Az oltási programok előrehaladtával vészesen közeleg a hajlandósági plafon, ami egyre több országban felveti a kérdést: hogyan győzhetőek meg a szkeptikusok a vakcinák hatékonyságáról? Az Egyesült Államokban például sört osztanak, Kínában étkezési jegyekkel és főzőolajjal csábítják az embereket az oltópontokra. Szakértők szerint azonban az anyagi ösztönzők nem működnek, a vállalati szférában ezért már kifinomultabb módszereket tanácsolnak.
Akár az 1.3 milliárd főt is elérheti a vakcinaszkeptikusok száma, derül ki egy most megjelent felmérésből. A Gallup közvéleménykutató több mint 300 ezer embert kérdezett meg a világ 117 országában arról, hogy beoltatja-e magát a koronavírus elleni oltóanyaggal. A felnőtt lakosság 68 százaléka elfogadná a vakcinát, miközben 29 százalékuk inkább kihagyná az oltást. Három százalékuk határozottan elutasító választ adott.
A felmérés egyik tanulsága, hogy régióként és kulturálisan mutatkozik meg az oltóanyagok megítélése. Délkelet-Ázsiában például nagyon magas a hajlandóság, Mianmar az egyetlen ország, ahol az oltási kedv a 90 százalékot is meghaladta. Közép-Ázsiában és Közép-Európában pedig a legalacsonyabb ez a szám, Kazahsztánban csak a megkérdezettek 25 százaléka venné fel az oltást.
Bár 30 százalékos hajlandósággal Magyarország is a lista végén kullog, fontos részlet, hogy a Gallup még tavaly év végén gyűjtötte össze a most nyilvánosságra hozott adatokat.
A KSH legutóbbi kimutatása szerint itthon már a lakosság 61.7 százaléka oltáspárti, vagyis Magyarország is jó példa arra, hogy egy erősebb járványhullám és a tömeges oltás megindítása meggyőző érv lehet az oltásellenesek számára is.
Kérdéses azonban, hogy a lakosság mekkora hányadánál tetőzik az oltási kedv, s a szám elegendő lesz-e a nyájimmunitás eléréséhez. Ahhoz, hogy a kereskedelem, a turizmus a járvány előtti szintre visszaálljon, kutatók szerint a világ lakosságának 60-70 százalékának védettséget kellene szereznie. Az oltási programok előrehaladtával azonban ennek elérése egyre nehezebbé válik, ezért egyre jobban foglalkoztatja a tudományt és a politikát, hogy miként győzzék meg a szkeptikusokat.
A The New York Times keddi cikkében például arról írt, hogy New Jersey-ben elindult a „szuri és sör” kampány, a májusi oltottak a környező főzdékben koccinthatnak visszakapott életükre.
Marylandben az oltást felvevő közalkalmazottak 100 dolláros jutalomban részesülnek, Detroitban pedig azért is jár 50 dollár, ha valaki az oltópontra fuvaroz egy jelentkezőt – utóbbi kezdeményezésben egyébként többen is meglátták az üzleti lehetőséget.
Kína júniusig 40 százalékos átoltottságot tűzött ki, ehhez naponta 4.51 millió embert kell beoltaniuk. Mivel az oltási kedv ennél alacsonyabb, igyekeztek különböző kampányokkal az oltópontokra csábítani a lakosságot. Sanghajban például főzőolajból, tejből, és étkezési utalványból álló csomagot osztogattak. A közéleti szereplőknek, celebritásoknak is fontos szerepe lett az oltási kampányokban. A New York Magazine listát vezetett a vakcinát kapott hírességekről, Sir David Attenboroughtól kezdve Arnold Schwarzeneggeren keresztül a Dalai Lámáig sulykolták sztárok az oltakozás fontosságát. Oroszországban Vlagyimir Putyin lett a program népszerűsítésének arca, Indiában pedig Bollywood hírességei kampányoltak a vakcina mellett.
Fontos szerep hárul az üzleti szférára is. Az Egyesült Államokban a munkaadóknak is érdeke a dolgozók visszacsábítása, ezért a legkülönbözőbb trükköket vetik be.
Van ahol steakvacsorát, máshol fizetett szabadságot, sőt, pénzjutalmat kapnak az oltásra vállalkozók.
Az Amerikai Orvosi Főiskolák Szövetségének (AAMC) portálja David Asch egészségmenedzsment szakembert kérdezte a jelenségről, szerinte a vakcinák esetében az anyagi motiváció nem éri el a hatását.
A probléma az, hogy olyan embereket akarunk motiválni, akik ellenállnak az oltásnak. A pénzügyi ösztönzők segíthetnek leszokni a dohányzásról, ha az illető már tervezte, hogy leteszi a cigarettát. Azonban ha valaki nem akarja a vakcinát, ésszerű pénzösszeggel aligha győzhető meg ennek ellenkezőjéről. Ráadásul ha pénzt ajánlunk fel, egy szkeptikusban csak újabb kételyeket ébresztünk
– mondta David Asch. A Training magazin is arra biztatja a cégvezetőket, hogy kifinomultabb eszközökkel próbálják meggyőzni az alkalmazottakat. A HR szakportál szerint jó módszer lehet, ha a belső kommunikációs csatornákon alkalmazzák a Facebookon és Instán népszerű, oltottságot jelző ikonokat, profilkép kereteket. Szintén segíti az oltottak közösségépítését, ha a cégvezetés arra biztatja a dolgozókat, hogy osszák meg a többiekkel saját vakcina-sztorijaikat – ezeket a beszámolókat aztán a vállalat megversenyeztetheti, jutalmazhatja a legjobbakat. Szerencsés, ha a vezetők ezen a téren is példát mutatnak, elsők közt teszi közzé fotóikat, beszámolóikat. De a Training magazin szerint segíthet az is, ha nagyobb vállalatok egészségügyi szakemberek megbízásával ingyenes konzultációt biztosítanak az oltással kapcsolatos aggályok megvitatására.
(Borítókép: Johnson&Johnson koronavírus elleni vakcinával oltanak New Jerseyben 2021. április 8-án. Fotó: Mark Kauzlarich / Bloomberg / Getty Images)