Az ENSZ emberi jogi főbiztosságát vezető Michel Bachelet kinevezett három szakértőt, akik a belarusziai elnökválasztást kísérő megmozdulásokon elkövetett hatósági jogsértések kivizsgálásában segítik munkáját − adta hírül az MTI.

A szakértői csoport elnöke az orosz Karinna Moszkalenko emberi jogokra specializálódott ügyvéd, 2017 óta a strasbourgi Nemzetközi Védelem Központja (Centre de la protection internationale) nevű civil jogvédő szervezet igazgatója.

A csoport másik tagja a kanadai Susan Bazilli, az International Women’ s Rights Project (IWRP) nevű jogvédő szervezet vezetője, emellett ügyvéd, kutató és tanár, aki évek óta küzd a nők jogaiért. A harmadik tag a szerb Marko Milanovic, a nemzetközi jogok szakértője és oktatója a Nottinghami Egyetemen, illetve a belgrádi Emberi Jogi Központ munkatársa.

Az emberi jogi főbiztos szerint a tényfeltáró misszió munkája fontos szerepet fog játszani a felelősség megállapításában.

Az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa március végi határozatában elítélte a belarusziai jogsértéseket, és felszólította a főbiztosságot, hogy indítson vizsgálatot az országban 2020. május 1. óta elkövetett emberi jogi bűncselekmények ügyében, kitérve azok esetleges nemi dimenzióira, továbbá gyűjtsön bizonyítékokat, hogy megnevezhessék és felelősségre vonhassák a tetteseket, illetve igazságot szolgáltathassanak az áldozatoknak.

A főbiztosság a tanács szeptemberi ülésén szóban ismerteti előzetes jelentését, a teljes beszámoló pedig 2022 márciusában várható.

Belarusziában a tavaly augusztusi elnökválasztást az országot több mint két évtizede irányító Aljakszandr Lukasenka nyerte meg, a hivatalos adatok szerint a szavazatok 80,1 százalékával. Az ellenzék azt állította, hogy meghamisították az eredményeket, és Szvjatlana Cihanouszkaja ellenzéki elnökjelöltet ismerte el győztesnek. A választásokat követően tömegtüntetések kezdődtek, amelyeket a biztonsági erők brutálisan levertek. A hatósági túlkapások miatt az Európai Unió és az Egyesült Államok is szankciókat szabott ki Belarusziára. A tiltakozómegmozdulások során összesen több mint 30 ezer embert vettek őrizetbe. A biztonsági erők és a tüntetők összecsapásaiban sokan megsérültek és több halálos áldozat is volt. Cihanouszkaja és az ellenzék több vezető tagja is külföldön keresett menedéket.