Törvénybe iktatták Belaruszban az internet-hozzáférés akadályozását, valamint a telekommunikációs hálózatok korlátozását olyan helyzetekben, amelyek „fenyegetést jelentenek a nemzetbiztonságra". 

A jogszabállyal, amelyet Alekszandr Lukasenko belarusz elnök hétfőn írt alá, az ország nyilvános távközlési hálózata az államfő irányítása alá került. Azok a szolgáltatók, amelyek nem engedelmeskednek a központi utasításnak a távközlés, így például az internetkapcsolat blokkolására vagy korlátozására vonatkozóan, súlyos következményekre számíthatnak, hiszen hivatalosan törvényt sértenek – írja a Belsat. 

A belarusz hírportál megjegyzi, az internetet gyakran blokkolták a 2020 augusztusban a széles körben elcsaltnak tekintett elnökválasztás után kirobbant ellenzéki tüntetések első napjain, illetve egy ideig minden vasárnap, amikor a tömeges demonstrációkat tartották a Lukasenka-rezsim ellenzői. A Belsat szerint ezek a korlátozások legalább 170 millió dollárjába került a kelet-európai országnak, lévén, hogy Minszkben információs technológiai park működött, ahol a szoftverfejlesztő cégek munkájához nélkülözhetetlen a világháló használata. 

A törvénnyel vélhetően az ellenzékiek mozgolódása elé akarnak akadályokat görgetni, hiszen a rendszer ellenzői a tömegtüntetésekből „gerillatiltakozásokká" redukálódott akciókat a kibertérben szervezték. 

Az egyelőre nem világos, hogy a Ryanair-incidens összefüggésbe hozható-e az új törvénnyel. Lukasenko ugyanis az utóbbi időben több olyan intézkedést, illetve jogszabályt hozott és hozatott, amelyek a rendszer túlélését szolgálják. Legutóbb arról írtunk, hogy az elnök lényegében végrendeletet adott ki, amelyben lefektette: a karhatalom képviselőiből álló, a bizalmi körének emberi alkotta az ország biztonsági tanácsára száll az elnöki hatalom, ha Lukasenkával bármi történne. 

Megfigyelők szerint a nemzetbiztonsággal indokolt intézkedéseket a Kreml forgatókönyvéből emeli ki Minszk, sőt, a Ryanair utasszállító eltérítésére is rábólintott Moszkva. Erről Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő sajtótájékoztatója látszik tanúskodni, a Kreml ugyanis azonnal védelmébe vette a belarusz disszidens letartóztatásával végződő, bombariadóval indokolt gépeltérítést. 

Az Európai Unió a történtekre reagálva gazdasági büntetőintézkedéseket helyezett kilátásba a minszki politikai elittel szemben, és kitiltotta a belorusz légitársaságokat az unió légteréből, illetve nyomatékos javaslatot tett az európai társaságoknak a kelet-európai ország légterének elkerülésére. Peszkov szerint Brüsszelnek azonban objektív vizsgálatot kellett volna végeznie, mielőtt elhamarkodottan kezdeményezik a légtér korlátozását. 

Minszk egyébként kedden meghívta a nemzetközi légiforgalmi és biztonsági szervezetek, valamint az Európai Unió és az Egyesült Államok képviselőit, hogy vizsgálják meg a Ryanair járatával vasárnap történt incidenst. 

A Kreml szóvivője hangsúlyozta, Belarusz elkerülése sokba fog kerülni a légitársaságoknak, amit végeredményben az utasok fognak megfizetni. Úgy vélekedett, hogy Minszk a nemzetközi szabályokkal összhangban reagált a Ryanair utasszállítójával kapcsolatban kapott fenyegetésre, a légiirányítók tevékenysége pedig szerinte az utasok életét fenyegető lehetséges kockázat minimálisra csökkentését szolgálta.

 Peszkov emellett lehetségesnek nevezte, hogy a találkozón szóba kerülhet az is, hogy Moszkva milyen támogatást nyújthat Minszknek, miután az európai légitársaságok elkerülik a légterét, megfosztva az országot a légtérhasználati díjaktól. 

Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő „hisztérikusnak" nevezte a történtekkel kapcsolatos nyugati reagálást, és emlékeztetett rá, hogy nyugati országok kezdeményezésére is történt már kényszerleszállás – írja az MTI.