Munkaerőhiány van Oroszországban, így a kormány hajlani kezdett arra, hogy börtönrabok munkaerejét vegye igénybe építkezési projekteken, de nem győzik hangsúlyozni, hogy ez nem visszatérést jelent a sztálini Gulag gyakorlatához. 

Mint köztudott, a volt szovjet vezető alatti Gulagban emberek tízezreit küldték börtöntáborokba, és az így szerzett ingyen munkaerővel valósítottak meg óriási infrastrukturális beruházásokat Szibériában. Ott, ahol most az 1930-as évek egyik leggrandiózusabb projektje, a 4000 kilométeren futó Bajkál-Amúr-vasútvonal található és Gulag-rabok tízezreinek életébe került. A vasútvonalon még Sztálin után is még évtizedekig folyt a munka, most egy új szakaszát tervezik börtönmunkaerővel megépíteni.

Az orosz büntetés-végrehajtás közleménye szerint egy olyan telepet alakítanak ki, amely munkatárborként és javítóintézetként is működik. 

A Moscow Times írása szerint azért nyúlnak a börtönökhöz, mert a koronavírus-járvány miatt nem tudnak az országba belépni a közép-ázsiai vendégmunkások. A vasútépítési projekthez mintegy 15 ezer ember hiányzik. 

Ez nem a Gulag lesz – szögezte le Alekszandr Kalasnyikov, a büntetés-végrehajtás vezetője korábban, rámutatva, hogy a fegyenceknek megfelelő körülményeket teremtenek, és némi fizetést is kapnak majd munkájukért. 

Nem mellesleg Oroszországban évek óta tart Joszif Sztálin rehabilitálása, a bűnei helyett eredményeinek előtérbe helyezése. Közvélemény-kutatások szerint a néhai diktátorra egyre többen gondolnak pozitívan. 2015-ben kormányzati nyomásra bezárt az ország egyetlen Gulag-múzeuma, melyet egy volt munkatáborban alakítottak ki és a sztálini elnyomás áldozatainak állított emléket. Emlékezetes az is, hogy egy évvel később ifjú kommunisták Alekszandr Szolzsenyicint ábrázoló bábut akasztottak a moszkvai Gulag Múzeum kapujára, a figura mellére tűzött tábla árulónak, lelkiismeretlen hazudozónak és a haza első számú ellenségének nevezte a Nobel-díjas orosz írót.

Jogvédők szerint a sztálini bűnöket feltáró kutatókra kormányzati nyomást gyakorolnak, a történelmet pedig szelektíven, a szovjet időszak sötét oldalának kifehérítésével értelmezik. Az orosz alkotmányba bele is írták, hogy Oroszország a Szovjetunió örököse, és ezért „védelmeznie kell a történelmi igazságot". Az igazság pedig egyre inkább interpretáció kérdése.