Az ünnepelt német filozófus, Jürgen Habermas a jövő hónapban tölti be 92. életévét, mégis rendszeresen szerepel a nyilvánosság előtt, kivált azok után, hogy előbb elfogadta, majd visszautasította az Egyesült Arab Emírségek vitatott díját.

A korábban többszörösen kitüntetett Habermas azonban nem tudott kompromisszumot kötni a több mint hét évtized alatt kialakított elveivel.

Habermas a 2015-ös migránsválság idején kiállt a menedékjog mellett, a 2019-es európai parlamenti választásokon pedig a jobboldali populizmus és az idegengyűlölet elleni fellépés szószólója volt. Hajlott kora ellenére aktívan elkötelezett a nyitott és szigorú demokrácia kozmopolita eszméje mellett – írja a Deutsche Welle.

Tavalyelőtt, 90 évesen jelentette meg 1700 oldalas, magyarra még nem lefordított művét, a This Too a History of Philosophyt, amely az emberi racionalitás és értelem fejlődését vizsgálja. A vaskos könyvet a Boston Review „az erudíció és a szintézis mesterművének” nevezte.

Az elnyomással vádolt abszolút monarchiától kapott díj elfogadása azonban ellentmondott elveivel.

„Rossz döntés volt” – ezt mondta a Spiegelnek. „Nem tettem eléggé világossá magam előtt, hogy az ezeket a díjakat odaítélő intézmény Abu-Dzabiban nagyon szoros kapcsolatban áll az ott fennálló politikai rendszerrel” – indokolta döntését Habermas.

A túlkapások a „közvélemény” segítségével megszelídíthetők

Az 1929-ben Düsseldorfban született Jürgen Habermas a leginkább Frankfurt városához – pontosabban a frankfurti iskola néven ismert társadalom- és kritikai elméleti körhöz – kötődik.

Bonnban filozófiából doktorált, majd 1964-ben Max Horkheimertől átvette a frankfurti egyetem filozófia és szociológia tanszékét, amelyet 1971-ig vezetett. 1961-ben írt Strukturwandel der Öffentlichkeit (A társadalmi nyilvánosság szerkezetváltozása) című disszertációjában a „nyilvánosság” fogalmát úgy határozza meg, mint azt a területet, amelyen keresztül a kapitalizmus túlkapásait a józan „közvélemény” segítségével meg lehet szelídíteni.

A kommunikatív cselekvés elméletében című, 1981-ben megjelent fő művében útmutatót dolgozott ki a korszerű társadalom számára, amely ismét azt vizsgálta, hogyan fejlődhet a nyelv és a racionális érvelés úgy, hogy mindenki szabadon vehessen részt a demokratikus vitában.

2014-ban járt Budapesten, előadása hatalmas érdeklődést váltott ki.

Az Egyesült Arab Emírségek vitatott emberi jogi teljesítménye

Az ilyen demokratikus diskurzust rendszeresen leállítják abban az országban, amely Habermasnak adományozta a díjat – állítja Kenneth Roth, a Human Rights Watch igazgatója. Noha az Egyesült Arab Emírségek igyekszik magát „a liberalizmus bástyájaként feltüntetni, a csillogó homlokzat mögött egy csúnyább valóság húzódik meg, ahol a kritikusokat börtönbe zárják, a vendégmunkások jogait korlátozzák, és Dubaj uralkodója bezáratja felnőtt lányát, amiért az el akar menekülni hatalma elől”.

Latifa, az Egyesült Arab Emírségek miniszterelnökének és a dubaji emirátus uralkodójának, Mohammed bin Zajid el-Nahjan sejknek a lánya azt állítja, hogy akarata ellenére fogva tartják, amióta 2018-ban megpróbálta elhagyni az országot. Eközben húgát, Samszát 2000 óta nem látták, amikor állítólag elrabolták az angliai Cambridge-ből.

A #FreeLatifa, Szabadítsátok ki Latifát kampány azok után fokozódott, hogy a BBC levetítette a kétségbeesett hercegnőről készült videófelvételt.

Habermas azok után utasította el a kitüntetést, hogy az Egyesült Arab Emírségek tekintélyelvű kormánya megpróbálta szembeállítani az emberi jogokkal kapcsolatos aggodalmakat az Öböl-menti országban egy liberálisabb és toleránsabb szemlélettel, kivált a nőkkel kapcsolatban. Az olajban gazdag emírségek az utóbbi időben a művészetek és a kultúra nagylelkű támogatójává vált. A Zajid sejk-könyvdíjat úgy jellemzik, mint ami a „tolerancia, a tudás és a kreativitás értékeit testesíti meg, miközben hidakat épít a kultúrák között”.

Habermas remélte, hogy a díj elősegíti a véleményszabadságot

Amikor Habermas eredetileg elfogadta a díjat, a Spiegel megkérdőjelezte döntését.

„A világklasszisú gondolkodónak, aki több mint fél évszázada a felvilágosodás projektje és a hatalomtól való kritikai távolságtartás mellett áll ki, egy határozott nemmel kellett volna válaszolnia” – írta a lap.

Habermas először azt mondta: reméli, hogy a díj „hátszelet” ad a térségben olyan könyvek „terjesztéséhez”, amelyek az övéhez hasonlóan a véleményszabadságot és a demokráciát népszerűsítik. Tanácsot kért Jürgen Boostól, a Frankfurti Könyvvásár igazgatójától, aki egyben a Zajid-díj zsűrijének tagja is. Habermas azt mondta, hogy Boos „eloszlatta aggályait”.

Döntését utóbb sokan méltatták.

(Borítókép: Jürgen Habermas 2018. július 4-én Berlinben. Fotó: Janine Schmitz / Photothek / Getty Images)