A koronavírus-járvány terjedésével párhuzamosan csökken az oltásellenesek aránya. Magyarországon is. Sokan tudatlanságból, mások bizalmatlanságból ellenzik a védőoltásokat. Az egészségügyi statisztika azonban rácáfol érvelésükre: a tömeges oltás visszaszorítja a járvány elburjánzását.
Az immunizálás gyakorlata többszáz éves. A buddhista szerzetesek kígyómérget ittak, hogy védettséget szerezzenek a kígyómarással szemben, a 17. századi Kínában pedig a bőrsebet variolációval kezelték, azaz a fekete himlőt kiváltó kórokozóval kenték be, hogy immunitás alakuljon ki a himlővel szemben.
A nyugati oltástan megalapítójának Edward Jennert tartják, aki 1796-ban egy 13 éves fiút oltott be vaccinia, vagyis a tehénhimlő vírusával, és ezzel hatásos immunitást váltott ki. Az első himlő elleni vakcinát 1798-ban fejlesztették ki. A 18. és 19. században a himlő elleni tömeges és módszeres immunizálás 1979-ben a himlő globális felszámolásában csúcsosodott ki.
Jenner merész elképzelése már akkor heves vitákat váltott ki.
A vakcináktól való félelem szinte az oltás megjelenésével egykorú. Az Egyesült Államokban a 18. században alakult ki, ahol a vallási vezetők „az ördög művének” nevezték.
A 19. században az oltásellenes mozgalom politikai indíttatásúvá vált, mivel Nagy-Britanniában törvények születtek, amelyek kötelezővé tették a szülők számára gyermekeik beoltását. Válaszul az oltásellenes aktivisták Londonban megalakították az Oltásellenes Ligát. Küldetésüknek tartották, hogy megvédjék a kormányzat által „csorbított” egyéni szabadságjogokat.
A mozgalom az 70-es és 80-as években az egész szigetországra kiterebélyesedett, amikor a szülők megtagadták gyermekeik szamárköhögés elleni oltását. Az oltások megtagadását egy vitatott tanulmány váltotta ki, amely 36 negatív neurológiai reakciót tulajdonított a szamárköhögés elleni vakcinának.
A beoltottak száma az Egyesült Királyságban az 1974-es 81 százalékról 1980-ra 31 százalékra csökkent, ami végül szamárköhögés-járvány kitöréséhez vezetett az országban.
Az anti-vaxxerek, az oltásellenesek, mozgalmát elmúlt évtizedekben tovább szította egy korábbi brit orvos, Andrew Wakefield 1998-ban a The Lancet című folyóiratban megjelentetett cikksorozata. Wakefield összefüggést feltételezett a kanyaró, a mumpsz és a rózsahimlő (MMR) vakcina és a kisgyermekeknél kialakuló autizmus között. Bebizonyosodott a kutatás hibás módszertana és a finanszírozási érdekellentétek, ennek ellenére az MMR-oltás aránya drámaian csökkent. Az oltásellenes mozgalom tagjai mind a mai napig erre a közben megcáfolt és visszavont kutatásra hivatkoznak.
Van, aki politikai tőkét próbál kovácsolni az oltási program ellenzéséből.
Az Orosz Kommunista Párt tagjai például alig néhány hónapja a koronavírus elleni védőoltást a „fasizmus újjászületésének” titulálták, a tűszúrást pedig egyenesen tömegpusztító fegyverekkel azonosították röpirataikban.
Az egészségügyi szakértők a 20. század egyik legnagyobb vívmányának tartják a sokszor végzetes tüneteket és a lakosságot tizedelő járványt megelőző vakcinákat. Ezzel nem mindenki ért egyet.
Az aggódó szülők különböző okból mondanak le gyermekeik oltásáról, ami a csaknem teljesen kiirtott fertőző betegségek megugrásához vezetett.
Romániában 2016-ban például kanyaróban 59 gyermek halt meg csupán azért, mert szüleik elutasították a védőoltást.
További 15 ezer fertőzöttet regisztráltak. Ott a járvány kezdete óta összeesküvés-elméletek terjedtek, és gerjesztették az oltásellenes hangulatot.
Az oltásellenességnek számos oka lehet. Egyesek a lehetséges allergiás reakciók magas kockázata miatt kénytelenek lemondani az oltásokról. Az oltásoknak azonban igen csekély a kockázata. Mellékhatásai természetesen lehetnek, mint akár például a fájdalomcsillapítónak is, de ezeket szűrik ki a tömeges klinikai vizsgálatok során, amelyeken azonban elsősorban az oltóanyag hatásosságát vizsgálják.
Néhányan vallási meggyőződésre hivatkoznak az oltás elutasításának okaként, bár a legtöbb vallás nem ítéli el a vakcinákat. Az élet védelme fontosabb – hangoztatja a Katolikus Egyház és az iszlám közösség egyaránt.
Tévhit, hogy a betegségek az alaposabb higiénia következtében, nem pedig a vakcinák miatt tűnnek el. A korábban kiirtott fertőző betegségek ugyanis újbóli megjelennek. Tévhit az is, hogy a vakcina nem véd meg. A beoltottak ugyan megbetegedhetnek, de tüneteik enyhe lefolyásúak, és nem életveszélyesek.
Az oltóanyagokkal szembeni ellenállás egy része közvetlenül a tudománnyal vagy a kormánnyal szembeni bizalmatlanságból fakad.
Egyesek úgy vélik, hogy a gyógyszeripari vállalatok és a tudósok a káros következményekre való tekintet nélkül akarnak eladni egy terméket.
Mások kétkednek az általuk nem értett tudományban, vagy a vakcinák általuk nem ismert alapanyagaiban. A bizalmatlanságot fokozza a szabályozás, amely előírja a gyerekek kötelező oltását.
Ha az emberek bizalmatlanok a tudománnyal szemben, kevésbé valószínű, hogy beoltatják magukat.
A leggyakoribb okok, amelyek miatt ellenzik a védőoltásokat, orvosilag teljesen megalapozatlanok.
Az oltásellenességet kiváló fenntartások zöme tévhit. Csak szánalmas mosolyt válthat ki, ha valaki azt állítja, hogy a koronavírus-járvány terjedéséért az 5G tehető felelőssé, az oltással pedig nanochipeket juttatnak az ember szervezetébe.
Ha valaki nem oltatja be magát vagy gyermekeit, az nem csak őt/őket érinti.
Az oltásokat elutasító emberek nagy száma a fertőző betegségek újbóli megjelenéséhez vezetett olyan területeken, ahol azokat már felszámolták, vagy majdnem eltűntek.
A kanyarót például 2002-ben az Egyesült Államokban felszámoltnak nyilvánították. Tizenkét évvel később, 2014-ben mégis 288 esetet regisztráltak. A kanyaró potenciálisan halálos betegség, és az egészségügyi szakértők szerint a gyermekeik beoltását megtagadó szülők okolhatók újbóli megjelenéséért.
Az Egyesült Királyságban szilveszter körül tetőzött a koronavírus járvány harmadik hulláma, már akkor, amikor Magyarországon még csak a második hullám csúcsosodott ki.
Éppen három héttel korábban, december 8-án oltották Margaret Keenant, a 91 éves nagymamát a Pfizer vakcinájával. Ő volt nemcsak Nagy-Britanniában, hanem a világon is az első, aki megkapta a koronavírus elleni védőoltást. Azon a napon 20 801 fertőzöttet regisztráltak. Az év végéig megnégyszereződött a számuk: december 29-én már 81 571 új esetet regisztráltak.
És a járvány akkor megtorpant. A beoltottak számának növekedésével arányosan csökkent a fertőzöttek száma.
Az Egyesült Királyságban december eleje óta csaknem 34 millió ember kapta meg az első dózist, több mint 13 millió pedig a másodikat is.
A 66,7 millió lakosú országban a napi esetszám a december végi csaknem 82 ezerről április végére 2300-ra zsugorodott.
A Szonda Ipsos áprilisi felmérése szerint Magyarországon csökken a bizonytalanok és az oltásellenesek lakosságon belüli aránya, és az oltáspártiak felé billen a mérleg.
A teljes felnőtt lakosságon belül az oltásra regisztráltak aránya a duplájára nőtt két hónap alatt, azonban a fiatalok körében továbbra is alacsony ez a mutató.
Jelenleg 58 százalék az oltáspártiak aránya, szemben a megközelítőleg egyharmadnyi ellenzővel.
A nyájimmunitás eléréséhez a lakosság legalább 60 százalékában kell a védettségnek kialakulnia.
(Borítókép: Koronavírus oltófecskendővel tüntetőt vettek őrizetbe a rendőrök Londonban, 2020. november 24-én. Fotó: Ray Tang / Anadolu Agency / Getty Images)