Május 28-ig fogadja a jelentkezéseket az Európai Űrügynökség, az ESA. Tagországaiból – köztük Magyarországról – olyan pályázókat várnak, akik kihívásuknak tekintik az ESA küldetését. Magyarország 2025-ig embert tervez küldeni az űrbe, legalábbis ezt jelentették be 2020-ban.
Maga az űrügynökség így fogalmazza meg misszióját: „Küldetésünk az űr békés felfedezése és használata mindenki javára. Figyeljük a földet, inspiráló és egyedülálló űrprojekteket fejlesztünk és indítunk, űrhajósokat képzünk, a tudomány és a technológia határait feszegetjük, választ keresve a világegyetem nagy tudományos kérdéseire. Európa minden tájáról származó tudósok, mérnökök és üzleti szakemberek családja vagyunk, akik sokszínű és multinacionális környezetben dolgoznak együtt. Elkötelezettek vagyunk az egységes európai űrkutatás és az űrben is együttműködő egységes Európa mellett.”
A párizsi székhelyű ügynökségnek 22 ország a tagja, nem teljeskörűen pedig Kanada, Lettország és Szlovénia is idetartozik.
Magyarország 2015 elején csatlakozott. Elkötelezettsége jeleként 2020-ban megkétszerezte hozzájárulását az Európai Űrügynökség költségvetéséhez, amely tavaly csaknem 6,7 milliárd euróra rúgott.
Magyarország 2025-ig embert akar küldeni az űrbe, egészen pontosan a Nemzetközi Űrállomásra – mondta egy, a témával foglalkozó videókonferencián Szijjártó Péter. A külügyminiszter közölte: Magyarország létrehozott egy átfogó nemzeti űrstratégiát, amellyel növelni szeretné a magyar cégek szerepét a szektorban. Mivel az űrkutatást a jövő iparágának tekinti, az helyet kapott a válságból való kilábalást segítő, stratégiai gazdasági programban is, így a kormány jelentős forrásokat csoportosít át az iparággal foglalkozó cégek számára.
A „magyar embert az űrbe” küldetés előkészítéseként Magyarországon három nagy projekten dolgoznak. Kettő keretében egy-egy tudományos műholdat küldenének az űrbe, a harmadik pedig egy tudományos fedélzeti mérőrendszer kifejlesztéséből áll, amelyet majd a Nemzetközi Űrállomásra telepítenének.
A május 28-ig szóló pályázat során választják ki azokat, akik a küldetésre alkalmasak.
Az űrhajósjelölteket két csoportra osztották, ugyanis fogyatékkal élők jelentkezését is várják.
Elindult a jelentkezés! Fedezze fel, milyen a jövő az ESA űrhajósaként! Induljon el az űrbe vezető úton! #YourWayToSpace
— ESA (@esa) March 31, 2021
Mindkét kategóriában ki kell tölteni egy kérdőívet, csatolni kell a kötelező életrajz és motivációs levél mellett az állampolgárságot igazoló útlevél másolatát, valamint egy orvosi igazolást, amit egy repülés-egészségügyi orvos állít ki. Ez utóbbit a fogyatékkal élők esetében akár háziorvosuk is rendelkezésre bocsáthatja.
A jelentkezők testmagassága 150–190 cm, de alacsonyabbak is jelentkezhetnek a fogyatékkal élők kategóriájában.
Testtömegüknek a WHO szerinti normálisnak kell lennie, látásélességüknek pedig meg kell felelnie egy magánpilóta követelményeinek. A hallásuk legalább 25 dB fülenként.
Az űrügynökség gondoskodik a kiválasztott jelentkezők átköltöztetéséről, családjuk ellátásáról. Az űrhajósok 63 éves korukban vonulhatnak nyugdíjba, évente pedig a 12 ünnepnapon túl hat hét fizetett szabadság illeti meg őket.
Az űrhajósok bérei is kiszivárogtak. Besorolástól függően 2018-ban az A2-es osztály bére 64 386, az A4-esé 92 319 euró volt évente, azaz 23–33 millió forint között alakult a külön juttatások nélkül.
Eddig többtucatnyi európai járt az űrben.
Az első magyar, Farkas Bertalan több mint négy évtizede, 1980. május 26-án, magyar idő szerint 20 óra 20 perckor indult útnak. Magyarország ezzel a nemzetek sorában hetedikként lépett ki a világűrbe.
A magyar jelölteket a már sokrétű szűrésen, kiképzésen átesett berepülő pilóták közül válogatták. Az 1977 tavaszán Kecskeméten, a Repülőorvosi Vizsgáló és Kutatóintézetben (ROVKI) kezdődött folyamat során a jelöltek körét négyre szűkítették, akik közül ketten – Farkas Bertalan és Magyari Béla – a Gagarin Űrhajóskiképző Központban végezték a további felkészülést szovjet kollégáikkal együtt 1978 és 1980 között.
Kettejük közül a választás már 1978-ban Farkas Bertalanra esett, de biztonsági okokból mindkettőjüket kiképezték.
Az Európai Űrügynökségnek most hét aktív asztronautája van, köztük egy nő, az olasz Samantha Cristoforetti. Rajta kívül az űrben járt a német Alexander Gerst, a dán Andreas Mogensen, a brit Timothy Peake és a francia Thomas Pesquet. A leghosszabb időt, egy nappal több mint egy évet, azaz 366 napot az olasz Luca Parmitano töltötte a világűrben, míg a német Matthias Maurer most készül első útjára.
(Borítókép: A Nemzetközi Űrállomás 2011. május 23-án. Paolo Nespoli – ESA / NASA / Getty Images)