Az Európai Bíróság gyorsított eljárást rendelt el a jogállamiság ügyében Magyarországgal és Lengyelországgal szemben. „A valamely tagállamban a jogállamiság elveinek megsértése esetén az EU költségvetésének védelmére irányuló feltételességi mechanizmust érintő C-156/21. és C-157/21. sz. Magyarország és Lengyelország kontra Parlament és Tanács ügyekben az Európai Bíróság elnöke elrendelte a gyorsított eljárás alkalmazását” – áll az Európai Bíróság lapunkhoz is eljuttatott közleményében.
Mindennek jegyében 2021. október 11–12-re tűzték ki az ügy tárgyalását.
A per keretében azt fogják eldönteni, hogy az uniós joggal összeegyeztethető-e az, hogy az uniós források felhasználását jogállamisági feltételekhez is kötik.
A bírósági ítélethozatal után az Európai Bizottságnak még véglegesítenie kell a jogállamisági mechanizmus alkalmazásának iránymutatásait, és csak ezután lehetne elindítani az eljárást a tagállamok ellen. Nemrég viszont Európai Bíróságra az Európai Parlament is nyomást helyezett annak érdekében, hogy már a bírósági döntés előtt helyezzék működésbe a jogállamisági mechanizmust.
Mindez azért is érdekes, mert az eljárás várhatóan hét–kilenc hónapig tart majd, tehát ha csak október 11–12. után indul el, akkor a végső döntés már a 2022. áprilisi választások után érkezhet csak meg.
Varga Judit igazságügyi miniszter bejegyzésében azt írta, hogy a gyorsított eljárás elrendelése is az Európai Parlament nyomására történhetett meg.
Abszurd, hogy a Sargentini-szavazás következtében felmerült egyszerű eljárásjogi kérdésben közel három év alatt tudott csak dönteni a testület, most azonban az unió történetének egyik legfontosabb és legbonyolultabb jogi kérdésére mindössze pár hónap döntési időt szán
– kommentálta a hírt a miniszter.
Hozzátette: szerinte „politikailag motivált koncepciós eljárás” folyik Magyarország ellen a szuverén politika, valamint a migráció elutasítása miatt.