Az Egyesült Államokat és a NATO-t az európai térségben megnövekedett katonai fenyegetésért, az ukrán nacionalizmust pedig a Donyec-medencei fegyveres konfliktus kiéleződéséért tette felelőssé Szergej Sojgu kedden.
Az orosz védelmi miniszter a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezete (ODKB) katonai tárcavezetőinek dusanbei tanácskozásán beszélt erről.
A katonai fenyegetés erősödéséhez az európai térségben hozzájárulnak az Egyesült Államoknak és a NATO-nak a csapatok harckészültségének növelésére és az előretolt jelenlét megerősítésére irányuló intézkedései.
– mondta, hozzátéve, hogy eközben az ukránok nacionalizmusát is felszítják a felek.
Az orosz védelmi miniszter azt mondta, hogy az Egyesült Államok és a NATO fenyegető tevékenységére válaszul rendeltek el váratlan harckészültség-ellenőrzést a nyugati és a déli katonai körzetben, amelyhez két hadsereget és három légideszant hadosztályt is átcsoportosítottak a térségbe. Közölte továbbá, hogy Oroszország figyelemmel kíséri a NATO-erőknek a Defender Europe hadgyakorlat keretében végrehajtott mozgását.
Sojgu ismételten leszögezte, hogy Oroszország a saját területén a saját tervei szerint mozgatja erőit, amire nincs és nem is lehet külső katonai befolyás. Kifogásolta, hogy a manőverekkel kapcsolatban figyelmeztetés is elhangzott.
Hangsúlyozni szeretném: az efféle figyelmeztetések elfogadhatatlanok számunkra, továbbra is mindent meg kívánunk tenni határaink biztonsága érdekében
~ mondta a miniszter.
Az orosz Fekete-tengeri Flotta közölte, hogy zászlóshajója, a Moszkva rakétahordozó cirkáló kifutott a tengerre, hogy oktató manővereken vegyen részt, és lövészet keretében légvédelmi és tüzérségi tűz alá vegyen egy ellenséges hajót szimuláló tengeri célpontot. Az amerikai hatodik flotta este bejelentette, hogy az amerikai parti őrség egyik járőrhajója, a Hamilton a Fekete-tengerre ért.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője kedden reagált Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek az orosz-ukrán csúcstalálkozóra tett javaslatára. Emlékeztetett, hogy Vlagyimir Putyin elnök korábban leszögezte: a párbeszéd témáját kizárólag a kétoldalú kapcsolatok képezhetik, a délnyugat-ukrajnai konfliktus rendezése nem. Megismételte Moszkva álláspontját, miszerint Oroszország nem részese a konfliktusnak, amelyet kizárólag a minszki megállapodások végrehajtása, valamint a Kijev és a szakadár köztársaságok közötti közvetlen párbeszéd útján lehet rendezni.