A német Kereszténydemokrata Unió (CDU) szövetségi választmánya nagy többséggel állást foglalt amellett, hogy Armin Laschet pártelnök, észak-rajna-vesztfáliai miniszterelnök legyen a CDU és a testvérpárt Keresztényszociális Unió (CSU) közös kancellárjelöltje a szeptemberi szövetségi parlamenti (Bundestag-) választáson.

Söder, aki egyben Bajorország miniszterelnöke is, korábban jelezte, hogy ringbe száll a kancellárjelöltségért, de leszögezte: a döntést a CDU-nak kell meghoznia, ő és pártja pedig bármilyen döntést elfogad. Ezt hétfőn, a CSU müncheni elnökségi ülése után is megerősítette. 

A CDU ugyancsak hétfői, hét órán át tartó virtuális rendkívüli választmányi ülését követő szavazás eredménye nem feltétlenül éri Södert meglepetésként, eddig is világos volt, hogy a CDU vezetősége a pártelnököt részesíti előnyben.

Markus Söder, a CSU vezetője, aki egyelőre nem kommentálta az eredményt, csak a szavazatok 22,5 százalékát kapta. Laschet 77,5 százalékos támogatottságot szerzett a testület szavazati joggal rendelkező 46 tagja körében. 

Jóllehet, a bajor miniszterelnök sokkal népszerűbb a németek körében, mint Laschet, azonban a nagyobbik német kormánypárt attól tart, hogy Söder jelölése aláásná az új pártelnök tekintélyét. Azt is nehezményezték, hogy a bajor politikus népszerűségére hivatkozva nyilvánosan kampányolt a jelöltségért, megkerülve a CDU döntéshozó testületeit  – írja a Politico. 

A kérdés mindazonáltal a CDU-t is megosztotta, több vezető politikus, köztük elnökségi és választmányi tagok is a pártelnöknél népszerűbb bajor kormányfő jelölését javasolták.  Arra hivatkoztak, hogy a pártszövetség Markus Söder vezetésével nagyobb eséllyel lehet sikeres a Bundestag-választáson, és a tagság, illetve a választók is többnyire őt támogatják – írja az MTI. 

A CDU testületének hajnalban kiadott közleménye szerint a döntést „hosszú és intenzív" vita előzte meg „személyekről, választási esélyekről és a párt bázisának hangulatáról".

A pártszövetség hagyományai szerint a kancellárjelöltség a CDU elnökét illeti, elsőként ő nyilatkozhat arról, hogy vállalja-e a feladatot, és kit javasol maga helyett, ha nem él a lehetőséggel. 

Bár a CDU/CSU történetében már kétszer is előfordult, hogy nem a 16 közül 15 tartományban működő CDU, hanem csak a tizenhatodik tartományban, Bajorországban működő CSU adta a  kancellárjelöltet , e ddig csak egyszer fordult elő, hogy a pártszövetség nem értett egyet a CDU elnökének javaslatával.

Helmut Kohl CDU-elnök 1979-ben Ernst Albrecht alsó-szászországi miniszterelnököt - Ursula von der Leyen európai bizottsági elnök édesapját - javasolta kancellárjelöltnek, a frakció viszont Franz-Josef Strauss CSU-elnök, bajor kormányfő mellett döntött, akinek vezetésével azonban a CDU/CSU végül nem került kormányra az 1980-as Bundestag-választáson.

A kancellárjelölt megnevezésének nincs jogi vonatkozása, mert Németország kormányfőjét nem a választópolgárok, hanem a Bundestag választja meg. A jelölt megnevezése politikai állásfoglalás, azt az üzenetet közvetíti a választóknak, hogy az adott párt – vagy pártszövetség – azért dolgozik, hogy Németország következő kormányát a jelöltjük vezethesse. A kancellárjelölt egyben a párt választási kampányának főszereplője, függetlenül attól, hogy ki a párt elnöke, illetve kik az adott pártszövetség vezetői.

A CDU/CSU országos választói támogatottsága a legutóbbi felmérések szerint 29-31 százalék között van. A legutóbbi, 2017-es Bundestag-választáson a szavazatok 32,9 százalékát gyűjtötték össze.