogy az Egyesült Államok nem kívánja, hogy Moszkva és Washington között elmérgesedjen a feszültség, dacára az ellene bevezetett friss szankcióknak. Az amerikai elnök közölte:

Az Egyesült Államok nem akarja az eszkaláció és konfliktus körforgását elindítani Oroszországgal.

A Fehér Házban adott rövid nyilatkozatában az elnök kifejtette: „stabil, kiszámítható kapcsolatokat szeretnénk”. Egyben figyelmeztette Moszkvát, hogy amennyiben folytatja „beavatkozását az amerikai demokráciába”, „kész további válaszintézkedésekre”. Hangsúlyozta, hogy az új szankciók jóval súlyosabbak is lehettek volna. Hozzátette:

Tovább is mehettünk volna, de letettem erről. Úgy döntöttem, hogy arányos választ adunk.

Az Északi Áramlat-2 földgázvezetékkel kapcsolatban Biden jelezte, hogy már régóta ellenzi a projektet. Arra az újságírói kérdésre, hogy az újabb szankciók miért nem érintik a a Balti-tenger fenekére fektetett vezetékrendszert, amelyen keresztül az orosz földgázt Ukrajna és Lengyelország megkerülésével szállítják Németországba, így felelt:

Az Északi Áramlat-2 bonyolult kérdés, mert európai szövetségeseinket érinti.